Aba nemzetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen CommonsDelinker (vitalap | szerkesztései) 2021. május 24., 14:56-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (A(z) Kései_Aba_címer.png nevű fájlt Túrelio törölte a Commonsból: „Copyright violation: comes from http://wappenwiki.org/index.php?title=File:Aba.svg ([http://wappenwiki.org/index.php?title=My)

Az Aba-nemzetség vagy Oba-nemzetség az egyik legkiterjedtebb Árpád-kori eredetű nemzetség volt. Az Aba-nemzetség névadó őse Aba Sámuel király.[1] A család másik közismert tagja Aba Amadé tartományúr.

Aba-nemzetség
Királyi, főnemesi dinasztia
Fájl:Aba nemzetség címere.png
Ország Magyar Királyság
Nemzetiségkabar, magyar
AlapítvaX. század
AlapítóEde, Edemen, Aba Sámuel
TitulusMagyar király (1041–1044)
Erdélyi vajda (1278–1280)
nádor, kegyúr/kényúr
Rangkirály, tartományúr/oligarcha (kis-király), nemes

Szállásterülete

Az Abák ősi birtokai Gyöngyös térségében a Mátraalján és a Hernád völgyében terültek el. Ezek alapján jött létre Újvár vármegye, az államalapításkor egyedülálló módon két különálló részben, amelyeken később Heves vármegye és a nemzetség nevét is megőrző Abaúj vármegye osztozott. Mindez arra utal, hogy István a vármegyerendszert a nemzetségi területekre alapozva hozta létre.[2]

A királyi vármegyerendszer létrejöttekor általában a király tulajdonába kerültek a lakatlan erdőterületek és a nyári legelőterületek, ez alól azonban két kivételt ismerünk. A Csák nemzetség Fejérben megtarthatta az egész Vértest, az Aba-nemzetség pedig a mátrai és Hernád-menti erdők egy részét. Ez arra utal, hogy a két nemzetség a király közeli rokona volt, ezért kapott meg olyan jogot, amelyet István egyébként magának tartott fenn.[3]

Anonymus szerint Árpád fejedelem az Abákat a Mátraalján telepítette le.

A nemzetség története

Anonymus szerint a nemzetség ősei: Ed és Edömén kun vezérek, unokájuk, Pota, a Mátraalján várat építtetett. Pota (Pata) nemzetségéből származott Sámuel király is. Anonymus elbeszélése hibás, mivel a kunok csak Aba halála után jelentek meg Európában. A „kunok” itt talán a kabarokat jelenthetik. Ugyanakkor Pata nevét viseli a Mátraalján Gyöngyöspata. Pata Aba Sámuelnek Taksony vagy Géza idejebeli őse lehetett.[4] Kézai Simon szerint Ed és Edemen Csaba királyfi két fia volt.

Aba Sámuel apja esetleg az a Csaba (Ceba) comes lehetett, aki udvarispánként, azaz nádorként 1005 táján Sebestyén érsekkel együtt jelen volt a pannonhalmi apátság felszentelésén. A Csaba nevű felmenőre utal, hogy 1067 táján Aba fia Péter Csabarákosa - a mai Rákoscsaba - nevű birtokát a százdi apátságnak adta. A zempléni Csobaj, Csabamezeje (a mai Csábóc) szintén az ő birtokuk lehetett. Csaba királyfi legendája mögött, akit Anonymus az Abák ősének mond, ez a Csaba comes lehetett. Ed és Edömén honfoglalás kori kabar előkelők lehettek. Később Aba Sámuel is volt nádor.[5] A nemzetség végül azért nevezte magát a történészek szerint Abáról, mert az István király korabeli birtokviszonyokat tekintették a későbbi időkben jogalapnak.[6]

Ősi birtokaik Heves megyében voltak, de hamarosan szereztek földeket Abaújban és Sárosban is. A nemzetsági monostort Aba Sámuel Sáron építtette fel; emellett ők lettek a veresmarti, a debreceni, a széplaki, a mislyei, a százdi és a prügyi monostor kényurai is.

Fontosabb váraik:

voltak.

