Vágpatta

	Vágpatta (Pata)
	; Vágpatta zászlaja
	; Vágpatta zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Galántai
Rang	község
Első írásos említés	1156 (Pta)
Polgármester	Jozef Berčík
Irányítószám	925 83
Körzethívószám	031
Forgalmi rendszám	GA
	Népesség
Teljes népesség	3253 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	172 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	138 m
Terület	17,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 16′ 25″, k. h. 17° 49′ 38″48.273611°N 17.827222°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 25″, k. h. 17° 49′ 38″48.273611°N 17.827222°E
	Vágpatta weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vágpatta témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágpatta (szlovákul Pata) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

Fekvése

Szeredtől 7 km-re keletre található.

Története

1156-ban "Pta" néven említik először,^[2] amely a régi magyar "Pota" személynévből származik, 1252-ben "Patha" néven említik. Története nincs teljességgel feldolgozva, csak az bizonyos, hogy királyi birtok volt, valamint a Semptei váruradalomhoz tartozott. Lakói mezőgazdaságból éltek és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A mesterségek közül elsősorban a takácsokat említik. 1664-ben Nyitra náhijébe tartozott, 28 háztartásában 38 fejadófizető személy élt, valamint határában malom működött a Vágon.^[3] 1715-ben 46 háztartást, 1785-ben 125 házat és 804 lakost említenek.

1849. június 16-19 között a község határában zajló harcokban 140 honvéd halt hősi halált. Az elesettek emlékére 1872-ben sírhelyükön obeliszket állítottak. Szűz Mária templomát 1820-ban építették, azonban korábban is volt már a falunak temploma.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott.

1950-ben a mezőgazdaság fejlesztésének köszönhetően a falu gyorsan gyarapodott. A fejlesztések és a beruházások máig folytatódnak.

Leírásai monográfiákban

Vályi András szerint "PATA. Magyar falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szeredhez 1 mértföldnyire, földgye jó termékenységű, legelője elég, a’ szomszéd sóházakban is vagyon módgyok a’ keresetre, fája kevés van, réttyei is néhol selejtesek, szőlőhegyei soványak, második osztálybéli."^[4]

Fényes Elek szerint "Patta, tót falu Nyitra vmegyében, Semptéhez egy órányira, a nyitrai országutban. Számlál 969 kath., 9 zsidó lak. – Földe termékeny; réte jó; van szőlőskerte; s gyümölcse. F. u. gr. Eszterházy Károly. Ut. p. Szered."^[5]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Patta, tót község a Vág balpartján, 1345 r. kath. vallásu lakossal. Postája helyben van, táviró- és vasúti állomása Szered. E község a XII. század közepén már fennállott. Kath. temploma 1820-ban épült, de már a török hódoltság idejében volt itt önálló plébánia. A község határában, az országút mentén az 1848-iki zsigárd-peredi ütközettel egyidejüleg folyt harczban elesett honvédek emlékére emlékoszlopot állítottak fel. Földesurai az Eszterházyak és Appel Gusztáv voltak, kinek ősei a burgonyát honosították meg Magyarországon. Most dr. Ballay Lajosnak van itt nagyobb birtoka."^[6]

Népessége

1910-ben 1679, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 3041 lakosából 3005 szlovák volt.

2011-ben 3016 lakosából 2938 szlovák és 17 magyar volt.

2021-ben 3253 lakosából 3134 (+5) szlovák, 13 magyar, (+5) cigány, (+3) ruszin, 38 (+8) egyéb és 68 ismeretlen nemzetiségű volt.^[7]

Nevezetességei

Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1820-ban épült.
Az 1872-ben emelt honvédemlékmű a nyitrai Fellner Jakab alkotása. Eredetileg díszes kovácsoltvas kerítés övezte. 1884-es felújítása alkalmából ünnepi szentmisét tartottak és emléktáblát helyeztek el az obeliszken. A 20. század folyamán az emlékmű állaga jelentősen leromlott. A Pro Patria Honismereti Szövetség kezdeményezésére Vágpatta és Nagymácséd községek újították fel 2001-ben.^[8]

Neves személyek

Itt született 1641-ben Kereskényi István jezsuita rendfőnök, professzor.
Itt született 1746. május 16-án Thótt Albert kegyes tanítórendi áldozópap és tanár.
Itt született 1923. április 18-án Sidó Ferenc kilencszeres világbajnok asztaliteniszező.
Itt született 1950-ben Milan Kučera tanszékvezető docens.^[9]

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján^{[halott link]}
↑ Blaskovics, J.: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. 1993 Pozsony.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
↑ ma7.sk
↑ Görföl Jenő: A forradalom patai emlékműve című írása az Új Szó 2002. március 13-i lapszámában.
↑ polnohospodar.sk

Források

Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1] Archiválva 2009. július 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
Györffy György 1970: A hongófoglaló magyarok települési rendjéről. Archaeológiai Értesítő 97, 237.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján^{[halott link]}

[3] Blaskovics, J.: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. 1993 Pozsony.

[4] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[5] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[6] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.

[7] 7.sk

[8] Görföl Jenő: A forradalom patai emlékműve című írása az Új Szó 2002. március 13-i lapszámában.

[9] spodar.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

Sablon:Galántai járás m v sz A Galántai járás települései
Galánta (Galanta)
Ábrahám (Abrahám) · Alsóhatár (Dolný Chotár) · Alsószeli (Dolné Saliby) · Alsószerdahely (Dolná Streda) · Diószeg (Sládkovičovo) · Dunajánosháza (Jánovce) · Feketenyék (Čierna Voda) · Felsőszeli (Horné Saliby) · Gány (Gáň) · Hidaskürt (Mostová) · Jóka (Jelka) · Királyrév (Kráľov Brod) · Kisgeszt (Hoste) · Kismácséd (Malá Mača) · Magyargurab (Veľký Grob) · Nádszeg (Trstice) · Nagyfödémes (Veľké Úľany) · Nagymácséd (Veľká Mača) · Nemeskajal (Kajal) · Nemeskosút (Košúty) · Nemeskürt (Zemianske Sady) · Pozsonyvezekény (Vozokany) · Pusztafödémes (Pusté Úľany) · Pusztakürt (Pusté Sady) · Salgócska (Šalgočka) · Sempte (Šintava) · Sopornya (Šoporňa) · Szentharaszt (Vinohrady nad Váhom) · Szered (Sereď) · Taksonyfalva (Matúškovo) · Tallós (Tomášikovo) · Tósnyárasd (Topoľnica) · Vága (Váhovce) · Vágpatta (Pata) · Vízkelet (Čierny Brod)