Briješće (Eszék)
| Briješće | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Eszék |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31000 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1153 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 90 m |
| Terület | 6,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 31′ 27″, k. h. 18° 37′ 38″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 27″, k. h. 18° 37′ 38″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Briješće (1997-ig Brešće) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Eszékhez tartozik.
Fekvése
Eszék központjától 5 km-re délnyugatra, a Szlavóniai-síkság szélén, az Eszéket Diakovárral összekötő út és vasút mentén fekszik. Településrészei Duga Bara, Livana, Livana-Pustara és Podrumina.
Története
A település a 19. század második felében Rétfalu déli, Brešće nevű határrészén keletkezett. 1880-ban 74, 1910-ben 83 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 57%-a szerb, 27%-a horvát, 8%-a magyar, 7%-a német anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az első világháború után a jobb élet reményében Montenegróból, Vajdaságból, Likából, Isztriából és más régiókból újabb telepesek érkeztek. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 47%-a szerb, 40%-a horvát, 4%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 1318 lakosa volt. A katolikusok a csepini plébániához tartoztak.
Lakossága
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 74 | 163 | 134 | 83 | 136 | 441 | 492 | 503 | 707 | 449 | 649 | 953 | 1.382 | 1.318 |
(1869-ben lakosságát Csepinhez számították. 1880-tól településrészként, 1931-től önálló településként.)
Gazdaság
A település gazdaságát a megyeszékhely közelsége döntően meghatározza. A népesség legnagyobb része Eszékre jár dolgozni, kisebb részben pedig a mezőgazdaságban tevékenykedik. Földműveléssel, állattartással, építési munkákkal, kereskedelemmel és kézművességgel (autószerelés, fuvarozás, gázszerelés, stb.) foglalkozik.
Oktatás
A településen a csepini Vladimir Nazor általános iskola négyosztályos területi iskolája működik.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
- Eszék város hivatalos oldala (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