A nemzetségből a 11-12. században csak Aba Sámuel magyar királyt ismerjük konkrétan, bár az 1067-es év egyik oklevele (a százdi kolostor felszenteléséről) egy Aba nembéli Pétert említ, aki Sámuel király fia lehetett. A 13. századtól azonban egy ideig a legfőbb országos méltóságok sorában találjuk a nemzetség tagjait. Egyikük egy Demeter nevű, 1238-ban bodrogi ispán. IV. Béla uralkodása alatt két részre szakadt a nemzetség: egyik része az idősebb, a másik az ifjabb király mellé állt. IV. László alatt a nemzetség egyik tagja, Finta nemcsak nádor volt, de a kunok főbírája is, a másikuk Péter országbíró, a harmadik, Amádé pedig szebeni ispán. Fintát felségsértéssel vádolták meg, és a király megfosztotta méltóságától (1281).

III. András alatt Amadé lett az ország nádora, és lassanként északkelet-Magyarország ura. A nemzetség többi leszármazói kevesebb szerepet játszottak az ország életében. A XIV. század közepén már a nemzetség 27 ágát (családját) tartották nyilván.[7] Az egyes ágakat a birtokuk szerint nevezték el. A nemzetségből fennmaradt családok:

A Magyar Nagylexikon[11] egészen más nevű nemzetségágakat sorol fel (ezeket itt családoknak nevezzük):

A nemzetség nevét őrzik egyebek közt az alábbi településnevek:

A nemzetség ismert tagjai

Amadé-ág

Az Amadé-ág utolsó ismert tagjai Aba Amadé gyermekei (hat fiú, egy lány).[12] A rozgonyi csatában elesett két fiú:

  • Demeter és
  • Miklós.[13]

Valószínű, hogy a csatában Csák Máté segélyhadának alvezéreként résztvevő[14] és abban elesett Naɡy Aba (illetve „Szép Aba”) a név hasonlósága ellenére nem a nemzetség tagja volt.

A többi négy meghódolt a királynak, és 1317-ben a debreceni csatában a király seregvezéreiként harcoltak a Borsák ellen. Az év végén,[15] illetve 1318-ban[16] azonban újra fellázadtak, és ekkor végleg elbuktak. Teljes vagyonukat elkobozták, ők maguk pedig Lengyelországba menekültek.

Galgóci ág

Debrői ág

Lipóci ág

(Lipóczi néven is ismert.)

Az Aba-nemzetség ágai

  • I. Adácsi-ág - első ismert tagjai: Bernát, Péter, Miklós (1337)
  • II. Amadé-ág - őse Dávid comes (1280) fiai: Péter (Börén) 1280, Finta (1275-1282), I. Amadé (1278-1311),
  • III. Apos-ág - őse Apos, kinek fiai: Bökény (1252-1255), Csaba (1255)
  • IV. Aszalay- és Szikszai-ág - Marhard ága (1252-1271), 1246-1254 között újvári főispán
  • V. Atyinay-ág - őse: Péter comes
  • VI. Bodon ág 1. 2. - őse: Bodon comes
  • VII. Bodon ág : 2. Bodon
  • VIII. Bodrog- Keresztúri-ág - őse: I. Artolf (1212-1214), kinek fia Prügy (Pued Prud), 1252-1272
  • IX. Borh- Bodon-ág - őse: Borh I. Bodon, fia György (1285)
  • X. Csente-ág - őse: Csente I. János (1289)
  • XI. Csirke-ág - őse: Ábrahám, fia: Izsák (1263)
  • XII. Csobánka ág - őse: Csobánka comes volt.

Csobánkának 2 fia volt:

  • János comes (1267-1275) ő volt az isaszegi hős.

Jánosnak 3 fia ismert:

