89-es típusú harckocsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
89-es típus
Type 89 Chi-Ro3.jpg
Az aberdeeni múzeumban kiállított 89-es típusú harckocsi

Típus közepes harckocsi
Fejlesztő ország Japán Japán Birodalom
Harctéri alkalmazás
Gyártási darabszám 409
Általános tulajdonságok
Személyzet 4 fő
Hosszúság 5,73 m
Szélesség 2,13 m
Magasság 2,56 m
Tömeg

A típus: 11,8 tonna

B típus: 13,6 tonna
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat 6-20 mm
Elsődleges fegyverzet 57 mm-es 90-es típusú löveg
Másodlagos fegyverzet 2 darab 6,5 mm-es 91-es típusú géppuska
Műszaki adatok
Motor

A típus: hathengeres Daimler benzinmotor

B típus: hathengeres, léghűtéses Mitsubishi A6120VD dízelmotor
Teljesítmény

A típus: 118 lóerő

B típus: 120 lóerő
Felfüggesztés laprugó
Sebesség 25 km/h
Hatótávolság A típus: 140 km B típus: 170 km

A 89-es típusú (八九式中戦車 イ号Hepburn-átírássalHachikyū-shiki chū-sensha I-gō??; közismertebb nevén Type89 I-Go/Chi-Ro) közepes harckocsi. Használták a második kínai–japán háborúban a halhin-goli csatában és a második világháborúban. A 89B típus volt a világ első dízelmotorral ellátott sorozatgyártású harckocsija. 57 mm-es lövegével a Mandzsúriában és Kínában lévő bunkerek és géppuskafészkek ellen hatékony volt és a kínai Nemzeti Forradalmi Hadsereg legtöbb páncélosánál is erősebb volt. Még az 1920-as évek végén tervezték a gyalogság támogatására. Azonban lomha volt és páncélzata sem volt vastag. Ezek a hibák a Halhin-goli csatában már megmutatkoztak és a második világháborúban már a tűzereje sem volt megfelelő.

Tervezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

87-es típusú Chi-I 1927-ben.

1925-ben a hadsereg megbízásából az Osaka fegyvergyár elindított egy könnyű harckocsi projektet. Feltételt volt, hogy képes legyen a gyalogság támogatására és a géppuskafészkek leküzdésére valamint, hogy a 37 mm-es lövegek tüzének álljon ellen. Meg is terveztek egy több tornyos harckocsit ez lett a 87-es típusú Csi-I. A prototípus sebessége még viszonylag elfogadható volt, de a nagy 18 tonnás súlya miatt a hadsereg vezérkara elutasította a terveket és kiírtak egy új projektet amiben kritérium volt, hogy a tömege nem haladhatja meg sokkal a 10 tonnát. A hadsereg 1927-ben megvásárolt a britektől egy Vickers Mark C Hornet tankot. Az Osaka fegyvergyár ennek az alapján tervezte meg az új harckocsit. 1928 áprilisára el is készült az új könnyű harckocsi prototípusa és a 89-es típus nevet adták neki. A több tornyos elrendezést elvetették. 1929 áprilisáig folytak a tesztelések, amiken sikeresen átment. Mivel a tömege számos fejlesztés révén 10 tonna fölé nőtt ezért átminősítették közepes harckocsira. Elsőként a Sagami Arsenal céget bízták meg a sorozatgyártással, de később a hadsereg a Mitsubishi Nehéz Iparművekkel is szerződést kötöttek így ott is megindult a termelés. 1931-ben meg is kezdődött az A típus sorozatgyártása és rövidesen a Japán Császári Hadsereg alap harckocsija lett. Mikor a gyártása megkezdődött az egyik legmodernebb harckocsi volt a világon, de számos hibával küszködött. A korai modelleknél a löveg körüli illesztéseinél kis rések voltak, amin be tudtak hatolni az ellenséges lövedékek így ez a személyzetre nézve veszélyes volt. Ezt a későbbi modelleknél kijavították.

