Tolna megyei közgyűlési választások

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ezen a lapon a Tolna Megyei Közgyűlés választási eredményei találhatóak meg 1990 és 2014 között. A megyei közgyűlések a rendszerváltás után létrejött területi önkormányzatok döntéshozó testületei.

1990[szerkesztés]

Rendszerváltás a megyékben: tanácsok helyett önkormányzatok

Az önkormányzati rendszer átalakítására 1990 nyarán került sor. Az augusztusban elfogadott törvények értelmében a megyei önkormányzatok legfőbb döntéshozó szerve a megyei közgyűlés (a korábbi megyei tanács helyett), a megye elsőszámú vezetője pedig a közgyűlés elnöke lett (a korábbi tanácselnök helyébe lépve.)

Az ekkor kialakított választási rend azonban csak ezen az egy választáson volt érvényben, 1994 őszén egészen más alapelveken nyugvó eljárás váltotta föl.

1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. Az október folyamán megalakuló települési önkormányzatok mindegyike – függetlenül a település méretétől – három-három küldöttet választott meg. November folyamán – Tolna megyében – a küldöttek öt területi körzetben gyűltek össze, úgynevezett küldöttgyűléseken. Itt a küldöttek maguk közül választották meg a megyei közgyűlés képviselőit. A közgyűlés létszáma 50 fő volt. (Az egyes körzetekből a lakosság számával arányos számú képviselő kerülhetett a közgyűlésbe.)[1]

Szekszárdi körzet
13 képviselő
név település
Beödök Bertalan Decs
Csajbók Kálmán Medina
Csécsy István Decs
Dombai Gyula Szekszárd
Horváth István Sióagárd
Jobban Zoltán Szekszárd
Kajsza Béla Decs
Keszthelyi Márton Tolna
Koleszár Mihály Szedres
Nagy Jánosné Harc
Sümegi Albin Báta
Sümegi Zoltán Bogyiszló
Vöő József Báta
Bonyhádi körzet
10 képviselő
név település
Avar Ervin Tevel
Csoma József Györe
Erős András Felsőnána
Garay János Mórágy
Hegedűs Éva Bonyhád
Illés Ferenc Kakasd
Krachun Szilárd Bátaapáti
Laufer János Kisdorog
Szász János József Závod
Tóth György Lengyel
Paksi körzet
11 képviselő
név település
Balogh László Pálfa
Buják Imre Tengelic
Deme Bertalan Fadd
Gárdi György Kölesd
Haaz Ferenc Gerjen
Heidecker Péter Nagydorog
Kiss János Paks
Kiss József Bölcske
Klenk Csaba Paks
Kovács Béla Kajdacs
Rohn Mátyás Györköny
Dombóvári körzet
7 képviselő
név település
Berta Bálint Dombóvár
Buda Józsefné Kapospula
Fazekas István Dombóvár
Magyarfalvi Géza Szakcs
Müller Márton Gyulaj
Szabó Zoltán Kaposszekcső
Tóth Lajos Nak
Tamási körzet
9 képviselő
név település
Baksa János Miszla
Dési Ivánné Simontornya
Fehér Kálmán Regöly
Fekete József Gyönk
Füredi János Belecska
Pál Imre Hőgyész
Schmidth László Iregszemcse
Schutzbach Ferenc Tamási
Várkonyi Henrik Szárazd

Forrás:
  • Tolnai Népújság, 1990. nov. 9. (1. old.), nov. 10. (1. old.), nov. 15. (1. old.), nov. 16. (1. old.), nov. 17. (1. old.) – a körzetek sorrendjében.
  • Tolna Megye Önkormányzatának Közlönye, 1991/4 november. HU ISSN 1215-2498

A közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 7-én került sor. A közgyűlés elnökét azonban ezen az ülésen nem sikerült megválasztani, erre csak a következő alkalommal, december 17-én került sor, igaz ekkor is csak a többedik nekifutásra. A megválasztott elnök Priger József lett, aki korábban a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője volt.[2]

1994[szerkesztés]

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba a 10 ezernél több lakosú középvárosok tartoztak. Mivel Szekszárdot ugyanebben az évben megyei jogú várossá nyilvánították, ettől kezdve a megyeszékhely polgárai nem vettek részt a megyei közgyűlési választásokon. A bejutási küszöb a választáson részt vevő polgárok 4%-ának felelt meg, ezt az egyes választókerületekben külön-külön vizsgálták.

