Birodalmi Információs és Propagandaminisztérium
| Birodalmi információs és propagandaminiszter | |
| Reichsminister für Volksaufklärung und Propaganda (német) | |
.svg){kind=small} | |
 | |
Joseph Goebbels 1933. március 13. – 1945. április 30. | |
| Adatok | |
| Ország | .svg){kind=small} Német Birodalom |
| Első | Joseph Goebbels (1933–1945) |
| Utolsó | Werner Naumann (1945) |
| Rezidencia | Ordenspalais, Berlin |
| Felelős miniszter(ek) | Joseph Goebbels Werner Naumann |
| Felel |  Führer |
| Alkalmazottak | 2000 (1939) |
| Éves költségvetés | 14 millió ℛℳ (1933) 187 millió ℛℳ (1941) |
| Kormány | Hitler-kormány Goebbels-kormány |
| Hivatal kezdete | 1933. március 13. |
| Hivatal vége | 1945. május 2. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Birodalmi információs és propagandaminiszter témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Birodalmi Információs és Propagandaminisztérium (németül: Reichsministerium für Volksaufklärung und Propaganda; röviden RMVP), más néven Propagandaminisztérium (németül: Propagandaministerium) ellenőrizte a teljes sajtó, az irodalom, a vizuális művészetek, a film, a színház, a zene és a rádió tartalmát a nemzetiszocialista Németországban.
A minisztériumot a náci propaganda központi intézményeként hozták létre nem sokkal a párt 1933. januári országos hatalomátvétele után. A Hitler-kormányban Joseph Goebbels is helyet kapott birodalmi miniszteri rangban mint propagandaminiszter (Propagandaminister). Tisztsége révén ellenőrzést gyakorolt az összes német sajtóorgánum és művészeti ág felett.
A miniszteri tisztséget Goebbelsen kívül Werner Naumann viselte, aki a Hitler halála utáni Goebbels-kormányban kapta meg a tárcát.
Miniszterek listája[szerkesztés]
| Miniszter | Hivatal kezdete | Hivatal vége | Párt | Kormány | ||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
Joseph Goebbels | 1933. március 13. | 1945. április 30. | NSDAP | Hitler I. | |
|
Werner Naumann | 1945. április 30. | 1945. május 2. | NSDAP | Goebbels I. | |
Létrehozás és funkciók[szerkesztés]
Nem sokkal az 1933. márciusi Reichstag-választás után Adolf Hitler törvénytervezetet nyújtott be a minisztérium létrehozásáról. Néhány nem nemzetiszocialista miniszter szkepticizmusa ellenére Hitler végigvitte a határozatot.[1] 1933 március 3-án Paul von Hindenburg birodalmi elnök rendeletet adott ki a Birodalom Információ- és Propagandaminisztériumának (Reichsministerium für Volksaufklärung und Propaganda) felállításáról.[2] Abban az időben a német „propaganda” szó értéksemleges volt. A minisztérium mai szóhasználatával úgy is értelmezhető, hogy nagyjából „kulturális, média- és közkapcsolati minisztérium” volt.[3]
A minisztérium a 18. századi Ordenspalais épületbe költözött a berlini birodalmi kancelláriával szemben,[4] amelyet akkor a birodalmi kormány sajtóosztálya (Vereinigten Presseabteilung der Reichsregierung) használt, melynek feladata volt a Weimari Köztársaság, majd a náci Németország hivatalos sajtóközleményeinek koordinálása.
A minisztériumot Joseph Goebbelsre bízták, aki 1930 áprilisa óta a náci párt birodalmi propagandavezetője volt. Az 1933. június 30-i rendelettel számos más minisztérium funkciója átkerült az új minisztérium hatáskörébe. Az új minisztérium feladata az volt, hogy az ország számára központosítsa a náci ellenőrzést a német kulturális, tömegtájékoztatási és szellemi élet minden vonatkozása felett.[5][6]
Az RMVP folyamatosan nőtt. 1933-ban kezdődött öt részleggel és 350 alkalmazottal. Az új tervekben már 7 részleg szerepelt:
- Közigazgatás és Jog (I)
- Propaganda (II)
- Műsorszórás (III)
- Sajtó (IV)
- Film (V)
- Színház, Zene és Művészet (VI)
- Biztonság (VII)[7][1]
1939-ig 2000 alkalmazott dolgozott 17 osztályon. 1933 és 1941 között az RMVP költségvetése 14-ről 187 millió birodalmi márkára nőtt. Goebbels birodalmi miniszter végül három államtitkárt és az általuk vezetett osztályokat irányította:
- I. államtitkár – Walther Funk (1933–1937), Otto Dietrich (1937–1945): német sajtó, külföldi sajtó, folyóirat.
