„Genetikailag módosított élőlények” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
22. sor: 22. sor:
A transzgenikus növények által a nemesítők többféle célt érhetnek el, például fokozhatják a [[gyomirtószer]]ekkel vagy a [[Rovarok|rovarokkal]] szembeni ellenálló képességet, növelhetik a szárazságtűrést, vagy javíthatják a termés táplálkozástani értékeit, például vitamin-tartalmát. Az első GM növények 1996-ban kerültek forgalomba, ezek a [[glufosinate]] és [[glyphosate]] gyomirtókkal szemben voltak ellenállóak. Szintén korai fejlesztés a ''[[Bacillus thuringiensis]]'' baktérium toxinját (=Bt toxin) hordozó [[kukorica]] [[fajta|fajták]], melyek egyes rovarfajok károsításával szemben ellenállóak. Sokak szerint aggodalomra ad okot, hogy e fajták több ezerszer annyi toxint termelnek, mint az ugyanerre a toxinra, mint permetezett növényvédőszerre engedélyezett maximális dózis.<ref>[http://www.bdarvas.hu/main.php?id=6 Az ivóvíz nem cserélhető le] Az ivóvíz nem cserélhető le. Magyar Narancs, (2005), 17 (4): 20-21 </ref>
A transzgenikus növények által a nemesítők többféle célt érhetnek el, például fokozhatják a [[gyomirtószer]]ekkel vagy a [[Rovarok|rovarokkal]] szembeni ellenálló képességet, növelhetik a szárazságtűrést, vagy javíthatják a termés táplálkozástani értékeit, például vitamin-tartalmát. Az első GM növények 1996-ban kerültek forgalomba, ezek a [[glufosinate]] és [[glyphosate]] gyomirtókkal szemben voltak ellenállóak. Szintén korai fejlesztés a ''[[Bacillus thuringiensis]]'' baktérium toxinját (=Bt toxin) hordozó [[kukorica]] [[fajta|fajták]], melyek egyes rovarfajok károsításával szemben ellenállóak. Sokak szerint aggodalomra ad okot, hogy e fajták több ezerszer annyi toxint termelnek, mint az ugyanerre a toxinra, mint permetezett növényvédőszerre engedélyezett maximális dózis.<ref>[http://www.bdarvas.hu/main.php?id=6 Az ivóvíz nem cserélhető le] Az ivóvíz nem cserélhető le. Magyar Narancs, (2005), 17 (4): 20-21 </ref>


Ma már számos új, ezeknél sokkal fejlettebb fajta vár bevezetésre. Jelenleg nagyüzemi termesztésben van néhány gyomirtóknak ellenálló és rovarrezisztens GM [[szója]]-, [[gyapot]]-, [[repce]]- és [[kukorica]]fajta.
Ma már számos új, ezeknél sokkal fejlettebb fajta vár bevezetésre. Jelenleg nagyüzemi termesztésben van néhány gyomirtóknak ellenálló és rovarrezisztens GM [[szója]]-, [[gyapot]]-, [[repce]]- és [[kukorica]]fajta. Noha egy 1999-es kutatás nem találta veszélyesnek a feldolgozott GM élelmiszerek fogyasztását<ref name="Key">{{Cite journal|author=Key S, Ma JK, Drake PM |title=Genetically modified plants and human health |journal=J R Soc Med |volume=101 |issue=6 |pages=290–8 |year=2008 |month=June |pmid=18515776 |doi=10.1258/jrsm.2008.070372 |url=http://jrsm.rsmjournals.com/cgi/content/full/101/6/290 |pmc=2408621}}</ref>, az újabb kutatások eredménye ezzel ellentétes.<ref>http://www.enveurope.com/content/23/1/10</ref>