A választást 1994. december 11-én bonyolították le, amelyen a 170 ezer szavazásra jogosult polgárból 82 ezer vett részt (48%), közülük több mint ötezren szavaztak érvénytelenül (6,5%).

A legtöbb szavazatot az MSZP (28%) kapta, második helyen az FKGP-MIÉP (16%) közös lista végzett. Közel ugyanannyi szavazatot kapott az SZDSZ és a KDNP (12-12%). Őket követte az MDF, a Fidesz és az Agrárszövetség listája. Egy képviselővel a Munkáspárt is bejutott a közgyűlésbe. Kimaradt viszont az egyetlen helyi társadalmi szervezet, a Tolnatáji Szövetség.

Szavazatok és képviselői helyek (1994)
Lista Érvényes szavazatok Küszöb Képviselők
száma aránya kt kv arány
MSZP 21 570 28,23% 13 31,71%
FKGPMIÉP 12 236 16,01% 7 17,07%
SZDSZ 9 533 12,48% 5 12,20%
KDNP 9 205 12,05% 5 12,20%
MDF 7 882 10,32% 4 9,76%
Fidesz 6 540 8,56% 3 7,32%
Agrárszöv. 4 306 5,64% 3 7,32%
Munkáspárt 3 655 4,78% 1 2,44%
Tolnatáji Szöv. 1 480 1,94% 0
Összesen 76 407 41
Az 1994-ben megválasztott közgyűlés
MSZP
kistelepülések
Erős András
Schilli Antall
Právics József
Temesi Ágnes
Jankovics László
Bonfig Ágnes
Takács László
Király Gábor
középvárosok
Ábrahám János
Bach József
Zentai András
Vöröss Endre
Erdős Tiborné
FKGP-MIÉP
kistelepülések
Barta Sándor
Kornis Ágnes
Princz István
Baksa János
Barkuti Jenő
középvárosok
Kiss István
Szigethy István
SZDSZ
kistelepülések
Stocker Antal
Arbanász Gyula
Polyák Sándor
középvárosok
Jobban Zoltán
Rózsa Sándor
KDNP
kistelepülések
Csoma József
Fehér Kálmán
Sümegi Albin
középvárosok
Vajer János
Müller János
MDF
kistelepülések
Priger József
Ónodi Szabolcs
középvárosok
Dávid Ibolya
Monostori Marianna
Fidesz
kistelepülések
Puskás Imre
Barkóczi József
középvárosok
Majsai-Németh Zsolt
Agrárszövetség
kistelepülések
Papp Nándor
Garay János
középvárosok
Száraz István
Munkáspárt
kistelepülések
Bókáné Koller Margit

A választásokat követő napokban négy politikai szervezet között jött létre koalíciós együttműködés: az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz és az Agrárszövetség. A szövetség összesen 24 képviselővel bírt a 41 tagú közgyűlésben.

A közgyűlés december 22-én tartotta meg alakuló ülését. Ezen a korábbi elnökkel – Priger Józseffel – szemben, 23 támogató szavazattal az MSZP jelöltjét Bach Józsefet, a megyei tűzoltóság parancsnokát választották meg a közgyűlés elnökének.[3]

1998[szerkesztés]

Az 1998-as választások kérdése az volt, hogy a hatalmon lévő, többségében baloldali koalíció folytathatja-e a megye kormányzását, vagy az új kihívó, a négy évvel korábban még épp a baloldallal szövetkező Fidesz vezeti-e sikerre az igen sok szervezetből álló jobboldalt.

A választást 1998. október 18-án bonyolították le, amelyen a 171 ezer szavazásra jogosult polgárból 85 ezer vett részt (50%), közülük föltűnően sokan, több mint nyolc és fél ezren szavaztak érvénytelenül (10%).

