Belgium uralkodóinak listája
| Németalföld történelme | ||||
|---|---|---|---|---|
| Belgium | Hollandia | Luxembourg | ||
| A Karoling-dinasztia birodalma 800–843 között | ||||
| Lotaringia 843–977 között | ||||
| A feudális kor 10–14. század. Lásd még: | ||||
 Liège-i Püspökség 985–1790 + Stavelot-Malmedy Fejedelemség + Bouilloni Fejedelemség 985–1795 között | ||||
 Burgundi Hercegség |
Luxemburgi Hercegség 1441-től Burgundia része | |||
| 1384/1473–1482 | ||||
 Tizenhét Tartomány1482–1556 | ||||
| Spanyol-Németalföld |  Egyesült Holland Tartományok 1581–1795 |
1581–1713 | ||
Osztrák-Németalföld |
1713–1790 | |||
 Belgiumi Egyesült Államok |
1790 | |||
| Osztrák-Németalföld | 1790–1794 | |||
 Francia forradalom – az első köztársaság |
Batáviai Köztársaság 1795–1806 |
1795–1804 | ||
Franciaország – az első császárság |
1804–1815 | |||
| Hollandi Királyság 1806–1810 | ||||
 Egyesült Holland Királyság 1815–1830 |
 Luxemburgi Nagyhercegség (1890-ig perszonálunióban a Holland Királysággal) | |||
 Belga Királyság 1830-tól |
Holland királyság 1830-tól | |||
Az alábbi táblázat a Belga Királyság uralkodóinak sorát tartalmazza. Elsőként a belga szabadságharc után, 1831-ben foglalhatta el a trónt Lipót szász–coburg–gothai herceg, aki a belgák királya (hollandul: Koning der Belgen, franciául: Roi des Belges, németül: König der Belgier) címet vette fel.
Ezt a címet több okból is tanácsos volt felvennie az uralkodónak. Egyrészt a belga néphez kötődik ezzel a kifejezéssel az uralkodó személye, míg a Belgium királya esetén az államhoz, a területhez kapcsolható a monarcha személye. Ez utóbbi a francia forradalom előtti abszolút uralkodók jellemzője volt, amelyet a nemzeti ébredés korszaka végleg eltörölt. Másrészt történelmi okok is magyarázzák ennek a címnek a használatát. A háromnyelvű ország ugyanis 1830 előtt Németalföld területéhez tartozott. A korábbi holland uralkodó a latin Rex Belgium címet vette fel, amely Belgium királyának feletethető meg. A belga szeparatisták ezért a belgák királya címet támogatták, amely más volt, mint a holland időkben már kisajátított cím.
Belgium trónján a Szász–Coburg–Gothai-ház tagjai uralkodnak, azonban az első világháború után, 1920-ban a család úgy döntött, hogy a népszerűtlen németes hangzású nevet leváltják, és a háromféle nyelvnek megfelelően felveszik a de Belgique, van België vagy von Belgien nevet. Ez a változtatás mégsem vált be teljesen, ugyanis a belga uralkodóházat leggyakrabban mind a mai napig eredeti német nevükön emlegetik.
A ma is létező monarchiáktól eltérően Belgium uralkodói nem automatikusan, elődjük halálakor válnak az ország uralkodójává, hanem akkor, amikor leteszik alkotmányos esküjüket. Ezért néhány hetes "interregnum" áll be uralkodóváltáskor.
A jelenlegi belga uralkodó I. Fülöp.
Az első belga király trónra lépése
1830. november 22-én a Belga Nemzetgyűlés az alkotmányos monarchiát jelölte meg a frissiben függetlenné vált Belgium államformájaként, 174 igen szavazattal 13 ellenében. 1831 februárjában Lajos nemours-i herceget, Lajos Fülöp francia király fiát jelölték a trónra, de az európai nagyhatalmak nyomására Lajos Fülöpé kénytelen volt fia nevében visszautasítani az ajánlatot. 1831. február 25-én a nemzetgyűlés Erasme-Louis-t, Surlet de Chokier báróját nevezte ki Belgium régensévé, aki a független belga állam első államfője volt. Június 4-én a nemzetgyűlés Lipót Szász–Coburg–Gothai herceget nevezte ki a belgák királyának és 1831. július 21-én letette alkotmányos esküjét.
Belgium királyai
|
I. Lipót *1790. XII. 16. †1865. XII. 10. |
1831–1865 | Belgium első uralkodója, akinek a nemzeti kongresszus az 1830-ban kivívott függetlenség után felajánlotta a királyi koronát. |
| II. Lipót *1835. IV. 9. †1909. XII. 17. |
1865–1909 | I. Lipót fia. 1885–1908 között a Kongói Szabadállam tulajdonosa is. Leánya, Stefánia királyi hercegnő férjhez ment Rudolf főherceghez, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököséhez, ennek halála után Lónyay Elemér herceghez. | |
| I. Albert *1875. IV. 8. †1934. II. 17. |
1909–1934 | II. Lipót unokaöccse. | |
| III. Lipót *1901. XI. 3. †1983. IX. 25. |
1934–1951 | I. Albert fia. 1940–1945-ig német fogságban. | |
|
Károly régens *1903. X. 10. †1983. VI. 1. |
1944–1950 | III. Lipót öccse. A fogságból visszatérő király személye megosztotta a belga közvéleményt. Helyette Károly herceg uralkodott régensként. |
| Balduin *1930. IX. 7. †1993. VII. 31. |
1951–1993 | III. Lipót elsőszülött fia. | |
| II. Albert *1934. VI. 6. |
1993–2013 | III. Lipót második fia, Balduin öccse. 2013 július 21-én lemondott a trónról. | |
| Fülöp *1960. IV. 15. |
2013– | II. Albert első fia. Napjainkban is uralkodik. | |
.jpg)
.jpg)