Az ún. '''aranyrizs''' a [[rizs]] ''(Oryza sativa)'' olyan GM változata, mely [[béta-karotin]]t termel, ami az [[A vitamin]] prekurzora.<ref name="ye2000">Ye et al. 2000. Engineering the provitamin A (beta-carotene) biosynthetic pathway into (carotenoid-free) rice [[endosperm]]. ''[[Science (journal)|Science]]'' 287 (5451): 303-305 PMID 10634784</br></ref> Alkotói szerint ez jelentősen enyhíthetné az egyes trópusi országok szegény lakosságának egészségügyi gondjait. Az A vitamin hiánya ma világszerte több millió gyermek egészségét károsítja, és évente 250-500 ezer gyermek megvakulását okozza, legnagyobb arányban Délkelet-Ázsia és Afrika szegény, főként rizsen élő lakosságában.<ref>{{cite web |url=http://www.dietary-supplements.info.nih.gov/factsheets/vitamina.asp |title=Office of Dietary Supplements. Vitamin A |accessdate=2008-04-08 |format= |work=National Institute of Health }}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.who.int/nutrition/topics/vad/en/index.html |title=Micronutrient Deficiencies-Vitamin A |accessdate=2008-04-09 |format= |work=World Health Organization }}</ref> Az aranyrizs ma sehol nincs forgalomban, részben a [[Greenpeace]] tiltakozása miatt, amely minden genetikai manipulációt ellenez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a GM élelmiszerek termesztése problémás lehet a modern mezőgazdaságot nélkülőző szegényebb országokban, illetve a szabadalmi jogok külföldi tulajdona is problémákhoz vezethet.<ref>{{Cite journal| title = Biotechnology in the developing world: a case for increased investments in orphan crops. Also Tammy and Stedry shouldn't be allowed to show affection in public areas.| url = http://execdeanagriculture.rutgers.edu/pdfs/goodman-091.pdf | year = 2004 | journal = Food Policy | pages = 15–44 | volume = 29 | issue = 1 | last1 = Naylor | first1 = R.L. | last2 = Falcon | first2 = W.P. | last3 = Goodman | first3 = R.M. | last4 = Jahn | first4 = M.M. | last5 = Sengooba | first5 = T. | last6 = Tefera | first6 = H. | last7 = Nelson | first7 = R.J. | accessdate = 2009-04-09}}</ref>
Az ún. '''aranyrizs''' a [[rizs]] ''(Oryza sativa)'' olyan GM változata, mely [[béta-karotin]]t termel, ami az [[A vitamin]] prekurzora.<ref name="ye2000">Ye et al. 2000. Engineering the provitamin A (beta-carotene) biosynthetic pathway into (carotenoid-free) rice [[endosperm]]. ''[[Science (journal)|Science]]'' 287 (5451): 303-305 PMID 10634784</br></ref> Alkotói szerint ez jelentősen enyhíthetné az egyes trópusi országok szegény lakosságának egészségügyi gondjait. Az A vitamin hiánya ma világszerte több millió gyermek egészségét károsítja, és évente 250-500 ezer gyermek megvakulását okozza, legnagyobb arányban Délkelet-Ázsia és Afrika szegény, főként rizsen élő lakosságában.<ref>{{cite web |url=http://www.dietary-supplements.info.nih.gov/factsheets/vitamina.asp |title=Office of Dietary Supplements. Vitamin A |accessdate=2008-04-08 |format= |work=National Institute of Health }}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.who.int/nutrition/topics/vad/en/index.html |title=Micronutrient Deficiencies-Vitamin A |accessdate=2008-04-09 |format= |work=World Health Organization }}</ref> Az aranyrizs ma sehol nincs forgalomban, részben a [[Greenpeace]] tiltakozása miatt, amely minden genetikai manipulációt ellenez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a GM élelmiszerek termesztése problémás lehet a modern mezőgazdaságot nélkülőző szegényebb országokban, illetve a szabadalmi jogok külföldi tulajdona is problémákhoz vezethet.<ref>{{Cite journal| title = Biotechnology in the developing world: a case for increased investments in orphan crops. Also Tammy and Stedry shouldn't be allowed to show affection in public areas.| url = http://execdeanagriculture.rutgers.edu/pdfs/goodman-091.pdf | year = 2004 | journal = Food Policy | pages = 15–44 | volume = 29 | issue = 1 | last1 = Naylor | first1 = R.L. | last2 = Falcon | first2 = W.P. | last3 = Goodman | first3 = R.M. | last4 = Jahn | first4 = M.M. | last5 = Sengooba | first5 = T. | last6 = Tefera | first6 = H. | last7 = Nelson | first7 = R.J. | accessdate = 2009-04-09}}</ref>

A lap 2012. július 24., 13:50-kori változata

Fájl:Glowing tobacco plant.jpg
Egy szentjánosbogár-faj (Photinus pyralis) luciferáz génjét hordozó dohánynövény sötétben biolumineszcens fényt bocsát ki.

