Rajk László Szakkollégium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rajk László Szakkollégium
Alapítva 1970
Hely Budapest
Igazgató Ilyés Márton
Tagság 90
Elérhetőség
Cím Horánszky utca 6.
A Rajk László Szakkollégium weboldala

A Rajk László Szakkollégium 1970-ben alakult a Budapesti Corvinus Egyetem (akkor Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) diákjaiból, Chikán Attila szervezésével. A kollégium az egyetemi tanulmányokon felüli oktatást nyújt a Közgazdaságtan és egyéb Társadalomtudományok területén. Magyarország legrégebbi folyamatosan működő szakkollégiuma, több hasonló intézmény alakult mintájára. A Rajk László Szakkollégium kifejezetten segítette is további szakkollégiumok létrejöttét mind Magyarországon és a határon túl, mint például a Bibó István Szakkollégium esetében Budapesten vagy a Mikó Imre Szakkollégiumot Kolozsváron.

A kollégium politikailag aktív szerepet vállalt a Magyar Népköztársaság ideje alatt. Az 1980-as években több politikai fórumot szervezett, mint például a Szarvasi találkozót mely az ellenzéki politizálás egyik legjelentősebb fóruma volt. A kollégium támogatta a 80-as évek politikai szerveződéseit, segített a Fidesz megalakulásában és hozzájárult a rendszerváltozáshoz.

Rajk Lászlóról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézmény Rajk Lászlóról való elnevezésének legfőbb célja az akkori uralkodó rendszerrel szembeni kritika sugallása volt. Abban az időben Rajk neve tabunak számított, mivel őt a rendszer ellenségének nyilvánították 1949-ben, és kivégezték egy Rákosi Mátyás által indítványozott koncepciós perben.

Életében Rajk László egy erős idealista volt és elkötelezett kommunista. Kora gyermekkora óta szimpatizált a kommunista mozgalommal és 1930-ban csatlakozott akkor még illegális mozgalmukhoz. Letartóztatták többször és kizárták az egyetemről nézetei miatt. A náci megszállás ideje alatt a magyar ellenállás fő szervezője volt de elfogták és Németországba hurcolták. Több évet raboskodott és halálra lett ítélve de bátyja, Rajk Endre nyilas államtitkár közbenjárására 1945. május 13-án szabadon engedték. Hazatért Magyarországra, és a Magyar Kommunista Pártban tevékenykedett. 1946. március 20-tól belügyminiszter volt. 1948. augusztus 5-én váltották le a belügy éléről, és lett külügyminiszter 1949. május 20-áig. A kommunisták közt élvezett népszerűsége miatt Rákosi Mátyás elfogatta, megkínoztatta, majd egy koncepciós per keretében halálra ítélték azzal a váddal, hogy az imperialistáknak kémkedik, és együttműködik a Horthy-korszak titkosrendőrségével. 1949 október 15-én kivégezték.

Rehabilitálása után újratemették 1956 október 6-án, melyen több mint 100 000 fős tömeg vett részt és az esemény demonstrációba torkollott. Ez az esemény az 1956 október 23-án kezdődő forradalom előfutárának tekinthető.

A kollégium működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több belső intézmény felel a kollégium működésének egyes területeiért. A legfőbb döntéshozó szerv a Kollégiumi Gyűlés, ahol minden tag szavazhat és szemeszterenként háromszor vagy négyszer ül össze. Általános döntéshozásért az évente megválasztott Diákbizottság felel, melynek tagjai az igazgató, a nevelőtanár, a diákbizottsági titkár és hat diákbizottsági tag. A Szakmai Munka Tanácsa felel a kurzusok szervezéséért, felügyeletéért és minden egyéb szakmai tevékenység igazgatásáért.

A kollégium több forrásból fedezi kiadásait. Az egyetemi fejkvótán túl, pályázatok útján, eseti állami és vállalati támogatásokban részesül. A kollégium rendszeresen készít tanulmányokat vállalati megrendelésekre, ebből további forrásokhoz jut. Ezen felül a Kollégiumi Gyűlés meghatároz egy tagdíjat a kollégisták számára. Továbbá az alumni szervezet támogatásai is jelentős hányadot képviselnek a kollégium finanszírozásában.

