Magyar választási rendszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(A magyar választási rendszer szócikkből átirányítva)

A magyar alkotmány szerint a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. Magyarországon négyévente kell országgyűlési és önkormányzati választásokat tartani; a szavazás időpontját legkésőbb 72 nappal a választások első fordulója előtt a köztársasági elnök tűzi ki.

Választási eredmények kivetítése 2006-ban

Tartalomjegyzék

Az országgyűlési választások menete 1989–2011 között [szerkesztés]

A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer – amelyet az 1989. évi XXXIV. törvény szabályoz – kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.

A 386 fős, egykamarás parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt. (Az első, 1990-es választáson ez a határ még 4% volt.)

A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.

A választás hivatalos végeredményét nyolc nappal a szavazás lezárulása után közli az Országos Választási Bizottság (OVB), a nem hivatalos eredmény azonban már a választások napjának éjszakáján ismertté válik.

Jelöltállítás [szerkesztés]

Egyéni képviselőjelöltként annak a legalább 18 éves, magyar állampolgárságú személynek a neve kerülhet a szavazólapra, aki legalább 750, az ajánló személyi számával és aláírásával ellátott ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Az ajánlószelvények gyűjtését a szavazás előtti 23. napig kell befejezni, és a 19. napon kell bejelenteni a jelölteket. Egy választópolgár érvényesen csak egy jelöltet támogathat.

Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani.

Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.

Főváros,
megye
Egyéni
választó-
kerületek
száma
Területi
listaállítás
fetételeként
kellő egyéni
jelöltek
száma
Területi
választó-
kerületenként
megszerezhető
mandátumok
száma[1]
1. Budapest 32 8 28
2. Baranya 7 2 6
3. Bács-Kiskun 10 2 8
4. Békés 7 2 6
5. Borsod-Abaúj-Zemplén 13 3 11
6. Csongrád 7 2 6
7. Fejér 7 2 6
8. Győr-Moson-Sopron 7 2 6
9. Hajdú-Bihar 9 2 8
10. Heves 6 2 5
11. Jász-Nagykun-Szolnok 8 2 6
12. Komárom-Esztergom 5 2 5
13. Nógrád 4 2 4
14. Pest 16 4 14
15. Somogy 6 2 5
16. Szabolcs-Szatmár-Bereg 10 2 9
17. Tolna 5 2 4
18. Vas 5 2 4
19. Veszprém 7 2 6
20. Zala 5 2 5
Összesen 176 152

Magyarország területén a választás napját megelőző nap 0.00 órától a szavazás napján urnazárásig kampánycsend lép életbe. Közvéleménykutatási eredményeket két nappal a magyarországi szavazás megkezdése előtt lehet utoljára nyilvánosságra hozni (a korábbi 8 napos határidőt előíró jogszabályt az Alkotmánybíróság 2007 márciusában hatályon kívül helyezte). Külföldön nyolc nappal, illetve egy héttel a hazai szavazás napja előtt adhatják le voksaikat a névjegyzékbe vett szavazók.

A két forduló [szerkesztés]

Az első fordulóban minden választónak két szavazata van: egy-egy voksot lehet leadni az egyéni jelöltek, illetve a területi pártlisták valamelyikére. Az első szavazási forduló akkor érvényes, ha a választók több mint fele leadta szavazatát, és akkor eredményes, ha valamelyik egyéni jelölt megszerzi a szavazatok több mint 50%-át. A pártok a területi listákra leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot.

Második szavazási fordulót az elsőt követő 14. napon kell tartani azokban a kerületekben, ahol nem dőlt el az egyéni mandátumok sorsa. Amennyiben a részvétel az első fordulóban nem érte el az 50%-ot, akkor a listás szavazást is meg kell ismételni. Ha az első forduló érvényes volt, de eredménytelen, a három legtöbb szavazatot kapott jelölt, illetve mindazok, akik legalább 15%-nyi szavazatot szereztek, indulhatnak a második fordulóban; ekkor az érvényességhez 25%-ot meghaladó részvétel, az eredményességhez pedig relatív többség is elegendő. A második fordulóban a pártok a szavazás napján reggel hat óráig írásban jelezhetik, ha jelöltjüket visszaléptetik.