A legtöbb szavazatot a Fidesz-MDF (34%) közös lista kapta, tizenhat elnyert hellyel megalapozva a jobboldali többséget a közgyűlésben. A második helyen az MSZP (28%) végzett úgy, hogy majdnem ugyanannyi szavazatot kapott mint '94-ben – mandátumainak száma ennek megfelelően nem is változott. A harmadik helyen az FKGP (11%) végzett, öt képviselőjük már készülődhetett a Fidesz-el és az MDF-el való koalíciós tárgyalásokra.

Új szereplőként bejutott a közgyűlésbe a Tolna Megyéért Választási Szövetség, megelőzve a négy évvel korábbi eredményéhez képest sokat rontó SZDSZ-t. Az Agrárszövetség is veszített a támogatottságából, egy keveset – most csak a középvárosi választókerületben sikerült mandátumhoz jutnia.

Érdekesen alakult a kereszténydemokrata szervezetek versenye. A KDNP ezen a választáson a MIÉP-pel állított közös listát, míg a MKDSZ a megyei szociális intézményekkel, a Tomszival indult párban. S bár a KDNP-MIÉP lista szám szerint több szavazatot kapott mint riválisa, ám azok eloszlása miatt fordulhatott az elő, hogy mindkét választókerületben egy-két tized százalékkal csupán, de elmaradtak a bejutási küszöbtől. Az MKDSZ-Tomszi lista viszont épp a rá szavazók aránytalan eloszlásának köszönhette a sikerét, hiszen míg az egyik kerültben jelentősen elmaradt a szükséges 4%-os határól, addig a másikban alig három tucatnyi vokssal, de átlépte azt. Így egy képviselővel ők is jelen lehettek a "megye asztalánál".

Nem érte el a küszöböt, s így kiesett a közgyűlésből a Munkáspárt. Újoncként futott neki a választásnak a megyei polgárőrök szövetsége, a Tompőr – s igaz hogy csak az egyik választókerületben próbálkoztak – , de eredményük igen-igen távol maradt a bejutást jelentő 4%-os küszöbtől.

Szavazatok és képviselői helyek (1998)
Lista Sor­rend Érvényes szavazatok Küszöb Képviselő
száma aránya kt kv arány +/–[4]
FideszMDF 1. 25 557 33,53% 16 39,02% 9 Növekedés
MSZP 2. 21 183 27,79% 13 31,71% 0
FKGP 3. 8 474 11,12% 5 12,20% -2 Csökkenés
TMVSZ 4. 4 800 6,30% 3 7,32% Új
SZDSZ 5. 3 778 4,96% 2 4,88% -3 Csökkenés
Agrárszöv.-NAP 6-7. 3 502 4,59% 1 2,44% -2 Csökkenés
MKDSZTomszi 2 742 3,60% 1 2,44% Új
KDNPMIÉP 8. 2 970 3,90% 0 0,00% -5 Csökkenés
Munkáspárt 9. 2 508 3,29% 0 0,00% -1 Csökkenés
Tompőr 10. 713 0,94% 0 0,00% Új
Összesen 76 227 41
Az 1998-ban megválasztott közgyűlés
Fidesz-MDF
kistelepülések középvárosok
Barkóczi József Barnabás István Koltai Tamás
Kapitány Zsolt Rónaky József Kerényi Zsolt
Borbás Tamás Fehérvári Tamás Égi Csaba
Kollár László Horváth István Kerecsényi Márton
Erményi Tibor Fajszi Lajos Timár László
Styaszny László
MSZP
kistelepülések középvárosok
Sződi Imre Bach József
Benkő András Pogátsa Alajos
Temesi Ágnes Szabó Imre
Erős András Néber Tibor
Tóth Gyula Vöröss Endre
Cserháti Péter
Takács László
Právics József
FKGP
kistelepülések középvárosok
Tollár Tibor Varga Szilárd
Baksa János
Simon László József
Kusz Józsefné
TMVSZ
kistelepülések középvárosok
Bognár Jenő Hegedüs Éva
Amrein István
SZDSZ
kistelepülések középvárosok
Kerekes Ferenc Jobban Zoltán
Agrárszöv.
középvárosok
Solymosi József
MKDSZ-Tomszi
kistelepülések
Say István


2002[szerkesztés]

A választást 2002. október 20-án bonyolították le, amelyen a 171 ezer szavazásra jogosult polgárból 91 ezer vett részt (53%), közülük igen sokan, több mint hétezren szavaztak érvénytelenül (8,1%).