- II. államtitkár – Karl Hanke (1937–1940), Leopold Gutterer (1940–1944), Werner Naumann (1944–1945): költségvetés, jog, propaganda, műsorszórás, film, személyzet, nemzetvédelem, külügy, színház, zene, Irodalom, vizuális művészetek
- III. államtitkár – Hermann Esser (1935–1945): Turizmus
Befolyás a sajtóra, filmre és a rádióra[szerkesztés]
Sajtó[szerkesztés]
A sajtóellenőrzés fő eszköze a Birodalmi Sajtótájékoztató volt. 1933. július 1-jétől kezdődően naponta tartottak sajtótájékoztatókat az RMVP-ben. Az 1933 és 1945 között kiadott sajtóközlemények száma 80 000 és 100 000 között volt. A sajtó képviselői gyakran nagyon részletes utasításokat kaptak arra vonatkozóan, hogy mely jelentéseket és milyen formában kell közzétenni. Az utasítások a jelentés minden részét érintették, és néha egészen banális eseményeket is tárgyaltak. Tiltásokat és kifejezett nyelvi szabályozást eleinte ritkán adtak ki, hogy elkerüljék a napi sajtó teljes egységességét. Az RMVP a sajtóellenőrzés helyett a közvetett cenzúra híve volt: a megjelent cikkek áttekintése után a minisztérium vagy dicsérettel vagy a cikk visszavonásával, és a szerző elbocsájtásával "jutalmazta" a szerkesztőket és újságírókat.
A Birodalmi Sajtótájékoztató résztvevői kötelesek voltak megsemmisíteni a nekik kiadott utasításokat azok végrehajtása után. Azok az újságok, amelyeknek nem voltak berlini tudósítói, írásban „Bizalmas információként” kapták meg az utasításokat. A Deutsche Allgemeine Zeitung, a Berliner Tageblatt és a Frankfurter Zeitung voltak felelősek az RMVP cikkjeinek megírására. Walter Schwerdtfeger újságírót hazaárulás címszó alatt 1945-ig bebörtönözték, mert az RMVP utasításait továbbította a külföldi sajtónak.
További sajtótájékoztatókra is sor került más témákban, mint például a kultúra és az üzleti élet. Az RMVP 1938 márciusa után naponta kétszer, a Külügyminisztérium pedig naponta egyszer tartott sajtótájékoztatót a külföldi sajtó tudósítói számára.
Film[szerkesztés]
1934 február 9-én a Birodalmi Film Csoport (Reichsfachschaft Film) mondott beszédében Goebbels a filmet "a tömegek befolyásolásának egyik legmodernebb és legmesszebbmenő eszközeként" jellemezte.[8]
A filmosztály vezetője, akárcsak maga Goebbels, ötleteket, témákat javasolhatott, forgatókönyveket rendelhetett meg, és minden rendelkezésére álló eszközzel támogathatta azokat a filmeket, amelyek például katonai vagy külpolitikai érdekeket szolgáltak. Neki és Goebbelsnek joga volt kitisztítani az "ízlési hibákat" és a "művészi hibákat", és teljesen leállítani a népszerűtlen filmprojekteket. A birodalmi filmtörvény 1934-es felülvizsgálata után a „nemzetiszocialista, erkölcsi vagy művészi érzékenység megsértése” szerepelt a tiltás indokaként. Minden filmprojektet jóvá kellett hagyni a forgatás megkezdése előtt, miután a birodalmi filmdramaturg ellenőrizte a forgatókönyvet.
Rádió[szerkesztés]
Az 1933. június 30-i rendelettel minden regionális műsorszolgáltató társaságokat erőszakkal alárendeltek az RMVP-nek. Goebbels kezdeményezésére 1940 júniusától kezdődően minden rádió egységes műsort sugárzott a Birodalom számára. [9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Benz, Wolfgang. Handbuch des Antisemitismus. Band 5: Organisationen, Institutionen, Bewegungen (német nyelven). Berlin: De Gruyter, 525. o. (2012). ISBN 978-3598240782
- ↑ Erlaß über die Errichtung des Reichsministeriums für Volksaufklärung und Propaganda vom 13. März 1933 (német nyelven). Verfassungen der Welt. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
- ↑ Heiber, Helmut. Joseph Goebbels (német nyelven). West Berlin: Colloqium, 127 f. o. (1965). ISBN 978-3423002714
- ↑ Longerich 2015.
- ↑ Longerich 2015, 212–213. o.
- ↑ Manvell & Fraenkel 2010, 140–141. o.
- ↑ Mühlenfeld, Daniel.szerk.: Hachtmann: Vom Kommissariat zum Ministerium. Zur Gründungsgeschichte des Reichsministeriums für Volksaufklärung und Propaganda, Hitlers Kommissare. (német nyelven). Göttingen: Wallstein Göttingen, 82. o. (2006). ISBN 978-3-8353-0086-6
- ↑ Scriba: NS-Kunst und Kultur; Alltags- und Unterhaltungskultur (német nyelven). Deutsches Historisches Museum, 2015. augusztus 13. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
- ↑ Fritzsche: Rundfunk im totalen Krieg (német nyelven), 2014. szeptember 10. [2014. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 21.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Reich Ministry of Public Enlightenment and Propaganda című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Kershaw, Ian. Hitler: A Biography. New York: W. W. Norton & Company (2008). ISBN 978-0-393-06757-6
- Longerich, Peter. Goebbels: A Biography. New York: Random House (2015). ISBN 978-1400067510
- Mackenzie, Alexander Johnston. Propaganda Boom. London: John Gifford (1938)
- Manvell, Roger. Doctor Goebbels: his Life and Death. New York: Skyhorse [1960] (2010). ISBN 978-1-61608-029-7
| Szervezetek | .svg) | |
|---|---|---|
| Események | ||
| Ideológia | ||
| Fajelmélet | ||
| Jelképek | ||
| Vezetők | ||
| Kormányok | ||
| Németországon kívül |
| |
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