Genetikailag módosított élőlény, (angolul Genetically Modified Organisms vagy röviden GMO) olyan élőlény, amelynek genomját (génállományát) mesterségesen, molekuláris genetikai eszközökkel hozták létre. E technológiákat rendszerint rekombináns DNS technológiának nevezik. A transzgenikus élőlények esetében más fajból származó géneket ültetnek be a GMO-ba, tehát olyan génkombinációt hordozó lényt hoznak létre, amely a természetben gyakorlatilag nem jöhet létre. A „GMO” fogalom kapcsán többnyire ilyen transzgenikus lényekről van szó, de valójában nem minden GMO transzgenikus lény. A genetikai manipuláció rendszerint a zigótát vagy az ivarsejteket, esetleg az ezekben is öröklődő sejtszervecskéket (színtestek, mitokondrium) érinti, ezért a GM szervezetek utódai is GM szervezetek (vagy csak egy hányaduk az), így egyszeri beavatkozással tartósan továbbtenyészthető (-termeszthető) GM fajták hozhatók létre. Olykor a genetikai manipuláció csak a szomatikus sejtek egy részére terjed ki, ekkor annak eredménye nem öröklődhet.

Génmódosított mikrobák

Viszonylag egyszerű genetikai felépítésük miatt a baktériumok voltak az első szervezetek, melyek genetikai kódját módosították.[1]

Gyógyászati felhasználás

A GM baktériumok egyik legfontosabb szerepe a gyógyászati hasznú emberi fehérjék tömegtermelése.[2] Emberi gént hordozó GM baktériumok állítják elő például azt az inzulint, amivel a cukorbetegség tüneteit kezelik.[3] Szintén GM baktériumokkal termeltetnek olyan véralvadási faktort, amellyel a vérzékenység tüneteit,[4], illetve olyan növekedési hormont, amellyel a növekedési zavarokat kezelik.[5][6] A baktériumok által termeltetett emberi fehérjék lényegesen biztonságosabbak, mint a korábbi készítmények, amelyek holttestekből kivont fehérjék voltak[7], és ezért AIDS, hepatitisz C és Creutzfeldt-Jakob kór fertőzés kockázatával jártak.[7][8]

A szájunkban élő Streptococcus mutans cukrot fogyaszt és olyan savat termel, amely fogszuvasodást okoz. A közelmúltban e baktérium olyan változatát hozták létre, amely sav helyett etanolt termel. Feltételezések szerint a a fogszuvasodás megelőzhető volna, ha szájunk természetes baktériumflóráját e GM baktériumokkal helyettesítenénk.

Katonai felhasználás

A biológiai fegyver céljára termelt emberi kórokozók hatékonyabbá tehetők genetikai manipuláció által. Így például a Szovjetunió illegális biofegyver programjában antibiotikumok elleni rezisztencia-géneket ültetett a tömegtermelésre szánt pestis és tularémia baktériumokba, valamint létrehozott „kiméra jellegű”, hibrid kórokozókat is.[9]

Génmódosított növények

Bt kukoricát szemlélő gazdák Kenyában
A GM növények termesztése a világban 2005-ben. A termés 95%-a 5 nagy országból származott: narancs, további termelő országok: sávozott, kísérletek folytak: petty.
Az A vitamin hiány elterjedtsége a világban a WHO szerint

A transzgenikus növények által a nemesítők többféle célt érhetnek el, például fokozhatják a gyomirtószerekkel vagy a rovarokkal szembeni ellenálló képességet, növelhetik a szárazságtűrést, vagy javíthatják a termés táplálkozástani értékeit, például vitamin-tartalmát. Az első GM növények 1996-ban kerültek forgalomba, ezek a glufosinate és glyphosate gyomirtókkal szemben voltak ellenállóak. Szintén korai fejlesztés a Bacillus thuringiensis baktérium toxinját (=Bt toxin) hordozó kukorica fajták, melyek egyes rovarfajok károsításával szemben ellenállóak. Sokak szerint aggodalomra ad okot, hogy e fajták több ezerszer annyi toxint termelnek, mint az ugyanerre a toxinra, mint permetezett növényvédőszerre engedélyezett maximális dózis.[10]