- László (1296-1302 † 1304 előtt.
- Sámuel (1301-1341. Fia II. Dávid (1344) volt.
- I. Dávid 1301-1341
  • XIII. Debrei-ág - őse: I. Makján. Fiai: Becse (1242-1258) és Bökény (1255-1258)
  • XIV. Gagyi ág - őse: Gereven (1285-1296). Tőlük származnak a Gagyi, Gagyi Báthory és Vendéghy családok.
  • XV. Galgóczy-ág - őse: I. Aba comes. Fiai: Tamás (1245-1247) és II. Aba (1251-1312) Mint Csák Máté hadainak vezére Rozgonynál esett el 1312-ben.
  • XVI. Györkey-ág - őse: I. György, fia: Bodon (1280-1312) - tőle származnak a Lapispstsky és Zsegney (Lapis pataki) családok.
  • XVII. Kompolty-ág - őse: I. Kompolt, fia: II. Kompolt comes (1252-1264)
  • XVIII. Lipóczi-ág - őse: Sükösd. Fiai: I. Demeter (1214-1243), Aba (meghalt 1215 körül), Mikola (meghalt 1234 előtt), László (1234) Tőle származott a Nekcsey, Lipóczy és Keczer család.
  • XIX. Litéri-ág - őse: Márton
  • XX. Nádasdy-ág - őse: Aba. Fia: Miklós (Ósvai) 1269-1285. Unokája: Laczk (László) (1288-1309)
  • XXI. Rédei-ágak
1. -I. Pata. Fiai: I. Demeter (1275), II. Pata, I. Olivér (1280-ban Hódnál esett el).
2. Gárgyán I. László (Garduan), Gardián 1275.
3. I. Kemény - fia: Vörös (Rufus) Dezső 1275, 1302, unokája: Rédey Jakab (1343-1352)
4. Mikó. Fia: Mikocsa (I. Miklós vagy Mihály, 1339-1351)
5. Szentmárton-rédei II. Vanyarcz János (1351)
6. Tási Rédey I. Péter. Fia: III. Demeter (1340)
7.Berczeli Rédey II. László. Fia: IV. Miklós (1340)
  • XXII. Solymosy-ág - Ebből két családfatöredék maradt fenn: Benenik ága és Mihály ága.
Benenik két fia közül Pál (1275) és Ismeretlen nevű (1303)
Mihály - fiai: Benenik comes (1342), István (1342), Kompold (1342)
  • XXIII. Somosy-ág - őse I. Péter. Ez ágból származtak a Bagaméry, Kőszegi és Somosy családok.
  • XXIV. Szalánczy-ág - őse Csoma. Fia: I. Péter (1270) kinek 3 fia I. Mihály (1298-1303), Petőcz (II. Péter) 1298-1335 és I. Lőrinc (1303).

I. Mihály nevű fiától származik a Bertóthy család, míg I. Lőrinctől a Vitézy család ered. De ez ágból származtak még a Jobbágyi, Sirokay, Fricsy és Hedry családok is.

  • XXV. Tarjáni-ág - őse György. Fiai: Péter 1252-1258, Etre 1275-1276, Sándor (1275)
  • XXVI. Ugray-ág - őse I. Miklós. Fia: Csele (1325-1331)
  • XXVII. Verpeléti ág - őse Demeter. Fia: Nagy Leusták (1371-meghalt 1328 előtt)
  • XXVIII. Egyes tagok

- Vitalis (1205-1235 körül) - Leusták. Fia: Alolbodus (Alcol bodun) comes, aki 1228-ban királyi ember volt. - Weitich - István - Wata. Fia: László (lefejezték 1265 előtt)

Címerei

Fájl:Aba nemzetség címere.png
Aba nemzetség ősi címere


Aba Sámuel címere
Aba Amadé nádori pecsétje: OMODEI PALATINI DE GENERE OBA

Jegyzetek

  1. ↑ Britannica Hungarica Világenciklopédia I.15.
  2. ↑ Györffy 1983 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete
  3. ↑ Györffy 1983 29 / Félnomád életmód
  4. ↑ Györffy 1983 8 / Géza belső rendje
  5. ↑ Györffy 1983 17 / Udvar és udvari szervezet
  6. ↑ Fügedi Erik: Ispánok, bárók, kiskirályok. Budapest: Magvető. 1986. 27. o. ISBN 963-14-0582-6  
  7. ↑ Kristó Gyula: A rozgonyi csata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. ISBN 963 05 1461 3
  8. ↑ Britannica Hungarica Világenciklopédia I.14.
  9. ↑ http://sennyeykastely.com/kastelyrol/
  10. ↑ Uj Idők lexikona I–XXIV. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
  11. ↑ Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 5. o. ISBN 963-05-6612-5  
  12. ↑ Szabolcs Ottó, Závodszky Géza (szerk.): Ki kicsoda a történelemben? Laude Kiadó ISBN 963 7830111 p. 7.
  13. ↑ Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. A rozgonyi csata. 1312 június 15.-én.
  14. ↑ Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 10. o. ISBN 963-05-6612-5  
  15. ↑ Zsoldos 2012 História 6. o.
  16. ↑ Szabolcs Ottó, Závodszky Géza (szerk.): Ki kicsoda a történelemben? Laude Kiadó ISBN 963 7830111 p. 7.
  17. ↑ Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 10–11. o. ISBN 963-05-6612-5  

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aba_nemzetség&oldid=23892991”