A választásokat az MSZP (41%) nyerte meg, a Fidesz-MDF-MKDSZ-KPE (35%) lista második lett. Rajtuk kívül csak a Tolna Megyei Emberek Szövetsége és a megyei szociális intézmények, a Tomszi közös listája, illetve az SZDSZ tudott egy-egy képviselőt a közgyűlésbe küldeni.

A kimaradók listája meglepően bő volt, tucatnyi listának nem sikerült átlépnie a 4%-os határt.

Szavazatok és képviselői helyek (2002)
Lista Érvényes szavazatok Küszöb Képviselők
száma aránya kt kv arány +/–[5]
MSZP 34 681 41,48% 22 53,66% 9 Növekedés
FideszMDFMKDSZKPE 29 116 34,82% 17 41,46% 0
TMESZTomszi 3 387 4,05% 1 2,44% Új/0
SZDSZ 2 948 3,53% 1 2,44% -1 Csökkenés
TMVSZ 2 535 3,03% 0 -3 Csökkenés
TM. Német Önkszöv. 2 155 2,58% 0 Új
MIÉP 1 599 1,91% 0 0
Pincehelyért E. 1 374 1,64% 0 Új
MVPP 1 052 1,26% 0 Új
Lungo Drom 996 1,19% 0 Új
FKGP 967 1,16% 0 -5 Csökkenés
Paksi LPEDombóvári PK 944 1,13% 0 Új
Völgységi Ipart. 728 0,87% 0 Új
MCF 648 0,77% 0 Új
Kajdacsi SE 484 0,58% 0 Új
Összesen 83 614 41
A 2002-ben megválasztott közgyűlés
MSZP
kistelepülések középvárosok
Frankné Kovács Szilvia Právics József Radochay Imre
Kocsner Antal Erős András Antal Ágnes
Bach József Deli Sándor Pogátsa Alajos
Jaksa Péter Titusz Varga Attila Néber Tibor
Bitner Gábor Hajdics József Vöröss Endréné
Sződi Imre Németh István Szabó Loránd
Balázs Attila Molnár József Takács László
Wiszthaller Zoltán
Fidesz-MDF-MKDSZ-KPE
kistelepülések középvárosok
Timár László Kapitány Zsolt Koltai Tamás
Puskás Imre Kerényi Zsolt Fehérvári Tamás
Barkóczi József Horváth István Szentkirályi Attila
Say István Kaluzsnyi László Potápi Árpád
Kollár László Fajszi Lajos Barnabás István
Pécsi Gábor Styasznyi László
TMESZ-Tomszi
kistelepülések
Biczó Ernő
SZDSZ
középvárosok
Kocsis Imre Antal

2006[szerkesztés]

Szavazatok és képviselői helyek (2006)
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselők
db arány kt kv arány +/–
FideszKDNP 48 490 54,52% 25 60,98% +8 Növekedés
MSZP 27 651 31,09% 14 34,15% -8 Csökkenés
MDF 4 376 4,92% 2 4,88% +2 Növekedés
TESZ 2 918 3,28% 0 -1 Csökkenés
TESZ-Völgységi Ipart.
SZDSZ 2 573 2,89% 0 -1 Csökkenés
TMVSZ 1 986 2,23% 0 0
MCF 603 0,68% 0 0
TM-i Füroce 345 0,39% 0 Új
Összesen 88 942 41

A választást 2006. október 1-jén bonyolították le.

A szavazók tíz szervezet jelöltjei közül választhattak. A 170 ezer szavazásra jogosult polgárból 92 ezer vett részt a választáson (54%), közülük három és fél ezren szavaztak érvénytelenül (3,7%).