Ma már számos új, ezeknél sokkal fejlettebb fajta vár bevezetésre. Jelenleg nagyüzemi termesztésben van néhány gyomirtóknak ellenálló és rovarrezisztens GM szója-, gyapot-, repce- és kukoricafajta. Noha egy 1999-es kutatás nem találta veszélyesnek a feldolgozott GM élelmiszerek fogyasztását[11], az újabb kutatások eredménye ezzel ellentétes.[12]

Az ún. aranyrizs a rizs (Oryza sativa) olyan GM változata, mely béta-karotint termel, ami az A vitamin prekurzora.[13] Alkotói szerint ez jelentősen enyhíthetné az egyes trópusi országok szegény lakosságának egészségügyi gondjait. Az A vitamin hiánya ma világszerte több millió gyermek egészségét károsítja, és évente 250-500 ezer gyermek megvakulását okozza, legnagyobb arányban Délkelet-Ázsia és Afrika szegény, főként rizsen élő lakosságában.[14][15] Az aranyrizs ma sehol nincs forgalomban, részben a Greenpeace tiltakozása miatt, amely minden genetikai manipulációt ellenez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a GM élelmiszerek termesztése problémás lehet a modern mezőgazdaságot nélkülőző szegényebb országokban, illetve a szabadalmi jogok külföldi tulajdona is problémákhoz vezethet.[16]

A MOL vezető közgazdásza szerint a bio-üzemanyagok előállításához alkalmas energianövények nemesítésében jelentős szerepe lesz a géntechnológiának.[17]

A GM fajták szabadalom által védett szellemi termékek, melyek tulajdonosai gyakran nagy multinacionális cégek. Sok országban, köztük hazánkban is, elkeseredett küzdelem folyik a fajták termesztésének bevezetését szorgalmazó tulajdonosok, illetve a környezetvédelmi mozgalmak és hatóságok között. Ez utóbbiak a nagyüzemi termesztés bevezetését legfeljebb csak alapos környezettudományi vizsgálatok előzetes elvégzése után tartják elképzelhetőnek. Ezzel szemben a tulajdonosok gyakran elfogultsággal vádolják a vizsgálatokat követelő hatóságokat, megakadályozzák a vizsgálatok elvégzését, miközben a médiában azonnali és korlátlan tömegtermelést szorgalmaznak.

Az Európai Unió viszonyulása a GM növények termesztéséhez

Az Európai Unió 2004 májusában oldotta fel a genetikailag módosított terményekre vonatkozó hat éves tilalmat, s egyben megszabta azok szigorú engedélyezési és címkézési szabályait. Ennek ellenére több uniós tagország egészségügyi és környezetvédelmi megfontolásokból nem járul hozzá a genetikailag módosított élelmiszerek behozatalához és forgalmazásához, akaratukat azonban EU szinten nem tudták érvényesíteni. Az Európai Bizottság egyelőre csupán a Monsanto által gyártott MON810 kukoricafajta termesztését engedélyezte. 2010-ben Magyarország, Ausztriával, Bulgáriával, Ciprussal, Hollandiával, Írországgal, Lettországgal, Litvániával, Máltával és Szlovéniával közösen követelte, hogy a tagországok egyedileg dönthessenek a GM növények termesztéséről. Az Európai Unió emellett figyelmet fordít a keresztbeporzás megelőzésére is, aminek megelőzésére a GM és nem GM növények között üres területek bevezetését javasolja, ennek nagysága azonban országról országra változhat. Az uniós szabályozás emellett megengedi a GM mentes zónák létesítését is.

Magyarország viszonyulása a GM növények termesztéséhez

Az érvényes európai jogszabályok hazánkban is előírják, hogy minden 0,9% feletti GM alapanyagot tartalmazó terméken jelölni kell, hogy az genetikailag módosított összetevőt is tartalmaz.

Hazánkban jelenleg (2008) moratórium tiltja a GM növények szabadföldi termesztését, és az 5 parlamenti párt teljes egyetértésben támogatja e moratórium fenntartását. E szokatlan ötpárti egyetértés részben az Országgyűlés szakértői szervezeteként működő GMO Kerekasztal munkájának eredménye.

