Rajk László Szakkollégium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rajk László Szakkollégium
Alapítva 1970
Hely Budapest
Igazgató Ilyés Márton
Tagság 90
Elérhetőség
Cím Horánszky utca 6.
Elhelyezkedése
Rajk László Szakkollégium (Magyarország)
Rajk László Szakkollégium
Rajk László Szakkollégium
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 19° 04′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 19° 04′ 04″
A Rajk László Szakkollégium weboldala

A Rajk László Szakkollégium 1970-ben alakult a Budapesti Corvinus Egyetem (akkor Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) diákjaiból, Chikán Attila szervezésével. A kollégium az egyetemi tanulmányokon felüli oktatást nyújt a Közgazdaságtan és egyéb Társadalomtudományok területén. Magyarország legrégebbi folyamatosan működő szakkollégiuma, több hasonló intézmény alakult mintájára. A Rajk László Szakkollégium kifejezetten segítette is további szakkollégiumok létrejöttét mind Magyarországon és a határon túl, mint például a Bibó István Szakkollégium esetében Budapesten vagy a Mikó Imre Szakkollégiumot Kolozsváron.

A kollégium politikailag aktív szerepet vállalt a Magyar Népköztársaság ideje alatt. Az 1980-as években több politikai fórumot szervezett, mint például a Szarvasi találkozót mely az ellenzéki politizálás egyik legjelentősebb fóruma volt. A kollégium támogatta a 80-as évek politikai szerveződéseit, segített a Fidesz megalakulásában és hozzájárult a rendszerváltozáshoz.

Rajk Lászlóról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézmény Rajk Lászlóról való elnevezésének legfőbb célja az akkori uralkodó rendszerrel szembeni kritika sugallása volt. Abban az időben Rajk neve tabunak számított, mivel őt a rendszer ellenségének nyilvánították 1949-ben, és kivégezték egy Rákosi Mátyás által indítványozott koncepciós perben.

Életében Rajk László egy erős idealista volt és elkötelezett kommunista. Kora gyermekkora óta szimpatizált a kommunista mozgalommal és 1930-ban csatlakozott akkor még illegális mozgalmukhoz. Letartóztatták többször és kizárták az egyetemről nézetei miatt. A náci megszállás ideje alatt a magyar ellenállás fő szervezője volt de elfogták és Németországba hurcolták. Több évet raboskodott és halálra lett ítélve de bátyja, Rajk Endre nyilas államtitkár közbenjárására 1945. május 13-án szabadon engedték. Hazatért Magyarországra, és a Magyar Kommunista Pártban tevékenykedett. 1946. március 20-tól belügyminiszter volt. 1948. augusztus 5-én váltották le a belügy éléről, és lett külügyminiszter 1949. május 20-áig. A kommunisták közt élvezett népszerűsége miatt Rákosi Mátyás elfogatta, megkínoztatta, majd egy koncepciós per keretében halálra ítélték azzal a váddal, hogy az imperialistáknak kémkedik, és együttműködik a Horthy-korszak titkosrendőrségével. 1949 október 15-én kivégezték.

Rehabilitálása után újratemették 1956 október 6-án, melyen több mint 100 000 fős tömeg vett részt és az esemény demonstrációba torkollott. Ez az esemény az 1956 október 23-án kezdődő forradalom előfutárának tekinthető.

A kollégium működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több belső intézmény felel a kollégium működésének egyes területeiért. A legfőbb döntéshozó szerv a Kollégiumi Gyűlés, ahol minden tag szavazhat és szemeszterenként háromszor vagy négyszer ül össze. Általános döntéshozásért az évente megválasztott Diákbizottság felel, melynek tagjai az igazgató, a nevelőtanár, a diákbizottsági titkár és hat diákbizottsági tag. A Szakmai Munka Tanácsa felel a kurzusok szervezéséért, felügyeletéért és minden egyéb szakmai tevékenység igazgatásáért.

A kollégium több forrásból fedezi kiadásait. Az egyetemi fejkvótán túl, pályázatok útján, eseti állami és vállalati támogatásokban részesül. A kollégium rendszeresen készít tanulmányokat vállalati megrendelésekre, ebből további forrásokhoz jut. Ezen felül a Kollégiumi Gyűlés meghatároz egy tagdíjat a kollégisták számára. Továbbá az alumni szervezet támogatásai is jelentős hányadot képviselnek a kollégium finanszírozásában.