A választásokat a Fidesz-KDNP nyerte meg – huszonöt képviselőjük kényelmes többséget jelentett a közgyűlésben. Az MSZP a megyeházi helyek harmadát szerezte meg (14 fő). Bejutott még a közgyűlésbe az MDF (2 fő), míg az SZDSZ-nek és öt további szervezetnek ez nem sikerült.

A közgyűlés új elnöke Puskás Imre, a Fidesz-KDNP képviselője lett.

A 2006-ban megválasztott közgyűlés
Fidesz-KDNP
kistelepülések középvárosok
Hirt Ferenc Koltai Tamás Potápi Árpád Kerecsényi Márton
Puskás Imre Takács Zoltán Pálos Miklós Hadházy Árpád
Kapitány Zsolt Réger Balázs Várkonyi Zoltán Filóné Ferencz Ibolya
Schranz Istvánné Csike György Bordács József Sümegi Zoltán
Kristóf Károly Kalányos János Széchenyi Attila
Deák Sándor Kovács István
Tar Csaba Kishonti János
Széles András Kalocsa Jenő
MSZP
kistelepülések középvárosok
Frankné Kovács Szilvia Tóth Gyula
Právics József Pogátsa Alajos
Molnár József Vöröss Endréné
Szabó Loránd Néber Tibor
Szebényi Géza Knopf Attila
Bakó Béla Radochay Imre
Harangozó Tamás
Horváth Zsolt
MDF
kistelepülések
Dávid Ibolya
Horváth István

2010[szerkesztés]

A választást 2010. október 3-án bonyolították le, amelyen a 168 ezer szavazásra jogosult polgárból 82 ezer vett részt (49%), közülük több mint három és fél ezren érvénytelenül szavaztak (4,4%).

A legtöbb szavazatot toronymagasan a Fidesz-KDNP (64%) listája kapta. Második helyen az MSZP (22%), harmadik helyen a Jobbik (14%) végzett.

Szavazatok és képviselői helyek (2010)
Lista Érvényes szavazatok Küszöb Képviselők
száma aránya arány +/– (%p)
Fidesz-KDNP 50 174 63,86% 10 66,67% 5,69 Növekedés
MSZP 17 462 22,22% 3 20,00% -14,15 Csökkenés
Jobbik 10 936 13,92% 2 13,33% Új
Összesen 78 572  15 
A 2010-ben megválasztott közgyűlés
Fidesz-KDNP
Puskás Imre Pálos Miklós
Márkus György Széles András
Kapitány Zsolt Égi Csaba
Takács Zoltán Porga Ferenc
Sümegi Zoltán Kerecsényi Márton
MSZP
Frankné Kovács Szilvia
Tóth Gyula[6]
Krauss Péter
Jobbik
László Ferenc
Tóth Endre Géza

Az új közgyűlés az alakuló ülésén, 2010. október 14-én újraválasztotta a hivatalban lévő elnököt, Puskás Imrét, a Fidesz-KDNP listavezetőjét.[7] A közgyűlésben két képviselőcsoport jött létre: Fidesz-KDNP (10 tag), MSZP (3 tag). Frakció nélkül, függetlenként végezhette a munkáját a Jobbik két képviselője.[8]

2014[szerkesztés]

A választást 2014. október 12-én bonyolították le, amelyen a 165 ezer szavazásra jogosult polgárból 81 ezer vett részt (49%). Közülük több mint háromezren érvénytelenül szavaztak (3,9%).

A szavazatok több mint felét a Fidesz-KDNP (51%) listája kapta meg. Második helyen a Jobbik (18%) végzett, a harmadik az MSZP (12%) lett . Először jutott képviselői helyhez a DK és a Néppárt.

(Az LMP és az Együtt nem érte el a közgyűlési képviselethez szükséges 5%-os határt.)

