Szeretvásár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szeretvásár (Siret)
Biserica Nasterea Sf. Fecioare Maria din Siret3.jpg
Szeretvásár címere
Szeretvásár címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Moldva
Fejlesztési régió Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye Suceava
Rang város
Beosztott falvak Mănăstioara, Pădureni
Polgármester Adrian Popoiu
Irányítószám 725500
Népesség
Népesség 7031 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 7976 (2011)[2]
Magyar lakosság 4
Népsűrűség 214 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 43,40 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szeretvásár  (Románia)
Szeretvásár
Szeretvásár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 57′, k. h. 26° 04′Koordináták: é. sz. 47° 57′, k. h. 26° 04′
Szeretvásár weboldala

Szeretvásár (románul Siret, németül Sereth, lengyelül Seret) város Romániában, Suceava megyében, Moldvában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye északkeleti részén helyezkedik el, a Szeret völgyében, északi irányban Ukrajnával szomszédos. Szucsáva városától 46 km-re helyezkedik el a DN2 főút mentén.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése 1340-ből való.

A településnek 1345-ben már állt ferences kolostora is.

1371-ben kapott városi rangot.

Ősi erődje, mely földből és kőből épült a Szeret folyó jobb partján állt. A vár szomszédságában alakult ki a mai város. A régi várnak azonban mára már nyoma sem maradt.

1359-ben az önálló moldvai fejedelemség megalapítója I. Bogdan fejedelem (1359-1365) áthelyezte az eddig Moldvabányában (románul Baia) levő székhelyét Siretbe.

Fia és egyben utóda, Lațcu fejedelem (1365-1374) engedélyt kért a pápától katolikus püspökség megalapítására, mivel katolikus hitre tért népe egy részével együtt. 1371-ben a pápa Krakkói András ferences rendi szerzetest nevezte ki a város első püspökének. A középkor folyamán a város katolikus püspöki székhely volt.

Siret városa és környéke Margit fejedelemasszony birtoka volt. Ezért gyakran nevezték a fejedelemasszony városának.

1388-ban az uralkodói székhely Siret helyett Szucsáva lett. A város fejlődése ez időtől lelassult.

Bandinus érsek 1646. évi jelentésében Seredvasar, románul Seredest.[3]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:

  • Románok: 8780 (94,11%)
  • Ukránok: 279 (2,99%)
  • Németek: 131 (1,40%)
  • Lengyelek: 92 (0,98%)
  • Lipovánok: 31 (0,33%)
  • Magyarok: 4 (0,04%)
  • Szerbek: 3 (0,03%)
  • Zsidók: 2 (0,02%)
  • Romák: 1 (0,01%)
  • Csehek: 1 (0,01%)
  • Más etnikumúak: 5 (0,05%)

A lakosok 84,49%-a ortodox vallású (7883 lakos), 5,75%-a római katolikus (537 lakos), 4,28%-a görög katolikus (400 lakos), 2,59%-a pünkösdista (242 lakos), 1,39%-a pedig evangéliumi keresztény vallású (130 lakos).

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Görög-katolikus templom
  • Szentháromság templom - 1354-1358 között épült Sas vajda kezdeményezésére.
  • Szent János templom -1384-ben Margit fejedelemasszony alapítványaként épült és eredetileg katolikus templom volt. 1670-ben újjáépítették.
  • Zsidó temető

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Trianoni Szemle IV., 105. o.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeretvásár témájú médiaállományokat.