Steam tank
| US Army Corps Of Engineers Steam Tank (Gőzüzemű tank) | |
 | |
| Fejlesztő ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Gyártási darabszám | 1 |
| Általános tulajdonságok | |
| Személyzet | 8 fő |
| Hosszúság | 10,6 m |
| Szélesség | 3,8 m |
| Magasság | 3,2 m |
| Tömeg | 50,8 tonna |
| Páncélzat és fegyverzet | |
| Páncélzat | 13 mm |
| Elsődleges fegyverzet | lángszóró |
| Másodlagos fegyverzet | 4 x 7,62 mm-es géppuska |
| Műszaki adatok | |
| Motor | 2 gőzgép |
| Teljesítmény | 373 kW (500 LE) |
| Felfüggesztés | rugózatlan |
| Sebesség | 6 km/h |
| Fajlagos teljesítmény | 9.8 kW/t |
| Hatótávolság | 80 km |
 A Wikimédia Commons tartalmaz US Army Corps Of Engineers Steam Tank (Gőzüzemű tank) témájú médiaállományokat. | |
A Steam Tank lánctalpas gőzüzemű amerikai harckocsi, amelyet az első világháború végén fejlesztettek ki.
Története[szerkesztés]
A projekt John A. Johnson tábornok segítségével indult a Stanley Motor Company, a Watertown és a Massachusetts szakértelmével. Gőzerő alkalmazásának első oka az volt, hogy a kísérletek során kipróbált benzinmotorok még nem voltak elég erősek. A másik ok pedig az, hogy egy beépített lángszóró szerepelt az eredeti tervben, és ezt a fegyvert is gőzzel működtették volna. "Faltörő kosként" kívánták bevetni az ellenség megerősített állásai ellen.
A beépített két gőzgép együttes teljesítménye 500 LE (373 kW), a jármű maximális sebessége óránként 4 mérföld (6 km/h) volt. A gőzgépek üzemanyagaként kerozint használtak.
A lángszóró az utastérben elöl volt, ezenkívül a mozgó erődöt felszerelték négy 7,62 mm-es géppuskával. A jármű hossza 10,6 méter volt, a szélessége 3,8 m és a magassága 3,2 m. A tank súlya mintegy 50,8 tonna. A legénység feltételezett létszáma nyolc fő: a parancsnokon kívül egy gépjárművezető, egy katona, aki a lángszórót működtette, egy szerelő és négy tüzér tartózkodott egyszerre a járműben. A lángszórót később áthelyezték egy tetőkabinba egy forgó toronyba.
A Steam Tankot Bostonban 1918 áprilisában mutatták be a nyilvánosság számára. A prototípust júniusban szállították át Franciaországba, azonban a háború véget ért, mielőtt a nyugati fronton bevetették volna.
A harci jármű hibái közé tartozott, hogy a használat közben komoly hűtési problémák léptek fel, sebezhető volt a két gőzkazán és a nagy üzemanyag-tartályok miatt.
Források[szerkesztés]
- Bombay László, Gyarmati József és Turcsányi Károly. Harckocsik – 1916-tól napjainkig. Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó (1999). ISBN 963-327-332-3
- Nehéz harckocsik Archiválva 2014. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
Képgaléria[szerkesztés]
-
Steam Tank, Tracklaying - öklelő tüskék a lánctalpakon (1918) -
A Steam Tank oldalnézete (1918)
.png){kind=small}