Schneider M16 CA

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schneider M16 CA
Egy Schneider CA1 harckocsi
Egy Schneider CA1 harckocsi

Fejlesztő ország Franciaország
Gyártó Schneider Electric
Gyártási darabszám 400
Általános tulajdonságok
Személyzet 6 fő
Hosszúság6,32 m
Szélesség2,05 m
Magasság2,40 m
Tömeg 13,6 tonna
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat 11,4/5,4 mm (oldal/tető)
Elsődleges fegyverzet 75 mm-es Blockhaus Schneider ágyú
Másodlagos fegyverzet 2 db 8 mm-es Hotchkiss M1914 géppuska
Műszaki adatok
Motor Schneider 4-hengeres benzinmotor
Teljesítmény 45 kW (60 Le)
Felfüggesztés tekercsrugós
Sebesség8,1 km/h
Fajlagos teljesítmény 4 kW/t
Hatótávolság105 km
A Wikimédia Commons tartalmaz Schneider M16 CA témájú médiaállományokat.

A francia harckocsigyártás a Schneider, a Renault és a Citroen gyárak rivalizálásának jegyében zajlott.

A Schneider M16 CA a Schneider cég 1916-os gyártmánya, francia hadsereg első harckocsi típusa volt, az első világháború során. A Char d'Assault Schneidert a brit harckocsikhoz hasonlóan a Holt traktor alvázára tervezték. Célja az első világháború állóháborújának megtörése, tervezése kezdetben nehezen haladt, a Schneider mellett létrehozott Char d'Assault rohamkocsiból is csak 1917-re készült el használható mennyiség.

CA1 változat[szerkesztés]

A Schneider M16 CA nem volt sikeres konstrukció, az első bevetéseken az addig elkészült 132 példányból 57-et elvesztettek. A harctéri tapasztalatok alapján áttervezett típus az M16 CA1 jelzetet kapta.

Konstrukciója a nagyobb testvér, az M16 Saint Chamondhoz hasonló: motortere elöl, meghajtása középen, a páncéltest a futóműre szerelt hordzsámolyon nyugodott. A kihajtás kardántengelyen keresztül a hátsó lánchajtó-kereket forgatta. Fegyverzetét két darab Hotchkiss géppuska és egy 75 mm-es ágyú alkotta.

CA2 változat[szerkesztés]

A német páncéltörő arzenál fejlődésével a CA1 verzió védettsége is kevésnek bizonyult, ezért a következő generáció páncélzatát krómnikkel-acélból készítették. Ez a típus az első híradóeszközzel felszerelt harcjármű, komplett szikratávírót helyeztek el benne.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Bombay László, Gyarmati József és Turcsányi Károly. Harckocsik – 1916-tól napjainkig. Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó (1999). ISBN 963-327-332-3