Mandátumszámítás, töredékszavazatok [szerkesztés]

Az egyéni választókerületekben megszerezhető egy-egy mandátum mellett a területi és az országos listákon speciális számítási módszerekkel osztják el a mandátumokat.

A területi listákon a mandátumok elosztása a Hagenbach-Bischoff formula (illetve D'Hondt-módszer) segítségével történik. Az adott megyében (vagy Budapesten) az érvényes szavazatok számát elosztják a kiosztható mandátumok száma + 1-gyel; ez a kvóta, amely egy mandátum elnyeréséhez szükséges. Amelyik párt egyszer elérte a kvótát, az egy mandátumot kap, amelyik kétszer, az kettőt, amelyik háromszor, az hármat stb. Ha ezek után még marad kiosztatlan mandátum, azt az a párt kapja, amelyiknek szavazatszáma alulról legjobban megközelíti a kvótát, de ez esetben is meg kell lennie a szükséges szavazatszám kétharmadának (ez a kétharmados szabály). Amennyiben ezek után is marad(nak) kiosztatlan mandátum(ok), az(ok) felkerül(nek) az országos listára, így növelve az onnan kiosztható mandátumok számát.

Az országos listán szerezhető mandátumokat a töredékszavazatok és a felkerült negatív szavazatok alapján osztják el. A töredékszavazatok azok a leadott, de mandátumot nem eredményező szavazatok, amelyeket az országosan öt százaléknál több szavazatot szerzett pártok vesztes egyéni jelöltjei kaptak, illetve amelyeket a területi listákra adtak a szavazók, de az ott elnyerhető mandátumokhoz szükséges szavazatszám fölött vannak. (Nem számít töredékszavazatnak a független jelöltekre és az öt százalék alatt maradt pártokra, illetve az érvénytelen választási fordulóban leadott voks.) Negatív szavazatok akkor keletkeznek, ha egy párt a kétharmados szabály alkalmazásával szerzett mandátumot: hiányzó szavazatai negatív előjellel kerülnek fel az országos listára, azaz más területi listák eredményéből kell levonni azokat.

A töredékszavazatok mandátumra váltása az országos listákon a d’Hondt-mátrix segítségével történik. A mandátumszerzésre jogosult pártok országos listára felkerült szavazatait felírják egymás mellé, majd ezek alá sorban e számok kettővel, hárommal, néggyel stb. való osztás után kapott hányadosát (az osztósor utolsó számjegye a kiosztható mandátumok száma). Az így kialakult mátrixban megkeresik a legnagyobb számot, és az a pártlista kap egy mandátumot, amelyiknek az oszlopában ez a szám szerepel. Ezután a második legnagyobb számot mutató pártlista kap egy mandátumot, s ez addig folytatódik, amíg az összes mandátum gazdára nem talál.

A választási szervek [szerkesztés]

A választásokat lebonyolító és felügyelő szervek a választási bizottságok és ezek végrehajtó apparátusai, a választási irodák.

Ötféle választási bizottság van: a szavazatszámláló bizottság (azokon a településeken, ahol csak egy szavazókör van, nem választanak ilyet), a helyi választási bizottság, az egyéni választókerületi, a területi és az Országos Választási Bizottság. A választási bizottságok független, csak a törvénynek alárendelt szervek. Feladatuk az eredmények megállapítása, a választások törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A választási eredmény megállapítását követően a választási bizottságok adják át a megbízatást a képviselőknek.

Az OVB öt tagját és a szükséges számú póttagot legkésőbb 51 nappal az első választási forduló előtt az Országgyűlésnek kell megválasztania a belügyminiszternek a pártok javaslatait figyelembe vevő indítványa alapján. Az egyéni választókerületi, illetve a területi választási bizottságok legalább három-három tagját a fővárosi illetve a megyei közgyűlések választják meg a területi választási iroda vezetőjének indítványa alapján, ugyancsak legkésőbb 51 nappal az első választási forduló előtt. A 11 ezer szavazatszámláló bizottság három-három tagját és a szükséges póttagokat a választások első fordulója előtt legkésőbb húsz nappal választják meg az önkormányzatok képviselő-testületei a helyi választási iroda vezetőjének indítványa alapján.

