Cserháthaláp
Cserháthaláp | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Járás | Balassagyarmati | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dócs Dávid (Mi Hazánk-MIÉP-FKgP[1] | ||
Irányítószám | 2694 | ||
Körzethívószám | 35 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 356 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 32,66 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,47 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 22′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 22′ 00″ | |||
Cserháthaláp weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserháthaláp témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Cserháthaláp község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.
Fekvése
Balassagyarmattól 12 km-re délkeletre, Szécsénytől 15 km-re délnyugatra található.
Története
Cserháthaláp, korábban Nagy-Haláp, Haláp Árpád-kori település, de a korai történetére vonatkozó adatok hiányosak. A 13-14. században a Halápi család volt a földesura.
Birtokosának nevét említették 1416-ban is: Halápi János Boszniában esett a török fogságába. Akkor már régebbtől raboskodott; a magyar nemesek Pécsett országos tanácskozást tartottak a foglyok kiváltásáról. A rabokért összesen 65 ezer forintot követelt a török.
Halápi János azonban nem tért haza, a család kihalt. A falu földesura 1542-ben Marczaly Zsigmond volt. Haláp a török időkben elnéptelenedett, de az 1715-ös vármegyei összeírásban már 15 adóköteles háztartással említették. Birtokosai voltak 1754-1755-ben Török Sándor, az 1770-es úrbéri rendezéskor a Beniczky, a Rajcsányi, az Ujonics, 1826-ban a Beniczky és a Tornyos, 1848-ig a Balczer, a Buth, a Bekényi, a Zmeskál, továbbá a Tihanyi és a gróf Degenfeld családok, majd az 1900-as évek elején nagyobb birtokosai Halápi Oszkár és Kohn József voltak.
Korábban két község állt itt: az Ördög-oldal nevű domb alatt Nagyhaláp, Terény-külső tartalom felé, a lapályon pedig Kishaláp terült el. A két falut 1905-ben egyesítették.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Tolnai József (független)[3]
- 1994–1998: Mészáros János (független)[4]
- 1998–2002: Mészáros János (független)[5]
- 2002–2006: Mészáros Sándorné (független)[6]
- 2006–2010: Mészáros Sándorné (független)[7]
- 2010–2014: Mészáros Sándorné (független)[8]
- 2014–2015: Mészáros Sándorné (független)[9]
- 2015–2019: Dócs Dávid (Jobbik);[10] később Mi Hazánk)[11]
- 2019-től: Dócs Dávid (Mi Hazánk-MIÉP-FKgP)[1]
A településen 2015. augusztus 9-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[10] mert a korábbi polgármester május 15-én indoklás nélkül lemondott posztjáról. [12] A faluvezetői posztért aránylag sok, öt jelölt indult, de a győztes egymaga meg tudta szerezni a szavazatok abszolút többségét.[10]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 359 | 355 | 339 | 360 | 363 | 356 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
1910-es népszámláláskor Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozó 478 lakosú település. Lakosai közül 434 római katolikus, 43 izraelita volt.
2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,2%, református 1,4%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 2,8% (13,2% nem nyilatkozott).[14]
Nevezetességei
Római katolikus templom (Szent Péter és Pál): A község közepén álló templom elődje, egy késő barokk stílusú kápolna a 18. században épült. Mai formáját 1907-ben nyerte el, ekkor készült el a torony is. A Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló főoltárképet 1790 táján festették.
Testvértelepülések
- Inám, Felvidék, 2005.
- Vlachova Lhota, Csehország, 2011.
- Érolaszi, Partium, 2012.
- Bácskossuthfalva, Délvidék, 2014.
- Kemence, Magyarország, 2020.
Források
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára, 1914, ISBN 963 85683 3 X
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
Jegyzetek
- ↑ a b Cserháthaláp települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Cserháthaléáp települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Cserháthaláp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Cserháthaláp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
- ↑ Cserháthaláp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
- ↑ Cserháthaláp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
- ↑ Cserháthaláp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 6.)[halott link]
- ↑ Cserháthaláp települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ a b c Cserháthaláp települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. augusztus 9. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ https://kuruc.info/r/2/186937/
- ↑ Kovács-Angel Marianna: Három településen is választanak vasárnap (magyar nyelven) (html). 24.hu, 2015. augusztus 4. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Cserháthaláp Helységnévtár