Szarvasmarha

Szarvasmarha
Közönséges szarvasmarha (Bos primigenius taurus)
Zebu (Bos primigenius indicus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Alrend: Kérődzők (Ruminantia) Alrendág: Pecora Család: Tülkösszarvúak (Bovidae) Alcsalád: Tulokformák (Bovinae) Nemzetség: Tulkok (Bovini) Nem: Bos Faj: B. primigenius
Tudományos név
Bos primigenius (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Bos taurus
Alfajok
Bos primigenius primigenius Bos primigenius namadicus Bos primigenius taurus Bos primigenius indicus

A szarvasmarha (Bos primigenius vagy Bos taurus) párosujjú patás állat, kérődző. Háziasított alakja a házi szarvasmarha vagy házimarha, amely a ma már kihalt őstuloktól (Bos primigenius primigenius és Bos primigenius namadicus) származik. A házi szarvasmarhák genetikai állományuk alapján két alfajba sorolhatók, az Ázsia nagy területén elterjedt úgynevezett "brahman" típusnak vagy zebunak vállpúpja van (Bos primigenius indicus), míg a világ többi részén a púp nélküli közönséges szarvasmarha (Bos primigenius taurus) a megszokott. A házi szarvasmarhát korábban az őstuloktól eltérő külön fajnak tartották (Bos taurus).

Elnevezései

A hím állatot bikának, a heréltet fiatalon tinónak, később ökörnek, a nőstényt tehénnek, a még nem ellett nőstényt üszőnek, a nem ivarérett fiatal állatot borjúnak hívják.

Fő típusai

A szarvasmarha két ma élő alaptípusa a közönséges szarvasmarha és a zebu. A kettőt az őstulok két különböző változatából háziasították (Bos primigenius primigenius és Bos primigenius namadicus), amelyek a legfrissebb kutatási eredmények alapján mintegy 250 000 éve váltak el egymástól. A zebu főleg Dél- és Kelet-Ázsiában terjedt el.

Küllem, illetve hasznosítás alapján is két típust különböztetünk meg. Az első a zömökebb, tömörebb hús- és igásmarha, a másik a könnyedebb, elegánsabb tejelő fajták típusa.

Hasznosítás

Ugyan a szarvasmarhát leginkább tej- és hústermelésre használják, a gépesítés előtt jelentős volt az aránya az igavonásban is, ezenkívül felhasználják a tülkét, valamint a bőrét is.

A Newcastle-i Egyetem munkatársai 516 tejtermelő megkérdezése nyomán kimutatták, hogy a tehén több tejet ad, ha a gazdája a nevén szólítja, mint ha csupán a csorda részeként kezelnék.

Betegségek

A szarvasmarha egyik legújabb és legismertebb betegsége a BSE (Bovine Spongiform Encephalopathia, vagyis szivacsos agyvelőelfajulás), más néven kergemarha-kór. Valószínűsíthetően kapcsolatban áll a kiskérődzők surlókórjával (scrapie) és az embereknél előforduló Kreuzfeld-Jakob kórral. Prionok okozzák.

Egyéb fontos fertőző betegségek:

• tuberkulózis
• száj- és körömfájás (a páros ujjú patásoknál fordul elő)
• paratuberkulózis (a legfrissebb kutatások szerint a pasztőrözést is "túléli")

2008-ban megjelent Magyarországon is a kéknyelv betegség.

Legfontosabb fajták

Magyar fajták:

• Magyar tarka szarvasmarha
• Magyar szürke szarvasmarha (Jellegzetes, nagy szarvval, ezüstszürke, a szem, mar, lábtövek sötétek, a borjak viszont narancsszínűen jönnek a világra, amit szaknyelven "pirók" színnek neveznek. Ezt a szőrzetszínt koruk előrehaladtával – az egyed fejlettségétől és a takarmány minőségétől függően – fokozatosan elveszítik, és teljesen „kiszürkülnek”, mire elérik a 2-6 hónapos kort.)

Szimentáli tehén és borja

Tejhasznú fajták:

• Holstein-fríz
• Jersey
• Ayrshire

Húsfajták:

• Limousine
• Charolais
• Aberdeen angus
• Hereford marha
• Blonde d'Aquitaine
• Fehér-kék belga
• Texasi hosszúszarvú marha

Kettős hasznosításúak:

• Szimentáli

A szimentáli kitenyésztése XVIII. század vége felé a svájci Alpokban kezdődött. Növekedési erélye, jelentős tejtermelése, kiváló ellenállóképessége miatt az egész világon elterjedt. Színe szabálytalaan, különböző árnyalatú, piros- illetve sárga-tarka. Marmagasság 138-142 cm, tehén 650-750 kg, bika 1100-1300kg. Tejtermelés 4500-5000 kg. Hústermelés 1200-1300 g/napi gyarapodást ér el.

• Pinzgaui
• Lapály marhák

Vallás

A hinduizmus szent állata.

Források

Állatenyésztés 1. Szarvasmarha, juh, ló Szerkesztette dr. Horn Péter Mezőgazda kiadó ISBN 963 286 078 0 Budapest 1995