E kerekasztalt Dudits Dénes akadémikus, az MTA élettudományi alelnöke és a Szegedi Biológiai Központ főigazgatója „hithű, biotechnológiát ellenző aktivisták” olyan csoportjának tekinti, akik a „GM növények kiátkozását teljes meggyőződéssel hirdetik”, noha „szakmai korlátaik nyilatkozataikban jól tetten érhetők”, miközben a testület „nem átall alantas eszközöket támogatni [sic!], hogy a legabszurdabb jogi trükkökkel akadályozzák a képviselők korrekt, tudományos hitelű tájékoztatását”.[18] Állításait Dudits nem indokolta, így felmerülhet a gyanú, hogy vagdalkozása hátterében nem csupán szakmai indokok állnak. A kerekasztal résztvevőinek névsora egyébként elérhető online.[19]

A génmódosított növények magyarországi megítéléséről hosszas közéleti viták zajlanak [1].

Magyarország alaptörvénye szerint a testi és lelki egészséghez való jogot Magyarország többek között genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal segíti elő.[20]

GM kukoricafajták körüli vita Magyarországon

A legélesebb hazai GMO vita egyes kukoricafajták szántóföldi termesztésének engedélyezése vagy tiltása kapcsán alakult ki, az érveket prof. Heszky László akadémikus (Szent István Egyetem, Genetikai és Biotechnológia Intézet) cikke nyomán az alábbiakban összegezzük.[21]

E fajtákban több, bakteriális eredetű gén kap szerepet: az ún. PAT gén egy totális gyomirtóval (glufozinát) szembeni ellenálló képességet, a Cry1 toxin génje a kukoricamoly lárvákkal szembeni védelmet, végül a Cry3 gén a kukoricabogárral szembeni ellenálló képességet biztosíthatja. (Ez utóbbi két gén a Bt toxin egy-egy változatának termeléséért felelős.)

Kukoricamoly hernyója a kukorica levelén. Hazánk nagy részén nem okoz gazdasági károkat
GMO-ellenes francia aktivisták

Előnyök:

  • a gyomirtás totális gyomirtószerekkel könnyen megoldható;
  • a gyomirtás a más gyomirtókkal szemben rezisztens gyomokkal szemben is hatékony;
  • vetésforgó nélkül, monokultúrában is termeszthető;
  • a vetőmag és a hozzávaló gyomirtó egy csomagban kapható;
  • moly- vagy bogár-kártétel esetén, vegyszerezés nélkül többlettermés nyerhető;
  • a különböző genetikai fejlesztések ma már egyazon fajtában egyesítve is kaphatók;
  • megtakaríthatók a permetezési és vegyszer-költségek.

Hátrányok és kockázatok:

  • kialakulnak a totális gyomirtókkal szemben rezisztens gyomnövény-változatok;
  • kialakulnak a kukorica Bt toxinjaival szemben rezisztens moly- és bogár-változatok;
  • a szél által terjesztett pollen (virágpor) a szomszédos, hagyományos állományokban is termékenyít, ez a hagyományos fajták termelőinek és különösen a biotermesztőknek gazdasági kárt okoz (az ő termékeiket is GM-tartalmúnak kell megjelölni, piaci veszteségüket a GM termelőnek kell megtérítenie);
  • hiányoznak a tapasztalatok a totális herbicidek talajra és élővizekre gyakorolt hatásairól;
  • a Bt toxint a növény minden sejtje termeli, mennyisége kb. 1500-2000-szerese a hasonló permetezőszer engedélyezett dózisának, ez élelmiszerbiztonsági aggályokat vet fel;
  • a talajba szántott növényi részekben lévő toxin lassabban bomlik el, mint a hasonló permetezőszer toxinja;
  • nincsenek tapasztalatok a Bt kukorica tartós termesztésének hatásairól, főként nem a Kárpát-medencéből, noha az egy elkülönült biogeográfiai régió, de egyes tanulmányok szerint védett lepkék állományait veszélyezteti;[22]
  • a GM vetőmag drága;
  • a hagyományos gyomirtás a kukoricában kellően eredményes;
  • a kukoricamoly hazánk területének nagy részén nem okoz kárt, ezért nem védekeznek ellene, és így megtakarítható költség sincsen;
  • a kukoricabogár lárvák kártételen ellen a vetésforgó megbízható védelmet nyújt;
  • a GM hibridek termelőjének évente új vetőmagot kell vásárolnia, előző évi terméséből nem vethet;
  • a GM hibridek termelése jelentős adminisztratív terhekkel és járulékos beruházásokkal jár (tanfolyam végzése, külön terménytároló stb.);
  • a legújabb hibridek már több bakteriális gént együttesen tartalmaznak, ezek együttes hatása azonban nem kellően ismert;
  • a GM fajták termesztésének esetleges engedélyezése a hazai növénynemesítők és a hazai vetőmagtermesztés bukását eredményezné, ami hazánk gazdasági kiszolgáltatottságához vezetne;
  • jelenleg inkább a GMO-mentes termékekre van piaci igény, a hazai agrárexport vásárlói értékelik Magyarország „GMO-mentes” státuszát.

