Kisnánai vár
| Kisnánai vár | |
 |
|
| A vár 2006-ban | |
| Épült | 11. század-12. század |
| Elhagyták | 1596 (törökök lerombolták) |
| Állapota | rom |
| Típusa | hűbérvár, végvár |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Kisnánai vár
Pozíció Magyarország térképén
|
|
A kisnánai vár Heves megye Gyöngyösi kistérségében, Kisnána mellett áll.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Építése a 11-12. századra tehető, pontos időről okirat nem szól, de az Aba nemzetségbeli Csobánka (más források szerint[1]) családot teszik meg építtetőnek.
Első ismert birtokosa Csobánka Pál, azonban az Árpád-ház kihalása után (1301) Károly Róbert ellen fordult (Csák Máté-féle párt), így a későbbi király a területet elvette tőle, s ugyane nembéli Kompolti Péternek adományozta. Halála bekövetkeztével Gergely fia örökölte a teljes földterületet, ki Nánairól Domoszlayra változtatta nevét. A család nevei apáról fióra változtak, így amikor Luxemburgi Zsigmond az 1415. évben Domoszlay Mihály fiának, Lászlónak adta, Kompolti László került az oklevélre. Így megerősítette a család tulajdonjogát a vár felett. Kölcsönös örökösödési szerződés útján a Guthy Országh család birtokába került. 1543-ban Losonczy István azonban még hivatalos gazdája, Országh László halála előtt elajándékozta rokonának: Móré Lászlónak. Móré ingerelte kisebb csapásokkal a törököket, kereskedőket ölt meg, fosztott ki, rabolt, ezért a törökök elfoglalták a várat.
1560 után a várat már nem állították helyre. A török uralom után a vár több birtokos kezén is megfordult, akik azonban nem laktak itt, így a környékbeli lakosság építőanyagként használta a várat. 1940 körül Nána község leventéi gyakorló terepet alakítottak ki a várban és feltárták a gótikus vártemplom belsejét. A vár teljes feltárása 1962-1966 között történt, helyreállítással egybekötve.
Ma vármúzeum működik benne.
[szerkesztés] Móré legendája
Ehhez a kegyetlen gazdához fűződik az egyetlen mondája a várnak, a kisnánaiak elbeszélése szerint Móré László rengeteg rabolt vagyonát, kincsét, ékszereit a vár török elpusztítása előtt elásta a vár területén. Valóságalapja azonban nem ismert, mivel az egyértelmű bizonyíték (maga a kincs) a mai szerelemnapig nem került elő, így megmarad a népek, a magyar nép mondái között.[2]
[szerkesztés] Tulajdonosai
Okiratokban rögzített gazdái időrendi sorrendben:[3]
- 1312. Csobánka családtól Kompolthy Péterhez kerül
- 1325– Domoszlay Gergely
- 1415– Kompolthy László
- 1468– Kompolthy Miklós
- 1543–1545 Móré László
- 1596. Törökök
- 1606. Nyári Pál
- 1648. Vámossy István
- 1693. Vay Ádám
- 1742. Nyári család
- 1800. Károlyi család
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Forrás
- Várépítészetünk. Főszerkesztő Gerő László, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975, ISBN 963-10-0861-4, 182-189. oldal
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||
