Bourbon whiskey

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bourbon megye elhelyezkedése Kentucky államban

A Bourbon whiskey egy amerikai whiskeytípus, amit legalább felerészt kukoricából készítenek, és új, belülről kiégetett tölgyfahordóban érlelnek. Nevét a Kentucky állambeli Bourbon megyéről kapta, de bárhol készíthető az Amerikai Egyesült Államok területén.

Tartalomjegyzék

Jogi definíció [szerkesztés]

1964. május 4-én az Egyesült Államok Kongresszusa elismerte a Bourbon whiskeyt, mint az Amerikai Egyesült Államok egyedi termékét, és azóta a következő szövetségi szabvány érvényes rá: [1]

  • legalább 51% kukoricát tartalmazó gabonapépből kell erjeszteni
  • legfeljebb 80%-os alkoholtartalmúra kell lepárolni
  • legfeljebb 62,5%-os alkoholtartalommal lehet érlelésre hordóba rakni
  • csak mindezeket a feltételeket teljesítő párlatok keveréke tarthatja meg a bourbon whisky nevet
  • kizárólag új, kiégetett tölgyfahordókban lehet érlelni
  • ha legalább két évig érlelik, akkor megkaphatja a straight előtagot (straight bourbon whisky), ha minden összetevője ugyanabban az államban készült
  • ha 4 évnél kevesebb időtartamig érlelték, akkor fel kell tüntetni, hogy meddig

Gyártása [szerkesztés]

A bourbon jellegzetes összetétele 70% kukorica 30% búzával, rozzsal (vagy mindkettővel) és árpamalátával.[2] „Wheated bourbon” néven emlegetik az olyan fajtákat, melyekbe rozs helyett is búzát tesznek. A gabonát megőrlik és vízzel keverik, majd általában az előző lepárlásból maradó moslékból is adnak hozzá, hogy a főzetek savassága egyforma legyen – ezt nevezik sour mashnek, azaz savanyú cefrének. Végül a cefrét megerjesztik, majd jellemzően 65–80% szesztartalmúra főzik. Hagyományosan többszöri lepárlással készült, ma azonban általában lepárlótornyot használnak.

Az így keletkezett tiszta párlatot kiégetett, új tölgyfahordókba töltik, melyektől színt és ízeket vesz át, miközben a fa pórusain keresztül bitonyos anyagok távoznak belőle, és oxidáció is történik. A bourbon minél tovább marad a hordóban, annál több színt és ízt vesz fel, így gyakran nem meghatározott évig, hanem a megfelelő érettség eléréséig érlelik. A túlérlelt bourbon faízű és kiegyensúlyozatlan lesz.

Érlelés után a bourbönt általában vízzel hígítják, és legalább 40% szesztartalommal palackozzák..[3] A legtöbb bourbon whiskeyt 40% szesztartalommal adják el, de jellemző a 43, 45, 49, 50 és 53,5 százalék is, és előfordul akár 75,5%-os bourbon is. Gyakran „barrel proof”, azaz „hordós erősségű” jelzi a címkéjükön, ha érlelés után nem, vagy alig hígították őket.

A 40% alá hígított bourbon whiekey „diluted bourbon”, azaz „hígított bourbon” néven forgalmazható.

Története [szerkesztés]

Elijah Craig fametszeten

Az amerikai whisky története az ír és skót bevándorlókkal kezdődött, akik a szeszfőzés tudományát magukkal vitték a gyarmatokra. Az 1770-es években az akkor még Virginiához tartozó Kentucky régió kukoricatermesztő farmerei kukoricából kezdtek a más whiskykhez képest édesebb whiskyt gyártani. A későbbi híres whisky-dinasztia őse, Jacob Beam 1788-ban költözött Kentuckyba. Elijah Craig tiszteletes 1789-ben volt a hagyomány szerint az első, aki belülről elszenesített hordóban szállította először whiskyjét. Mire az a hordóban a vásárlókhoz ért lágyabb izűvé és karamellszínűvé vált az elszenesített hordófában levő karamellizált cukortól.

1791-ben a szövetségi kormány megadóztatta az égetett szeszesitalokat, ez ellen Nyugat-Pennsylvaniában kitört az ún whiskylázadás, amit George Washington fojtott el 13 ezer fős sereggel. Ekkoriban sokan költöztek át Kentuckyba és folytatták itt a gabonatermesztést és szeszfőzést.

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. http://ecfr.gpoaccess.gov/cgi/t/text/text-idx?c=ecfr&sid=21224b7c634d83e0fa329bfd18bb85dc&rgn=div8&view=text&node=27:1.0.1.1.3.3.25.2&idno=27
  2. Zeldes, Leah A.: Eat this! Bourbon, America's native spirits. Dining Chicago. Chicago's Restaurant & Entertainment Guide, Inc., 2011. február 23. (Hozzáférés: 2011. június 30.)
  3. 27 C.F.R. sec 5.22(b). Ecfr.gpoaccess.gov. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.)

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Források [szerkesztés]