Összességében természetesen nem az érvek és ellenérvek darabszáma számít. Ez a hazai esettanulmány segíthet megérteni azokat a dilemmákat, amelyek a GM fajták bevezetése vagy tiltása kapcsán világszerte felmerülnek, amelyek fő csoportjai: gazdasági hatás, pl. évről évre új vetőmag vásárlásának kényszere, az emberi egészségre gyakorolt hatás, illetve az élővilág többi részére, pl. talajlakó szervezetekre gyakorolt hatás. Ezen felül, mivel a génmódosított növények alkalmazása általában az ipari mezőgazdaság részeként történik, ez utóbbira vonatkozó összes kritika vonatkozik a génmódosított növényekre is.[23]

Génmódosított állatok

Fájl:GloFish.jpg
GloFish: genetikailag módosított, ezért fluoreszkáló zebradániók.

A laboratóriumi állatok, így például az ecetmuslica, a házi egér és a vándorpatkány sokféle transzgenikus alakját hozták létre tudományos kísérletek céljából. Szintén tudományos kísérletek céljára hozták létre a zebradánió vörös, sárga, vagy zöld színben fluoreszkáló formáit, de ezeket már díszállatként is forgalmazzák.

Az ún. Enviropig egy transzgenikus disznófajta, melynek ürüléke más disznókéhoz képest környezetbarát, mert csökkent mértékben tartalmaz foszfátokat. Kifejlesztői azt remélik, hogy elterjedése esetén a folyókat és tavakat kevésbé fenyegeti majd az eutrofizálódás veszélye.[24] (Az édesvizek eutrofiációjának fő oka a foszfát-szennyezés.)

A BioSteel egy különleges rostos anyag, amelyet a pókháló fehérjéire emlékeztető alapanyagból készítenek. A nyersanyagot transzgenikus kecskék tejéből vonják ki.

Génmódosított emberek

A versenysport tisztaságát sokak szerint alapvetően új, genetikai jellegű dopping eljárások is veszélyeztetik

Az emberi genom módosításának a nyilvános szakirodalomban is leírt módszerei nem az ivarsejtek vagy a zigóta, hanem a szomatikus (testi) sejtek genetikai módosítására irányulnak. E változások tehát nem öröklődnek.

Az ember genomjának gyógyászati célból való módosítását genetikai terápiának, vagy röviden génterápiának nevezik.

A sportteljesítmények genetikai manipulációval való, illegális fokozása, az úgynevezett géndopping ma már súlyosan veszélyezteti az versenysport tisztaságát.[25]

