A Fidesz alapítóinak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csurla (vitalap | szerkesztései) 2021. április 15., 11:44-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎A Fidesz alapítóinak listája)

A Fiatal Demokraták Szövetsége (FiDeSz) (később Fidesz – Magyar Polgári Párt, majd Fidesz – Magyar Polgári Szövetség) nevű pártot 1988. március 30-án 37 egyetemi, főiskolai hallgató és fiatal értelmiségi alapította azzal a céllal, hogy egy szervezetbe tömörítse azokat a reformer, zömmel egyetemista korú fiatalokat, akik a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) mellett kívánták megjeleníteni az ifjúság tényleges politikai tagoltságát.

Az alapító okiratot,[1] amelyet a Bibó István Szakkollégiumban fogadtak el, 37 jelenlévő személy írta alá. Az alábbi szócikk ezen alapítók listáját és rövid életútját tartalmazza alfabetikus sorrendben. A Magyar Távirati Iroda (MTI) jelentése szerint, 1988. április 8-án a rendőrség figyelmeztetésben részesítette Orbán Viktor, Kövér László, Andrási Miklós, Csaba Iván és Rácz András alapítókat, amiért „egy törvényellenes szervezet létrehozását kezdeményezték”.[2]

A Fidesz alapítóinak listája

Név Státusz Megjegyzések
Andrási Miklós közgazdászhallgató az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese (2000–01), a MOL igazgatóság tagja (2000–01), a Budapesti Értéktőzsde felügyelőbizottságának elnöke (2001), az MVM Rt. vezérigazgató-helyettese (2002),[3] a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója (2009–10)
Bajkai István joghallgató terézvárosi (1990–94), majd erzsébetvárosi önkormányzati képviselő ill. alpolgármester (2014-től), ogy. képviselő (2018-tól); az Orbán-család ügyvédje
Balassa György bölcsészhallgató az Eötvös József Collegium tagja volt
Bánszky Éva joghallgató
Bartók István közgazdászhallgató a Rajk László Szakkollégium tagja volt; dékánhelyettes (Budapesti Corvinus Egyetem, Üzleti Gazdaságtan Tanszék), az MTA Ipar- és Vállalatgazdasági Bizottságának tagja (2005-től), a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának rektora (2011–13)
Bartus Gábor egyetemi hallgató a Műegyetem hallgatója és a Martos Flóra Kollégium tagja volt;[4] 2010 decembere óta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) titkára[5]
Bayer Zsolt tanárképző főiskolás a Fidesz sajtófőnöke (1990–93), majd újságíró, publicista (Mai Lap, Népszabadság, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Magyar Idők) és műsorszerkesztő (Magyar Televízió, Duna Televízió, Hír TV, Echo TV)
Bégány Attila programozó matematikus a Műegyetem Martos Flóra Kollégiumának igazgatóhelyettese; az MDF alapítója és tagja is, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Hivatalának osztályvezetője (1990–93), belvárosi önkormányzati képviselő (1998–2002), Jobbik-tag (2005–07), járási hivatalvezető (2012-től)
Bekk Mária tanár történelem- és néprajzszakos tanár (ELTE); a szigetszentmiklósi járási hivatal vezetője (2012 óta), 1987-től Kövér László felesége
Benedek Zoltán közgazdászhallgató a Rajk László Szakkollégium tagja volt; a rendszerváltás óta pénzügyi menedzser ill. tanácsadó a versenyszférában
Both Vilmos közgazdászhallgató a Széchenyi István Szakkollégium tagja volt; lapszerkesztő, újságíró (Napi Gazdaság, Heti Világgazdaság, BBC); a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) elnöke (2001–07)[6]
Csaba Iván közgazdászhallgató a Rajk László Szakkollégium tagja volt; pénzügyi tanácsadó, elemző (MNB); 1993-ban a konzervatív fordulattal kilépett a pártból[7]
Csongor Balázs tanárképző főiskolás 2009-ben nyilvánosságra került, hogy 1986-tól beszervezett III/III-as ügynök volt, feladata volt, hogy Nagy Imre újratemetésén erősítse a demonstrációellenes hangulatot a Fideszen belül;[8] a Gabona-Transz Zrt ker. igazgatója volt
Deutsch Tamás joghallgató 1989 nyarán Prágában letartóztatták; ogy. képviselő (1990–2009), ifjúsági- és sportminiszter (1999–2002), az Országgyűlés egyik alelnöke (2004–06), az Európai Parlament képviselője (2009 óta); MOB-alelnök (1999–2001, 2012–16 ill. 2017 óta), MTK-elnök (2010 óta)
Fodor Gábor nevelőtanár joghallgató, majd tanársegéd (ELTE); ogy. képviselő (1990–93, 1994–2009, 2014–2018), művelődési és közoktatásügyi miniszter (1994–95), környezetvédelmi és vízügyi miniszter (2007–08); 1993-ban a konzervatív fordulattal kilépett a pártból, később SZDSZ-tag majd elnök (2008–09)
Gyöngyössy Péter erdőmérnök-hallgató környezetvédelmi aktivista, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnökségi tagja, a szombathelyi Kerekerdő Alapítvány elnöke