A választási bizottságok végrehajtó szervei mind az öt szinten a választási irodák. Feladatuk a választások lebonyolításához szükséges számítógépes rendszer üzemeltetése, a helyiségek biztosítása és a jelöltek választási jegyzékbe vétele. Az Országos Választási Iroda (OVI) működését a belügyminiszter felügyeli.

Az országgyűlési választások menete 2012-től [szerkesztés]

A magyar választási rendszert a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza. Eszerint a választások egyfordulós, kétszavazatos rendszerben kerülnek lebonyolításra. A magyar választási rendszer vegyes rendszer. Az országgyűlési képviselők száma 199, ebből 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93-at országos listán választanak. Az a párt kaphat mandátumot, amely elérte országos összesítésben az 5%-os küszöböt. Lehetőség van közös pártlistát indítani – például 2010-ben a Fidesz-KDNP is ilyen volt – ebben az esetben 10% a minimum.

Jelentős változás a korábbi választási rendszerhez képest, hogy a szavazás érvényességéhez nem szükséges sem az 50%-os részvételi arány az első fordulóban, sem a 25%-os a másodikban. A jogszabály csak annyit mond, hogy az Országos Választási Iroda a választás második fordulóját megelőzően tájékoztatást ad arról, hogy a választás első fordulója mely választókerületekben volt érvényes, ám az érvényesség kritériumát nem határozza meg sem az első, sem a második fordulóra nézve.

Az egyéni választókerületek száma
a megyékben és Budapesten
Megye Egyéni választó-
kerületek száma
1. Budapest 18
2. Baranya 4
3. Bács-Kiskun 6
4. Békés 4
5. Borsod-Abaúj-Zemplén 7
6. Csongrád 4
7. Fejér 5
8. Győr-Moson-Sopron 5
9. Hajdú-Bihar 6
10. Heves 3
11. Jász-Nagykun-Szolnok 4
12. Komárom-Esztergom 3
13. Nógrád 2
14. Pest 12
15. Somogy 4
16. Szabolcs-Szatmár-Bereg 6
17. Tolna 3
18. Vas 3
19. Veszprém 4
20. Zala 3
Összesen 106

Jelöltállítás [szerkesztés]

  • Egyéni képviselőjelöltként annak a legalább 18 éves, magyar állampolgárságú személynek a neve kerülhet a szavazólapra, aki legalább 1000, az ajánló személyi számával és aláírásával ellátott ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Egy választópolgár érvényesen csak a lakóhelye szerinti választókerületben egy jelöltet támogathat. Egyéni képviselőjelölt lehet független vagy párt jelöltje. A pártok állíthatnak közös jelöltet is.
  • Országos listát az a párt állíthat, amely – legalább 9 megyében és Budapesten – legalább 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.
  • A nemzetiségi listát állíthatnak az országos nemzetiségi önkormányzatok.

Szavazás [szerkesztés]

  • Magyarországon lakóhellyel rendelkező személyek egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhatnak.
  • Magyarországon lakóhellyel rendelkező, a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő személyek egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára, annak hiányában egy pártlistára szavazhatnak.
  • Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező személyek egy pártlistára szavazhatnak.

A választás eredményének a megállapítása [szerkesztés]

Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább 5%-át nem érte el. Közös pártlistánál ez a szám 10% illetve 15%. Az egyéni választókerületekben továbbá keletkeznek töredékszavazatok is. Töredékszavazatnak minősül azon egyéni képviselő-jelölt szavazatai akik nem szereztek mandátumot az adott kerületben, illetve a azon képviselő-jelölté is akik mandátumot szerzetek a kerületben. Ez természetesen csak akkor érvényes, ha átlépték az 5%-os országos küszöböt. Független jelöltnél nincs töredékszavazat.