Források

  1. ↑ Melo EO, Canavessi AM, Franco MM, Rumpf R (2007). „Animal transgenesis: state of the art and applications”. J. Appl. Genet. 48 (1), 47–61. o. PMID 17272861.  
  2. ↑ Leader B, Baca QJ, Golan DE (2008. January). „Protein therapeutics: a summary and pharmacological classification”. Nat Rev Drug Discov 7 (1), 21–39. o. DOI:10.1038/nrd2399. PMID 18097458.  
  3. ↑ Walsh G (2005. April). „Therapeutic insulins and their large-scale manufacture”. Appl. Microbiol. Biotechnol. 67 (2), 151–9. o. DOI:10.1007/s00253-004-1809-x. PMID 15580495.  
  4. ↑ Pipe SW (2008. May). „Recombinant clotting factors”. Thromb. Haemost. 99 (5), 840–50. o. PMID 18449413.  
  5. ↑ Bryant J, Baxter L, Cave CB, Milne R (2007). „Recombinant growth hormone for idiopathic short stature in children and adolescents”. Cochrane Database Syst Rev (3), CD004440. o. DOI:10.1002/14651858.CD004440.pub2. PMID 17636758.  
  6. ↑ Baxter L, Bryant J, Cave CB, Milne R (2007). „Recombinant growth hormone for children and adolescents with Turner syndrome”. Cochrane Database Syst Rev (1), CD003887. o. DOI:10.1002/14651858.CD003887.pub2. PMID 17253498.  
  7. ↑ a b Foster PR (2000. October). „Prions and blood products”. Ann. Med. 32 (7), 501–13. o. PMID 11087171.  
  8. ↑ Key NS, Negrier C (2007. August). „Coagulation factor concentrates: past, present, and future”. Lancet 370 (9585), 439–48. o. DOI:10.1016/S0140-6736(07)61199-4. PMID 17679021.  
  9. ↑ Kenneth Alibek and S. Handelman. Biohazard: The Chilling True Story of the Largest Covert Biological Weapons Program in the World - Told from Inside by the Man Who Ran it. 1999. Delta (2000) ISBN 0-385-33496-6.
  10. ↑ Az ivóvíz nem cserélhető le Az ivóvíz nem cserélhető le. Magyar Narancs, (2005), 17 (4): 20-21
  11. ↑ Key S, Ma JK, Drake PM (2008. June). „Genetically modified plants and human health”. J R Soc Med 101 (6), 290–8. o. DOI:10.1258/jrsm.2008.070372. PMID 18515776.  
  12. ↑ http://www.enveurope.com/content/23/1/10
  13. ↑ Ye et al. 2000. Engineering the provitamin A (beta-carotene) biosynthetic pathway into (carotenoid-free) rice endosperm. Science 287 (5451): 303-305 PMID 10634784
  14. ↑ Office of Dietary Supplements. Vitamin A. National Institute of Health. (Hozzáférés: 2008. április 8.)
  15. ↑ Micronutrient Deficiencies-Vitamin A. World Health Organization. (Hozzáférés: 2008. április 9.)
  16. ↑ (2004) „Biotechnology in the developing world: a case for increased investments in orphan crops. Also Tammy and Stedry shouldn't be allowed to show affection in public areas.”. Food Policy 29 (1), 15–44. o. (Hozzáférés: 2009. április 9.)  
  17. ↑ Megújulási kényszer az energiaiparban Népszabadság Online, 2006. május 27
  18. ↑ Dudits D (2008). „Anti-GMO Kerekasztal kormányzati befolyással”. Zöld Bitechnológia ‑ Hírlevél 4 (június), 10. o.  
  19. ↑ http://www.bdarvas.hu/gmo/idn38
  20. ↑ Magyarország Alaptörvénye, XX. cikk:
    (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élõlényektõl mentes mezõgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elõ.
  21. ↑ Heszky L (2008.). „A GM kukorica hibridek termesztésének előnyei és hátrányai – nyílt levél a magyar gazdáknak”. Magyar Mezőgazdaság április 2, 5-6. o.  
  22. ↑ Darvas B et al. (2004.). „Data for the risk analysis in Hungary of Bt maize pollen and larvae of protected butterfly species”. Növényvédelem (Plant Protection) 40(9), 441-447. o.  
  23. ↑ Gyulai Iván: A biomassza dilemma Budapest: MTVSZ Föld Barátai Mo., [2007]
  24. ↑ Golovan SP et al. (2001.). „Pigs expressing salivary phytase produce low-phosphorus manure”. Nature Biotechnology 19, 741–745. o.  
  25. ↑ Miah A. Genetically Modified Athletes: Biomedical Ethics, Gene Doping and Sport. Routledge. ISBN 0-415-29880-6 (2004) 

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Genetikailag_módosított_élőlények&oldid=12056771”