Hamecz István közgazdászhallgató a Rajk László Szakkollégium tagja volt; közgazdász (Pénzügyminisztérium, MNB), az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója (2007–13), gazdasági szakíró (Heti Válasz)
Kaderják Péter közgazdászhallgató a Rajk László Szakkollégium tagja volt; a Fidesz környezetvédelmi szakértője (1990– ), a Gazdasági Minisztérium kabinetfőnöke és az ÁPV Rt. igazgatságának tagja (1998–2000), a Magyar Energiahivatal (MEH) főigazgatója (2000–03), posztjáról a Medgyessy-kormány alkotmányellenes módon távolította el.[9] 2004-től a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. 2018 májusa és 2021 januárja között energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár a negyedik Orbán-kormányban. 2021. március 15-én, egyetlen napig akkumulátoripari miniszteri biztos.[10]
Kardos József erdőmérnök-hallgató Az 1990-es években a szintén soproni Szájer József kabinetfőnöke; 1998 óta a Sziget Fesztivál programigazgatója, a párt irányvonalától eltávolodott[11]
Kata Péter közgazdászhallgató a Rajk László Szakkollégium tagja, majd diákvezetője (1989-től); pénzügyi vezetőként a magánszektorban helyezkedett el
Kliment Attila joghallgató
Kovács István gépészmérnök
Kövér László ösztöndíjas jogász az 1. sorszámú tagkönyv birtokosa, az alakuláskor levezetőelnök; frakcióvezető (1993–94), a Fidesz elnöke (2000–01), majd a párt választmányának elnöke (2002 óta); ogy. képviselő (1990 óta), a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter (1998–2000), az Országgyűlés elnöke (2010 óta)
Longauer László tanárképző főiskolás pedagógusi munkája mellett rendszeresen publikál a Hit Gyülekezete által alapított Hetek hasábjain
Molnár Péter ösztöndíjas jogász A párt kulturális felelőse, ogy. képviselője (1990–93), a konzervatív fordulattal kilépett a pártból 1993-ban, ezután SZDSZ-tag és ogy. képviselő (1994–98); 2004 óta a CEU-n oktat és kutat, 2010 óta slam poetry estek fellépője és szervezője
Németh Zsolt közgazdász a Széchenyi István Szakkollégium tagja volt; a Fidesz első szóvivője (1988), ogy. képviselő (1990 óta), a külügyminisztérium parlamenti államtitkára (1998–2002 ill. 2010–14), az Európa Tanács magyar küldöttségének vezetője (2014 óta) és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke (2016 óta)
Orbán Viktor jogász a Fidesz főképviselője az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain (1989–90), ogy. képviselő (1990 óta), a párt frakcióvezetője (1990–93) majd elnöke (1993–2000 ill. 2003– ), Magyarország miniszterelnöke (1998–2002 ill. 2010 óta), 1992 és 2000 között a Liberális Internacionálé, 2002-től 2012-ig az Európai Néppárt egyik alelnöke
Pető Sándor egyetemi hallgató anglisztika és magyar szak (ELTE), újságíró (MTI, Thomson Reuters)
Rácz András tanárképző főiskolás az 1989-es alakuló pártkongresszus előkészületeinek főszervezője, később újságíró (Nemzeti Sport) és lapkiadó (Garabonciás, Mozaik), a Könyvkultúra főszerkesztője
Sasvári Szilárd tanárképző főiskolás a párt etikai bizottságának elnöke, ogy. képviselő (1990–2002), a Fővárosi Közgyűlés tagja (2002–06), 2015-től a Heves Megyei Vízmű Zrt. vezérigazgatója
Szabó Gábor bölcsészhallgató a szombathelyi Németh László Szakkollégium vezetője, az alapításkor személyesen nem volt jelen; szombathelyi önkormányzati képviselő (1990–2010), a város polgármestere (1998–2002) majd alpolgármestere (2006–10); 2006-ban a pártcentralizációt ellenezve kilépett a Fideszből és az MDF tagja lett
Szájer József jogász, tanársegéd a Fidesz jogi képviselője a rendszerváltás előtt; ogy. képviselő (1990–2004), frakcióvezető (1994–97 és 1998–2002), az Országgyűlés egyik alelnöke (2002–04), az Európai Parlament képviselője (2004–20), az Európai Néppárt jogalkotásért felelős alelnöke (2009–20); a 2011-es alaptörvény fő kidolgozója; szexbotránya után 2020 decemberében kilépett a pártból
Szajkó Lóránt közgazdász a Rajk László Szakkollégium tagja volt; a rendszerváltás óta az állattenyésztésben érdekelt, a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója[12]
Szemerei Péter joghallgató a Bibó István Szakkollégium igazgatója (1992–96), egyetemi oktató (alkotmányjog, ELTE), a MEH Informatikai Kormánybiztosságának egyik főcsoportjának vezetője (2000–02), az Országos Széchényi Könyvtár mb. főigazgatója (2013–14)[13]
Sztilkovics Szávó tanárképző főiskolás a Fidesz pártnév megalkotója, pilisszentiváni önkormányzati képviselő, Budapest II. kerülete Fidesz-frakciójának vezetője (2002–06), Pilisszentiván polgármestere (2006–09); 2011-től az állami tulajdonú Mahart Zrt. vezérigazgatója
Tar Miklós egyetemi hallgató a Műegyetem hallgatója és a Martos Flóra Kollégiumának tagja volt[4]
Vajda Tibor egyetemi hallgató

Jegyzetek

Források