A harckocsit négy ember irányította. A parancsnok és a lövész valamint a vezető és a páncéltestben lévő géppuskának a kezelője. A toronyban a parancsnok jobb a lövész pedig bal oldalon helyezkedett el. Elsődleges fegyverzete egy 57 mm-es L/14,9, 90-es típusú löveg volt. Kiegészítő fegyverzetként két 91-es típusú 6,5 mm-es géppuskát kapott. Az egyiket páncéltestbe a másikat a torony hátuljába építették be. A löveget függőlegesen -15 és +20 fok közt lehetett kitéríteni. A löveg 380 m/s-ra tudta gyorsítani a lövedéket ezzel páncélátütése nem volt kiemelkedő. 500 méteren csupán 20 mm-et ütött át. A 87 típusnál még sima vaslapokat használtak a páncéllemezekhez ezt a 89 típusnál már a Nihon Seikosho Vállalatnál (Niseko) gyártott jóval ellenállóbb acéllapokra cserélték. Az ennél a vállalatnál készült acéllapokkal felszerelt típusok a Ni megjelölést is megkapták ami a vállalat nevének a rövidítése volt. A futóműve laprugós volt és a motor a hátul lévő láncmeghajtó kerékkel volt összeköttetésben. 9-9 darab futógörgő volt mindkét oldalon és a korai modelleknél öt a későbbieknél pedig négy visszafutó görgőt használtak. Egyes járművekre fényvisszaverőket szereltek, hogy éjszaka is lehessen azonosítani őket valamint felszerelték őket egy 94-es típusú MK 4 Hei típusú rádióval. A rádió nagyjából 960 méteres vételi távolsággal rendelkezett és 89 kilogrammot nyomott. Az antennája fordított L alakú volt. A 89-es típus A változata még Daimler benzinmotorokkal voltak ellátva és a páncéltestbe épített géppuska jobb oldalon kapott helyet. Sebességük mindössze 25,5 km/h volt. A motorhoz több kisebb ajtón át fértek hozzá amire a szellőzők is fel voltak szerelve. A kipufogó a bal oldali sárvédőre került fel. Két vontatásra alkalmas kampót erősítettek hátulra. A 89-es típus B változataiba már Mitsubishi A6120VD léghűtéses dízelmotor került. A dízelmotornak több előnye volt. Kevesebbet fogyasztott, alacsonyabb fordulaton több nyomatékot adott le és nem volt gyúlékony valamint japánban olcsóbban állítottak elő gázolajat, mint benzint. Igaz a menetteljesítménye nem javult a tanknak. Az Otsu megnevezést is a B típus kapta. Átalakítás volt még a módosított torony és kipufogó valamint a 4 visszafutó görgő és a páncéltestben elhelyezett géppuska bal, oldalra került.

Harci alkalmazása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az I-Gó még az első világháborús harckocsik hagyományait követte így leginkább még az akkor alkalmazott harceljárásoknak felelt inkább meg. A harckocsi először a második kínai–japán háborúban került bevetésre széles körben. Feladata a gyalogság támogatása volt. 1931 szeptemberében Mandzsúriában támogatták a japán inváziót valamint 1932-ben Sanghajnál a Japán Császári Haditengerészet különleges tengerészeti partraszálló erői használták. Az itt lévő géppuskafészkek és bunkerek ellen az 57 mm-es löveg, hatásos volt és a vékony páncélzata is ellenállt a kézifegyverek tüzének. Mivel a kínaiak kevés páncéltörő eszközzel rendelkeztek itt a páncélzata még jónak számított. Hátránya volt azonban az alacsony sebessége. Gyalogság támogatására még alkalmas volt, de hosszabb utakon a teherautókkal nehezen tudta tartani a tempót. 1934-ben felállításra került az első három önálló harckocsi ezred, aminek mindegyikébe tíz darab I-Gó került.

Halhin-goli csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1. harckocsi hadtestet Yasuoka Masaomi irányította és a 3. és 4 harckocsi ezredekből épült fel. A 3. ezred 26 darab 89-es típusból, 4 darab új 97 típusú Csi-Ha-ból, 7 darab 94 típusú és 97 típusú kisharckocsiból állt. A 4. harckocsi ezredet Tamada Yoshio irányította és 35 darab 95 típusú Ha-Gó-val, 8 darab 89 típussal és 3 darab 94 típusú kisharckocsival volt felszerelve. 1939 július 2-án este az 1. harckocsi hadtest, támadást indított a szovjetek 11. harckocsi és 7. páncélos dandárja ellen. A 3. harckocsi ezred feltöltés után támadtak és a tüzérségi tűz ellenére sikerült lerohanniuk a motorizált gyalogságot és elfoglalták a szovjetek által tartott magaslatot. 21:00 óra környékén azonban a szovjet tüzérség elkezdte lőni a magaslatot és az ezred kénytelen volt visszavonulni. A 4. harckocsi ezred délkeleti irányban támadt és az Uzuru tónál szovjet, állásokba ütköztek. Éjszaka viharban indítottak támadást a vonalak ellen és 1 kilométernyire sikerült is betörniük. Összesen a két egység nagyjából 73 darab harckocsit vetett be a támadásban és alig 13 sérült meg úgy, hogy már nem lehetett megjavítani őket. 17 darabot még a helyszínen megszereltek 14 darabot pedig elküldtek nagyjavításra. Mindenesetre itt a 89-es típusnak már megmutatkoztak a gyengeségei mert a páncéltörő eszközökkel felszerelt szovjet egységekkel és harckocsikkal szemben sebezhetőnek bizonyult.

Második világháború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Japán katonák egy I-Gó-n a Bataan félszigeten.

