Barátcinege
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Poecile palustris (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
Parus palustris |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barátcinege témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Barátcinege témájú médiaállományokat. |
A barátcinege (Poecile palustris) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű erdei madárfaj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Rendszerezés
Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a Parus nembe sorolják Parus palustris néven.
[szerkesztés] Előfordulása
A barátcinege alapvetően európai madárfaj. Az Ibériai-félsziget és Skandinávia nagy része, Írország és Skócia kivételével az egész kontinensen elterjedt. Anatólia fekete-tengeri partvidékén is előfordul. Leginkább bükk- és tölgyerdőkben találkozhatunk vele.
[szerkesztés] Alfajai
- európai barátcinege (Poecile palustris palustris) – Észak- és Közép-Európa
- angol barátcinege (Poecile palustris dresseri) – Egyesült Királyság
- olasz barátcinege (Poecile palustris italicus) – Olaszország
- délkelet-európai barátcinege (Poecile palustris stagnatilis) – Balkán-félsziget, Görögország
- Poecile palustris brandtii
- Poecile palustris brevirostris
- Poecile palustris ernsti
- Poecile palustris hellmayri
- Poecile palustris hensoni
- Poecile palustris hypermelas
- Poecile palustris jeholicus
- Poecile palustris kabardensis
[szerkesztés] Megjelenése
A barátcinege meglehetősen egyszerű kinézetű madár, főleg a közismert szén- és kékcinkével összehasonlítva. Háta, farka és szárnyai sötétebb, hasa és begye világosabb barna, fehér arcfoltját pedig tarkóig nyúló, fekete sapkája és torokcsíkja fogja közre.
A faj testtömege 10-13 gramm, átlagos testhossza 11-12 centiméteres, szárnyfesztávolsága pedig 18-20 centiméter körül mozog.
|
[szerkesztés] Életmódja
Rokonaihoz hasonlóan elsősorban ízeltlábúakat fogyaszt, étrendjében hernyók, lószúnyogok, pókok, bogarak, poloskák szerepelnek. Állandó madár lévén a téli időszakban magvakkal, bogyókkal egészíti ki étrendjét és nagy szükség esetén kóborolhat. Olykor madáretetőkön is látható.
Hangadása változatos, legjellemzőbb hangjai a „pitcsú” vagy „hars-cséé” hívások, illetve a negatív hatást jelző „csikka-bí-bí-bí”.
[szerkesztés] Szaporodása
A barátcinege bükkösök és tölgyesek faodvaiban fészkel, olykor mesterséges fészekodúkat is elfoglal. A választott hely körül kis revírt tart fenn, amit védelmez a fészekfoglaló betolakodóktól. Évente csak egyszer költ. A mélyedést növényi részekkel béleli ki, ide kerülnek a tojások. A 7-11 csupasz és vak fióka 14-16 nap múltán kel ki, majd 16-20 napos folyamatos szülői táplálást követően a kitollasodott utódok kirepülnek.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Az egész Kárpát-medencében gyakorinak mondható, rendszeres fészkelő.
Magyarországon az állomány a Dunántúli- és Északi-középhegységben, illetve a Mecsekben a legsűrűbb, az Alföld délkeleti részén viszont egyáltalán nem élnek barátcinegék. Becslések szerint Magyarországon 58 000 – 105 000 fészkelőterritórium található.
[szerkesztés] Védettsége
A faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése sincs. Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint.
[szerkesztés] Források
- Hermann Heinzel – Richard Fitter – John Parslow: Európa madarai (ISBN 963-545-194-6)