Szavazatok és képviselői helyek (2014)
Lista Sor­rend Érvényes szavazatok Küszöb Képviselők
száma aránya arány +/–
Fidesz-KDNP 1. 39 244 50,61% 8 53,33% -2 Csökkenés
Jobbik 2. 13 819 17,82% 3 20,00% 1 Növekedés
MSZP 3. 8 956 11,55% 2 13,33% -1 Csökkenés
DK 4-5. 5 678 7,32% 1 6,67% Új
Néppárt 5 062 6,53% 1 6,67% Új
LMP 6. 3 193 4,12% 0 0,00% Új
Együtt 7. 1 589 2,05% 0 0,00% Új
Összesen 77 541  15 
A 2014-ben megválasztott közgyűlés
Fidesz-KDNP
Fehérvári Tamás
Ribányi József
Puskás Imre Gábor[9]
Széles András
Kovács János
Égi Csaba
Kapitány Zsolt József
Kerecsényi Márton
Jobbik
Bencze János
Horváth Zoltán
Ürmös M. Attila
MSZP
Gulyás Tibor
Tóthi Jánosné
DK
Szabó Loránd
Néppárt
Süli János

Az új közgyűlés alakuló ülésén, 2014. október 21-én Fehérvári Tamást, a Fidesz-KDNP listavezetőjét választotta meg elnökének.[10] Képviselőcsoportot csak a Fidesz-KDNP (8 tag) és a Jobbik (3 tag) tudott alakítani. Frakció nélkül, függetlenként végezhetik munkájukat az MSZP, a DK és az Néppárt listájáról bejutott képviselők.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Megemlítendő, hogy a megyei közgyűlések választási eljárását nem az önkormányzati választásokról szóló (1990:LXIV.) törvényben, hanem az önkormányzatok működéséről, hatásköreiről szóló törvényben szabályozták: lásd az 1990:LXV. törvény 72-73. §[halott link] (1000ev.hu) (elérés 2015. nov. 2.)
  2. MTI hír, 1990. december 17. - "Ötödszörre: elnököt választott a Tolna Megyei Közgyűlés" (MTI archívum) (elérés 2015. nov. 3.)
  3. MTI hír, 1994. dec. 22. – "Megalakult a Tolna Megyei Közgyűlés" (MTI Archívum) (elérés: 2015. nov. 3.)
  4. A Fidesz-MDF lista a korábban a két párt külön-külön elért eredményhez van mérve (1994: Fidesz 3, MDF 4), az FKGP lista a korábbi FKGP-MIÉP listával van összevetve, a KDNP-MIÉP pedig a korábbi KDNP-vel (1994: FKGP-MIÉP 7, KDNP 5).
  5. Az összevetések alapja: a Fidesz-MDF-MKDSZ-KPE esetében az 1998-as Fidesz-MDF (16) és MKDSZ-Tomszi (1); a TMESZ-Tomszi esetében a már említett MKDSZ-Tomszi (1) az MDKSZ-hez lett elszámolva és a közös lista itt újként jelenik meg; a MIÉP-re nézve pedig KDNP-MIÉP (0).
  6. Tóth Gyula még az alakuló ülés előtt lemondott a képviselői megbízatásáról, helyét az MSZP lista 4. helyén álló Takács László vette át. A 2010. okt. 14-ei alakuló ülés jegyzőkönyvében (1. old.) Archiválva 2015. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben szereplő névsor legalábbis erről tanúskodik. (elérés: 2015. okt. 21.)
  7. 11 igen szavazattal. A Tolna megyei közgyűlés 2010. okt. 14-ei alakuló ülésének jegyzőkönyve (12. és 19. old.) Archiválva 2015. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (elérés: 2015. okt. 21.)
  8. A Tolna megyei közgyűlés 2010. okt. 14-ei alakuló ülésének jegyzőkönyve (7. old.) Archiválva 2015. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (elérés: 2015. okt. 21.)
  9. Puskás Imre három nappal a választások után lemondott a képviselői megbízatásáról. Helyét a FIDESZ-KDNP lista 10. számú jelöltje, Pirgi József foglalta el október 17-ei hatállyal. - 43/2014. (X.17.) TVB határozat Archiválva 2015. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (elérés: 2015. jún. 24.)
  10. 11 igen és 4 érvénytelen szavazattal. Tolna megye közgyűlésének ülése, 2014. okt. 21. hivatalos jegyzőkönyv (8-10. old.) Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (elérés: 2015. okt. 18.) ill. Fehérvári Tamás a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben - Pécsi Stop, 2014. okt. 21. (elérés: 2015. ápr. 26.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]