Mark I
| Mark I | |
| Egy brit gyártmányú Mk I (Male) harckocsi Thiepal közelében 1916 szeptemberében. A jármű hátuljára szerelt segédkerekek a lövész- és harckocsiárok leküzdésében segítette, valamint hidraulikus emelővel kombinálva a kis ívű fordulást | |
|
|
|
| Típus | Harckocsi |
| Fejlesztő ország | Nagy-Britannia |
| Harctéri alkalmazás | |
| Alkalmazó országok | Nagy-Britannia |
| Szolgálatban | 1916-tól |
| Gyártó | William Foster & Co. Lincoln Metropolitan Carriage , Birmingham |
| Gyártási időszak | 1916 |
| Gyártási darabszám | 150 |
| Háborús részvétel | Első világháború Orosz polgárháború |
| Általános tulajdonságok | |
| Személyzet | 8 fő (parancsnok/fékező, vezető, két "sebességváltó" és négy lövész) |
| Hosszúság | 9,75 m |
| Szélesség | 4,12 m |
| Magasság | 2,41 m |
| Tömeg | Male: 28,45 tonna Female: 27,4 tonna |
| Páncélzat és fegyverzet | |
| Páncélzat | 6–12 mm |
| Elsődleges fegyverzet | 2 db QF 6 fontos(57 mm) Hotchkiss löveg (male) 4 db .303 hüvelykes(7,7 mm) Vickers géppuska (female) |
| Másodlagos fegyverzet | 3 db .303 hüvelykes(7,7 mm) Hotchkiss géppuska (male) 1 db .303 fontos(7,7 mm) Hotchkiss géppuska (female) |
| Műszaki adatok | |
| Motor | Daimler-Knight 6 hengeres, hüvelyszelepes, 16 literes benzinmotor |
| Teljesítmény | 77 kW (105 LE) |
| Felfüggesztés | nincs (a lánctalp a harckocsitest egészén fordul körbe) |
| Sebesség | 6 km/h |
| Hatótávolság | 38 km |
A Mark I-es nehézharckocsi, a világ első igazi harckocsija volt. A brit hadsereg fejlesztette ki az Első világháború állóháborújának áttörésére. A Mk I a Big Willie (Mother) néven ismert prototípusból kifejlesztett harckocsi, melyet a Holt traktor alvázára terveztek.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Az Mk I-es harckocsi prototípusa a Big Willie volt, 1916 februárjától megkezdődött a harckocsik tömeggyártása és ezzel a "harckocsik korszaka". A brit Mark harckocsikat a háború végéig fejlesztették és számos változatban készült. Első bevetésükre 1916. szeptember 15-én a somme-i fronton, Martinpuich és Combles települések között került sor. A bevagonírozott 59 darab harckocsiból ide csak 49 érkezett meg, a megindulási körzetet 35 darab érte el meghibásodás nélkül. A német arcvonalat 31 darab közelítette meg.
Felépítése [szerkesztés]
Gömbölyített rombusz alakú, amelyre azért volt szükség, mert a lánctalpakat a teljes harckocsitesten végigvezették. A korai harckocsik lánctalp- és görgőszerkezete, valamint a feszítőgörgők hiánya miatt más megoldást nem találtak a lánc leesése elleni védekezésre. A lánctalpat a feszített oldalakon 26 darab futógörgő vezette körbe. A lánchajtókerék nem közvetlen, vagy kardános meghajtást kapott a motortól, hanem láncáttételes volt. A botkormányok kezeléséhez egyidejűleg 4 kezelő munkája kellett.
A fegyverek elhelyezése a harckocsitestre függesztett gondolákban történt. A fegyverzetben két altípust különböztettek meg:
- male: két darab 57 mm-es löveg mellett négy darab Vickers géppuska
- female: hat darab Hotchkiss géppuska.
A motort a test első részének közepén helyezték el, jobb oldalán a vezető, bal oldalán a parancsnok foglalt helyet. A motorzaj miatt színes jelzőlámpás kommunikációs rendszerrel látták el.
Egyéb adatok [szerkesztés]
- Mászóképesség: 20°
- Árokáthidaló képesség: 3,45 m (kiegészítő kerekekkel)
- Lépcsőmászó képesség: 1,35 m
- Gázlóképesség: 1,0 m
Alkalmazók [szerkesztés]
A Mark I-t a brit hadsereg és szövetségesei nagy számban vetették be a nyugati-fronton. A németek válaszlépése az A7V harckocsi volt, de ez a típus nem volt sikeres, így a németek inkább a brit harckocsikat részesítették előnyben.
Egyesült Királyság
Németország
Szovjetunió
Amerikai Egyesült Államok
Kanada
Franciaország
Ausztrália
Észtország
Lettország
Változatok [szerkesztés]
- Mark I
- Mark I (Male)
- Mark I (Female) - csak géppuskákkal felszerelve,
- Mark I (Tank Tender) - a lövegerkélyek helyén acéldobozokkal,
- Mark I (Wireless Tank) - lövegerkélyek nélkül, magas antenna árbóccal,
Irodalom [szerkesztés]
- Bombay László - Gyarmati József - Turcsányi Károly. Harckocsik 1916-tól napjainkig. Zrínyi Katonai Kiadó (1999). ISBN 963-327-332-3
|
|||||||||||||||||||||||