A töredékszavazat számítása a következő:

A mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám kerül töredékszavazatként az országos listára. A mandátumot nem szerző jelölt szavazatainál nem kell számolni, hanem az összes szavazat az országos listára kerül, amennyiben a párt elérte az előbb említett 5%-os küszöböt.

Az országos listáról megszerezhető mandátumok kiosztása [szerkesztés]

Össze kell adni a töredék szavazatokat, a pártlistás szavazatokat és a nemzetiségi listára leadott szavazatokat, majd az így kapott számot el kell osztani 93-mal, ezt a számot el kell osztani 4-gyel, ez az egész szám lesz a kedvezményes kvóta. Az a nemzetiségi lista kaphat 1 kedvezményes mandátumot, ahol a szavazatok száma meghaladja az előbb megállapított számot.

Az országos listán megszerezhető 93 mandátumot annyival kell csökkenteni, amennyi kedvezményes mandátum ki lett osztva. Például ha 1 német és 1 cigány kedvezményes mandátumot osztanak ki, akkor már csak 91 kerül kiosztásra a pártok és a nemzetiségek között. Az így fenn maradó mandátumokat d’Hondt-mátrix segítségével kerülnek kiosztásra, úgy, ahogy az fentebb részletezve van, azzal a kiegészítéssel, hogy a pártlisták összesített szavazatai mellé felírjuk még a nemzetiségi listákat is kedvezményes kvótával csökkentett szavazatait is. Így még ők is kaphatnak mandátumot a kedvezményesen felül.

Nemzetiségi szószóló [szerkesztés]

Lehetőség van nemzetiségi szószólót küldeni az Országgyűlésbe azoknak a nemzetiségi listát állító nemzetiségnek, melyek nem érték el a kedvezményes mandátumhoz szükséges szavazatszámot. A szószóló a listájukon 1. helyen szereplő személy lesz.

Időközi választások [szerkesztés]

Egyéni kerületben időközi választást kell tartani ha a választáson nincs jelölt, egyenlő szavazatszám esetén, vagy ha a megválasztott egyéni választókerületi képviselő megbízatása megszűnik. Ha országos listán mandátumhoz jutott képviselő megbízatása szűnik meg, akkor a listán szereplő következő jelölt lesz képviselő. Szószólónál szintén.

A választási szervek [szerkesztés]

A választásokat lebonyolító és felügyelő szervek a választási bizottságok és ezek végrehajtó apparátusai, a választási irodák.

Ötféle választási bizottság van: a szavazatszámláló bizottság (azokon a településeken, ahol csak egy szavazókör van, nem választanak ilyet), a helyi választási bizottság, az egyéni választókerületi, a területi és az Országos Választási Bizottság. A választási bizottságok független, csak a törvénynek alárendelt szervek. Feladatuk az eredmények megállapítása, a választások törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A választási eredmény megállapítását követően a választási bizottságok adják át a megbízatást a képviselőknek.

Az OVB öt tagját és a szükséges számú póttagot legkésőbb 51 nappal az első választási forduló előtt az Országgyűlésnek kell megválasztania a belügyminiszternek a pártok javaslatait figyelembe vevő indítványa alapján. Az egyéni választókerületi, illetve a területi választási bizottságok legalább három-három tagját a fővárosi illetve a megyei közgyűlések választják meg a területi választási iroda vezetőjének indítványa alapján, ugyancsak legkésőbb 51 nappal az első választási forduló előtt. A 11 ezer szavazatszámláló bizottság három-három tagját és a szükséges póttagokat a választások első fordulója előtt legkésőbb húsz nappal választják meg az önkormányzatok képviselőtestületei a helyi választási iroda vezetőjének indítványa alapján.

A választási bizottságok végrehajtó szervei mind az öt szinten a választási irodák. Feladatuk a választások lebonyolításához szükséges számítógépes rendszer üzemeltetése, a helyiségek biztosítása és a jelöltek választási jegyzékbe vétele. Az Országos Választási Iroda (OVI) működését a belügyminiszter felügyeli.

Jogorvoslat [szerkesztés]

Lásd még [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]