Aetosauria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. január 15., 10:17-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Adjon hozzá 2 könyvet a forráshoz (20210114)) #IABot (v2.0.8) (GreenC bot)
Aetosauria
Evolúciós időszak: késő triász
A Desmatosuchus rekonstrukciója
A Desmatosuchus rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Alosztály: Diapsida
Alosztályág: Archosauromorpha
Csoport: Crurotarsi
Rend: Aetosauria
Lydekker, 1889
Családok és nemek

Lásd a szövegben

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aetosauria témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aetosauria témájú kategóriát.

Az Aetosauria (nevének jelentése ’sasgyíkok’) a késő triász időszak idején élt crurotarsida archosaurusok egyik kládja, melybe közepes és nagy méretű páncélozott növényevők tartoztak. Jelenleg három alcsoportjuk ismert; a Desmatosuchinae, a Aetosaurinae és a Typothoracisinae alcsaládok, melyeket elsősorban a csontlemezeik morfológiája alapján különböztetnek meg.[1]

Anatómia

A koponyájuk a testükhöz mérten aránylag kicsi, és elég egyedi formájú; elöl lapos és tompa, a disznóéra hasonlít. Véső formájú fogaik kicsik és levélszerűek, növényevő életmódhoz alkalmazkodtak,[2] viszont az ékszerű fogak és a keratin pofarész, melyet legalább egy faj esetében feljegyeztek, kolóniákban élő rovarok fogyasztására utalnak.[3] A koponya vizsgálata alapján megállapítható, hogy az aetosaurusok közeli rokonságban álltak a crocodylomorphákkal.[4]

A rauisuchiákhoz hasonló oszlopszerű lábaik voltak,[5] a lábak kezdetleges jellemzői azonban a phytosaurusokra emlékeztetnek.[2] A mellső lábaik jóval kisebbek voltak, mint a hátsók. Egyébiránt a crurotarsikra (a rauisuchiákra, illetve a krokodilokra) jellemző testtel, és nagy méretű, erőteljes farokkal rendelkeztek. Az aetosaurusok valamennyi képviselője négy lábon járó állat volt.

Ezek az állatok súlyos páncélzatot viseltek (ami valószínűleg a ragadozók elleni védekezésül szolgált), nagy négyszög alakú összekötő csontlemezekkel vagy osteodermákkal, melyek a hátukat, az oldalukat, a hasukat és a farkukat védték.[2] Az élő állatok lemezeit feltehetően szaruréteg borította.[6]

Kezdetleges nemeik, például a nori korszakban elterjedt Aetosaurus és a karni korszakban élt Coahomasuchus[7] kicsik, nagyjából egy méteresek voltak. A jóval fejlettebb képviselőik, például a Typothorax és a Paratypothorax azonban nagyobb, körülbelül 3 méter széles, teknősszerű testtel rendelkeztek, míg a valamivel keskenyebb Desmatosuchus, melynek védelmét a vállain viselt tüskék erősítették, elérte az 5 méteres hosszúságot.

Életmód

Egyes aetosaurusok fészket építettek a tojásaik védelmére. 1996-ban egy geológus, Stephen Hasiotis felfedezett néhány 220 millió éves, fosszilizálódott mélytányérszerű fészket az Arizona állambeli Megkövült Erdő (Petrified Forest), Chinle Formációhoz tartozó részén. Az eddig talált legrégebbi hasonló fészkek a phytosaurusokhoz és az aetosaurusokhoz tartoznak. A fészkek tömörek, és úgy tűnik hogy nagyon hasonlítanak a ma élő krokodilokéra, melyeket ezek az állatok őriznek is. A fészkeket egy ősi folyó homokpadjában ásták ki.[8]

Elterjedés

Az aetosaurusok fosszilis maradványait Skócia, Németország, Görögország, Argentína és Madagaszkár területén, valamint az Amerikai Egyesült Államok délnyugati és keleti részén is megtalálták. Mivel a páncélzatukat alkotó lemezek gyakran megőrződtek, és földrajzilag eléggé elterjedtek egy aránylag szűk sztratigráfiai időszakon belül, fontos késő triász időszaki korjelző fosszíliaként szolgálnak.[5][9]