Mivel az 1940-es évek elején a hibái már egyre jobban megnyilvánultak a világháborúban már csak korlátozottan vetették be. Elkezdték felváltani a 97-es típusú Csi-Ha-val és 1942-ben elkezdődött a típus fokozatos kivonása a harctérről. A Fülöp szigetei-csatában, a malajziai és burmai hadjáratban használták valamint Kínában is. Holland-Kelet Indiában és a csendes óceán déli szigetein statikus védelmi pozíciókban alkalmazták, de a gyenge páncélzat és a kis tűzerő miatt az M4 Sherman ellen alulmaradt. Az 57 mm-es löveg alacsony kezdősebessége miatt a páncélátütése elégtelennek bizonyult. Mivel páncélzata vékony volt ezért nagyobb kaliberű lövegekkel szemben különösen sérülékeny volt és a szegecselt páncélzat miatt az acéllemezek könnyen szétnyíltak.

Műszaki adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felújított I-Gó egy japán múzeum nyílt napján.
Az aberdeeni múzeumban kiállított I-Gó oldalról.

Tulajdonságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Személyzet: 4 fő
  • Hossz: 5,73 m
  • Szélesség: 2,13 m
  • Magasság: 2,56 m
  • Hasmagasság: 0,48 m
  • Tömeg: A típus:11,8 tonna B típus:13,6 tonna
  • Legyártott mennyiség: 409 darab

Fegyverzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Elsődleges fegyverzet: 57 mm-es 90-es típusú L/14,9 löveg
  • Másodlagos fegyverzet: 2 darab 6,5 mm-es 91-es típusú géppuska
  • Lőszer: 100 darab lőszer, 2745 darab (A típus) 2750 darab (B típus) géppuskalőszer

Páncélzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Frontpáncél: 20 mm
  • Oldalpáncél: 20 mm
  • Hátsó páncélzat: 20 mm
  • Torony eleje: 20 mm
  • Torony oldala: 20 mm
  • Torony hátulja: 20 mm

Mozgékonyság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Motor: A típus:hat hengeres Daimler benzinmotor B típus:hat hengeres Mitsubishi A6120VD léghűtéses dízelmotor
  • Teljesítmény: A típus:118 lóerő B típus:120 lóerő
  • Fajlagos teljesítmény: A típus:10 LE/t B típus:8,8 LE/t
  • Felfüggesztés: laprugós
  • Sebesség: 25 km/h
  • Hatótávolság: A típus:140 km B típus:170 km

Típusváltozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

89A típusú harckocsi.
89B típusú harckocsik 1942 januárjában Manila közelében
  • 89A típusú I-Gó Kō (八九式中戦車(甲型)): 1931-ben kezdődött a gyártása. Daimler benzinmotorral volt felszerelve. Tornya ovális alakú volt és laprugós futóművel volt ellátva és 9-9 darab futógörgőt kapott valamint 5 visszafutógörgőt lánctalpanként. A parancsnok egy magas és keskeny kupolán keresztül tudott kikémlelni míg a toronynak a búvónyílása a lövész felett volt. A torony jobb oldalán volt egy kis ajtó amin keresztül fel lehetett tölteni lőszerrel a harckocsit. Bal oldalon egy kis kör alakú csapóajtót helyeztek el ahol az üres lőszeres hüvelyeket lehetett kidobni. A egyik géppuskát a torony hátuljába szerelték be. A vezető bal oldalon ült és a páncéltestbe épített géppuska még jobb oldalon volt. A sárvédőkre két fényszórót is felszereltek. Nagyjából 220 darab épült belőle.
  • 89B típusú I-Gó Otsu (八九式中戦車(乙型)):1936-tól átálltak a B típus gyártására. Legjelentősebb átalakítás, hogy a benzinmotort egy Mitsubishi dízelmotorra cserélték le. A harckocsi tömege az elődhöz képest megnőtt így a fajlagos teljesítménye kisebb lett és mozgékonysága sem javult. Azonban a hatótávolsága megnőtt és kevésbé volt gyúlékony ami növelte a típus harcértékét. Az első sorozatgyártású harckocsi lett a világon amit dízelmotorral láttak el. A futóművön is módosítottak. A visszafutógörgők számát négyre csökkentették valamint új láncmeghajtó és láncfeszítő kerekeket kapott. A kötényzetet is módosították. A torony szélesebb lett és egy új jobb kilátást biztosító parancsnoki kupolát kapott. A külön búvónyílás is elhagyták és a kupola tetejére szerelték fel. A kis ajtó amin keresztül lőszerrel töltötték fel a harckocsit hátra került a géppuskát pedig féloldalasan helyezték el. A páncéltestben lévő géppuskát átépítették balra míg a vezető jobbra került. 189 darabot készítettek.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Type_89_I-Go című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 89-es típusú harckocsi témájú médiaállományokat.