A kollégiumi szakmai tevékenység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kollégium különböző egyetemek tanárait kéri fel kurzusok vezetésére, melyeken főleg a közgazdaságtan és a társadalomtudományok területeivel foglalkoznak alapozó és haladó szinten egyaránt. Ezen kurzusok végén a résztvevőknek számot kell adniuk a tudásukról, melyet a kurzusvezető, egy kiválasztott opponens és a Szakmai Munka Tanácsa bírál el szakmai és formai követelmények mentén. A tagok kutatási tevékenységet is folytathatnak egyénileg vagy csoportosan, melyet a Szakmai Munka Tanácsa támogat. A Tudományos Diákköri Konferencián való részvétel feltétele a szakkollégiumi plakett megszerzésének.

A fő szakmai tevékenységen túl, heti rendszerességgel nyílt előadások és fórumbeszélgetések szerveződnek a kollégiumban tudományos, társadalmi és politikai témakörökben, gyakran Magyarország aktuális kérdéseire reagálva.

A Rajk László Szakkollégium ezen felül konferenciák megszervezésében is részt vesz éves gyakorisággal, melyek közül a legjelentősebb a KEK (Közép Európai Konferencia). A KEK a térséget aktuálisan érintő problémákat tárgyalja nemzetközi diákok részvételével, s 2011-ben nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre.

Neumann János-díjról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rajk László Szakkollégium 1994-ben Neumann János tiszteletére új szakmai kitüntetést alapított. A Neumann János Díjat a Szakkollégium 1995 óta olyan tudósoknak adományozza, akik kiemelkedő hozzájárulást tettek az egzakt társadalomtudományokhoz, és ezen keresztül jelentős hatást gyakoroltak a kollégisták szakmai fejlődésére és gondolkodására.

A díjat évente legfeljebb egyszer a Kollégiumi Gyűlés ítéli oda egy választott szakmai testület jelölése alapján. Ezt követően a Szakkollégium vendégül látja a díj kitüntetettjét, aki a neki megfelelő időpontban egy előadást vagy előadássorozatot (Neumann Lecture-t) tart. Ennek alkalmából a meghívott tudósnak egy Neumann János munkásságát szimbolizáló emlékplakettet ad át a kollégium.

Herbert Simon díjról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"A Herbert Simon-díjat 2004-ben alapította a Rajk László Szakkollégium. A kollégium tagsága azon elméleti szakembereket kívánja ezzel a díjjal elismerni, akiknek a munkássága kiemelkedő mértékben járult hozzá a gyakorlati gazdasági problémák megoldásához, valamint jelentősen hatottak a kollégisták szakmai fejlődésére, gondolkodására. A díj névadója, Herbert Simon igazi polihisztor volt – szerzőtársa, Cyert szerint „olyan emberi világunkban, aki a legközelebb került az arisztotelészi vagy a reneszánsz ember ideáljához” (The New York Times, 1978. november 17., 8.). A szervezeten belüli döntési folyamatokat kutató munkáját 1978-ban Nobel-díjjal ismerték el. Kiemelkedő kutatási eredményeket ért el a problémamegoldás pszichológiájában és az emberi kreatív folyamatok számítógépes szimulációja terén. A korlátozott racionalitás elméletének kidolgozásával kétségbe vonta korának egyik legalapvetőbb közgazdasági alapfeltevését, a racionális gazdasági ember létezését. 1988-as magyarországi látogatása során a Rajk László Szakkollégiumban is üdvözölhettük. A kollégium több mint egy évtizede jutalmazza az egzakt társadalomtudományok terén alkotó kiemelkedő tudósokat az 1994-es alapítású Neumann János-díjjal, azonban emellett az utóbbi években a kollégiumon belül is megnőtt az üzleti tudományok, a „business” irányvonal iránt érdeklődők száma, így felmerült egy új díj megalapításának ötlete, melyet aztán többévnyi érlelődés után 2004-ben fogadott el a Kollégiumi Gyűlés. A Herbert Simon-díj nem titkolt célja, hogy mind szellemiségében, mint presztízsében a Neumann János-díj méltó párja legyen. Világhírű tudósok fogadása mindig nagy esemény a kollégiumban. A Herbert Simon-díjhoz hozzátartozik, hogy a díjazott előadást és mesterkurzust tart a kollégiumban, emellett a kollégisták egy gyűjteményt készítenek és fordítanak le magyarra az adott professzor műveiből. "
(Részlet James G. March: Szervezeti tanulás és döntéshozatal c. könyv előszavából (írta: Nagy András), 2005. Alinea Kiadó-Rajk László Szakkollégium)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]