Osztályozás

W. G. Parker 2007-es cikke alapján:[10]

Nemek

Nem Státusz Időszak Lelőhely Megjegyzés Kép
érvényes késő triász
  • Észak-Amerika
Egy növényevő stagonolepidida aetosaurus, melyet tüskés lemezek védtek.
nomen dubium (kétséges név). késő triász
  • Észak-Amerika
Nevének jelentése 'erős gyík'. Feltehetően a Stagonolepis fiatal szinonimája.
fiatal szinonima A Stagonolepis fiatal szinonimája.
érvényes késő triász
  • Afrika
  • Európa
  • Észak-Amerika
Egy kis méretű (1,5 méter hosszúságú), de nehéz páncélzatot viselő, felfelé hajló pofarésszel rendelkező növényevő. Számos faját írták le. Elterjedt volt, a csontváza maradványait Európában és Észak-Amerikában is megtalálták, Madagaszkáron pedig páncélzatának fosszilizálódott darabjai kerültek elő.
fiatal szinonima A Stagonolepis fiatal szinonimája.
fiatal szinonima A Stagonolepis fiatal szinonimája.
érvényes
érvényes
lapsus calami A Desmatosuchus lapsus calamija.
érvényes késő triász Észak-Amerika
fiatal szinonima A Rioarribasuchus lehetséges fiatal szinonimája.
érvényes késő triász Észak-Amerika
érvényes
érvényes
érvényes
érvényes Lehetséges, hogy nem aetosaurus.
érvényes A Heliocanthus lehetséges fiatal szinonimája.
érvényes késő triász Észak-Amerika
érvényes késő triász Európa, Brazília
érvényes késő triász Észak-Amerika
érvényes
érvényes késő triász Észak-Amerika

Jegyzetek

  1. Parker, W.G., et al. (2008). „A new desmatosuchine aetosaur (Archosauria; Suchia) from the Upper Triassic Tecovas Formation (Dockum Group) of Texas”. Journal of Vertebrate Paleontology 28 (2), 692–701. o.  
  2. a b c Carroll, R. L.. Vertebrate Paleontology and Evolution. WH Freeman & Co., 273. o. (1988) 
  3. Small, B.J. (2002). „Cranial anatomy of Desmatosuchus haplocerus (Reptilia: Archosauria: Stagonolepididae)”. Zoological Journal of the Linnean Society 136 (1), 97–111. o.  
  4. Gower, D. J., Walker, A. D. (2002). „New data on the braincase of the aetosaurian archosaur (Reptilia: Diapsida) Stagonolepis robertsoni Agassiz”. Zoological Journal of the Linnean Society, 1–7. o.  
  5. a b Heckert, A. B, Lucas, S. G. (2002). „South American occurrences of the Adamanian (Late Triassic: Latest Carnian) index taxon Stagonolepis (Archosauria: Aetosauria) and their biochronological significance”. Journal of Paleontology 76 (5), 852–863. o. (Hozzáférés: 2008. november 14.)  
  6. Colbert, E H.. Evolution of the Vertebrates, 2nd edition, John Wiley & Sons Inc, 159. o. (1969) 
  7. Heckert, A. B, Lucas, S. G. (1999). „A new aetosaur (Reptilia: Archosauria) from the Upper Triassic of Texas and the phylogeny of aetosaurs”. Journal of Vertebrate Paleontology 19 (1), 50–68. o.  
  8. Introduction to the Aetosauria. [2010. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 22.)
  9. Lucas, S.G. (1998). „Global Triassic tetrapod biostratigraphy and biochronology”. Paleogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 143, 347–384. o.  
  10. Parker, W.G (2007). „Reassessment of the aetosaur “Desmatosuchus” chamaensis with a reanalysis of the phylogeny of the Aetosauria (Archosauria: Pseudosuchia)”. Journal of Systematic Palaeontology 5 (1), 41–68. o. DOI:10.1017/S1477201906001994.  

Források

  • Vertebrate Paleontology, 2nd ed, Blackwell Science Ltd. (2000) 

További információk