A kollégiumi szakmai tevékenység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kollégium különböző egyetemek tanárait kéri fel kurzusok vezetésére, melyeken főleg a közgazdaságtan és a társadalomtudományok területeivel foglalkoznak alapozó és haladó szinten egyaránt. Ezen kurzusok végén a résztvevőknek számot kell adniuk a tudásukról, melyet a kurzusvezető, egy kiválasztott opponens és a Szakmai Munka Tanácsa bírál el szakmai és formai követelmények mentén. A tagok kutatási tevékenységet is folytathatnak egyénileg vagy csoportosan, melyet a Szakmai Munka Tanácsa támogat. A Tudományos Diákköri Konferencián való részvétel feltétele a szakkollégiumi plakett megszerzésének.

A fő szakmai tevékenységen túl, heti rendszerességgel nyílt előadások és fórumbeszélgetések szerveződnek a kollégiumban tudományos, társadalmi és politikai témakörökben, gyakran Magyarország aktuális kérdéseire reagálva.

A Rajk László Szakkollégium ezen felül konferenciák megszervezésében is részt vesz éves gyakorisággal, melyek közül a legjelentősebb a KEK (Közép Európai Konferencia). A KEK a térséget aktuálisan érintő problémákat tárgyalja nemzetközi diákok részvételével, s 2011-ben nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre.

Neumann János-díjról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rajk László Szakkollégium 1994-ben Neumann János tiszteletére új szakmai kitüntetést alapított. A Neumann János Díjat a Szakkollégium 1995 óta olyan tudósoknak adományozza, akik kiemelkedő hozzájárulást tettek az egzakt társadalomtudományokhoz, és ezen keresztül jelentős hatást gyakoroltak a kollégisták szakmai fejlődésére és gondolkodására.

A díjat évente legfeljebb egyszer a Kollégiumi Gyűlés ítéli oda egy választott szakmai testület jelölése alapján. Ezt követően a Szakkollégium vendégül látja a díj kitüntetettjét, aki a neki megfelelő időpontban egy előadást vagy előadássorozatot (Neumann Lecture-t) tart. Ennek alkalmából a meghívott tudósnak egy Neumann János munkásságát szimbolizáló emlékplakettet ad át a kollégium.

Herbert Simon díjról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"A Herbert Simon-díjat 2004-ben alapította a Rajk László Szakkollégium. A kollégium tagsága azon elméleti szakembereket kívánja ezzel a díjjal elismerni, akiknek a munkássága kiemelkedő mértékben járult hozzá a gyakorlati gazdasági problémák megoldásához, valamint jelentősen hatottak a kollégisták szakmai fejlődésére, gondolkodására. A díj névadója, Herbert Simon igazi polihisztor volt – szerzőtársa, Cyert szerint „olyan emberi világunkban, aki a legközelebb került az arisztotelészi vagy a reneszánsz ember ideáljához” (The New York Times, 1978. november 17., 8.). A szervezeten belüli döntési folyamatokat kutató munkáját 1978-ban Nobel-díjjal ismerték el. Kiemelkedő kutatási eredményeket ért el a problémamegoldás pszichológiájában és az emberi kreatív folyamatok számítógépes szimulációja terén. A korlátozott racionalitás elméletének kidolgozásával kétségbe vonta korának egyik legalapvetőbb közgazdasági alapfeltevését, a racionális gazdasági ember létezését. 1988-as magyarországi látogatása során a Rajk László Szakkollégiumban is üdvözölhettük. A kollégium több mint egy évtizede jutalmazza az egzakt társadalomtudományok terén alkotó kiemelkedő tudósokat az 1994-es alapítású Neumann János-díjjal, azonban emellett az utóbbi években a kollégiumon belül is megnőtt az üzleti tudományok, a „business” irányvonal iránt érdeklődők száma, így felmerült egy új díj megalapításának ötlete, melyet aztán többévnyi érlelődés után 2004-ben fogadott el a Kollégiumi Gyűlés. A Herbert Simon-díj nem titkolt célja, hogy mind szellemiségében, mint presztízsében a Neumann János-díj méltó párja legyen. Világhírű tudósok fogadása mindig nagy esemény a kollégiumban. A Herbert Simon-díjhoz hozzátartozik, hogy a díjazott előadást és mesterkurzust tart a kollégiumban, emellett a kollégisták egy gyűjteményt készítenek és fordítanak le magyarra az adott professzor műveiből. "
(Részlet James G. March: Szervezeti tanulás és döntéshozatal c. könyv előszavából (írta: Nagy András), 2005. Alinea Kiadó-Rajk László Szakkollégium)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]