| 4-es típus |
 |
| 4-es típusú Csi-To |
|
| Típus |
közepes harckocsi |
| Fejlesztő ország |
Japán Birodalom |
| Harctéri alkalmazás |
| Gyártási darabszám |
2 kész harckocsi, 6 alváz |
| Általános tulajdonságok |
| Személyzet |
5 fő |
| Hosszúság |
6,73 m |
| Szélesség |
2,87 m |
| Magasság |
2,87 m |
| Tömeg |
30 tonna |
| Páncélzat és fegyverzet |
| Páncélzat |
12-75 mm |
| Elsődleges fegyverzet |
75 mm-es 5-es típusú löveg |
| Másodlagos fegyverzet |
2 darab 7,7 mm-es 97-es típusú géppuska |
| Műszaki adatok |
| Motor |
V12-es Mitsubishi 4-es típusú dízelmotor |
| Teljesítmény |
400 lóerő |
| Felfüggesztés |
spirális |
| Sebesség |
45 km/h |
| Hatótávolság |
250 km |
A 4-es típusú (四式中戦車 チト ; Hepburn-átírással: Yonshiki chūsensha Chi-To?; közismertebb nevén: Type 4 Chi-To) közepes harckocsi. Ez volt a legfejlettebb japán háborús harckocsi, ami teljesen el is készült. Azonban a második világháború befejezésig csupán két darabot építettek. Sokan a német Párduc harckocsi japán másolatának tartják.
A 4-es típusú 75 mm-es légvédelmi löveg.
1943-ban kezdődött a tervezése, de leginkább csak 1944-től kezdett komolyabb tempóban haladni a fejlesztés. Fejlesztéséhez felhasználták azokat az adatokat, amit Japánba utazó német mérnökök vittek a Párduc harckocsiról. A 97-es típusú SinHoTo Csi-Ha leváltására szánták. Megjelenésében is emlékeztetett a Csi-Ha-ra ám annál jóval nagyobb méretű volt. Az első prototípust 1944-ben adták át ám a sorozatgyártást megakadályozta a nyersanyaghiány és az amerikai bombázások. A tervek szerint a Mitsubishi Nehéz Iparműveknél havonta 25 darabot készítettek volna, de más gyárak a súlyos bombázások miatt már nem tudtak volna átállni a típus gyártására. 1945-ben hat alváz és két teljesen befejezett típus került csak elő. A háború végén már nem lett volna lehetőség, hogy a távoli harcmezőkre eljuttassák a típust így leginkább a japán anyaföld védelménél használták volna. A tervek szerint páncélos hadosztályokat állítottak volna fel a típusból és ezeket vetették volna be az amerikai invázió ellen, ha partra szállnak Japánban. Azonban a háború véget ért és az invázió is elmaradt valamint a két kész darab se került ki a csapatokhoz.
A 30 tonnás Csi-To tömege a többi japán tankhoz képest nagy volt. Azonban, páncélzata hegesztett lemezekből állt ezzel, jóval ellenállóbbnak bizonyult volna mint a korábbi szegecselt páncélzattal készült japán harckocsik. Elülső páncélvastagsága 75 mm volt ezzel védelme jónak számított. Személyzete öt főből állt. Felfüggesztése a legtöbb japán harckocsihoz hasonlóan spirális volt és hét futógörgővel szerelték fel lánctalpanként. Meghajtásáról egy 400 lóerős 37700 cm³-es V12-es Mitsubishi 4-es típusú dízelmotor gondoskodott, ami az elöl lévő láncmeghajtó kereket forgatta meg. Ez jelentősen erősebb volt, mint a 3-as típusú Csi-Nu 240 lóerős motorja. Sebessége ezzel elég jelentős 45 km/h lett volna valamint terepjáró képessége is megfelelt a célnak. Fegyverzete egy 5-ös típusú 75 mm-es L/56-os lövegből állt volna. Ezt a löveget a 4-es típusú légvédelmi lövegből alakították ki és páncélátütése jónak számított. A löveget egy nagyméretű, hatszögletű toronyba építették be és függőlegesen -10 és +25 fok közt lehetett kitéríteni. Két darab 7,7 mm-es 97 típusú géppuskával szerelték még fel. Egyik a toronyba jobbra féloldalasan másik a frontpáncélzatba került beépítésre. Egy harmadik géppuskát is fel lehetett volna szerelni a torony tetejére, amit a légi célpontok ellen lehetett volna használni. A Csi-To valószínűleg már hatékonyan tudta volna felvenni a harcot az olyan szövetséges harckocsik ellen mint az M4 Sherman, de ez a kis darabszám a nyersanyaghiány valamint a japán gyárak rossz állapota miatt nem történt meg.
A háború után az egyik harckocsit lefoglalta az amerikai hadsereg. A másikat állítólag 1945 augusztusában a Sizuoka prefektúrában lévő Hamana-tóba süllyesztették el az amerikaiak elől. 2012 novembere óta búvárokkal és hanglokátorokkal is keresik a páncélost és a kutatásba bekapcsolódott egy víz alatti területek feltérképezésével foglalkozó cég is, de eddig nem jártak eredménnyel.
- Személyzet: 5 fő
- Hossz: 6,73 m
- Szélesség: 2,87 m
- Magasság: 2,87 m
- Hasmagasság: 0,42 m
- Tömeg: 30 tonna
- Legyártott mennyiség: 2 darab
- Elsődleges fegyverzet: 75 mm-es L/56 5-ös típusú löveg
- Másodlagos fegyverzet: 2 darab 7,7 mm-es 97-es típusú géppuska
- Lőszer: 55 darab lőszer, 4035 darab géppuskalőszer
- Frontpáncél: 75 mm
- Oldalpáncél: 30 mm
- Hátsó páncélzat: 50 mm
- Torony eleje: 75 mm
- Torony oldala: 50 mm
- Torony hátulja: 50 mm
- Torony teteje: 12 mm
- Motor: 37700 cm³-es, V12-es Mitsubishi 4-es típusú dízelmotor
- Teljesítmény: 400 lóerő
- Fajlagos teljesítmény: 13,3 lóerő/tonna
- Felfüggesztés: spirális
- Sebesség: 45 km/h
- Hatótávolság: 250 km
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Type_4_Chi-To című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
|
Japán páncélos harcjárművek a II. világháborúban |
|
| Kisharckocsik |
|
|
| Könnyű harckocsik |
|
|
| Közepes harckocsik |
|
|
| Nehéz harckocsi |
|
|
| Kétéltű harckocsik |
|
|
| Továbbiak |
|
|
|
Az első és a második világháború közötti harckocsik és páncélozott gépjárművek |
|
| Egyesült Királyság |
|
|
| Franciaország |
|
|
| Olaszország |
|
|
| Németország |
|
|
| Szovjetunió |
|
|
| Amerikai Egyesült Államok |
|
|
| Lengyelország |
|
|
| Csehszlovákia |
|
|
| Svédország |
|
|
| Japán |
|
|
| Magyar Királyság |
|
|