„Me 210” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AtaBot (vitalap | szerkesztései)
Bot: qczTemplate – repcsiadat sablon cseréje
1. sor: 1. sor:
{{Repülőgép infobox
{{repcsiadat
| típusnév = Messerschmitt Me 210
|kepnev=Bundesarchiv_Bild_101I-363-2270-09,_Frankreich,_Flugzeug_Me_210.jpg
| kép = Bundesarchiv_Bild_101I-363-2270-09,_Frankreich,_Flugzeug_Me_210.jpg
|kep_alair=
|funk=nehézvadász, gyorsbombázó
| funkció = nehézvadász, gyorsbombázó
| gyártó = Messerschmitt, Dunai Repülőgépgyár Rt.
|szem=2 fő
| első felszállás = 1939
|uzem=Luftwaffe, Magyar Királyi Honvéd Légierő
| szolgálatba állás = [[1942]]
|els_f=1939
| alkalmazó = Luftwaffe, Magyar Királyi Honvéd Légierő
|szolg=[[1942]]
| személyzet = 2 fő
|db=
| hossz = 12,96 m
|gyar=Messerschmitt, Dunai Repülőgépgyár Rt.
|ft=16,4 m
| fesztáv = 16,4 m
| magasság = 4.3 m
|h=12,96 m
| szárnyfelület = 36,2 m²
|mag=4.3 m
| szerkezeti tömeg = 5440 kg
|szf=36,2 m²
| maximális felszállótömeg = 8400 kg
|tomeg=5440 kg
| hajtómű = 2 db Daimler-Benz DB–605 B (magyar változat)
|mtow=8400 kg
| teljesítmény = 1100 kW (1475 LE), német gyártás DB601F 1025 kW (1395 LE)
|hajt=2 db Daimler-Benz DB–605 B (magyar változat)
| maximális sebesség = 560 km/h
|telj=1100 kW (1475 LE), német gyártás DB601F 1025 kW (1395 LE)
| hatótávolság = 2000 km
|hmax=
| legnagyobb repülési magasság = 10 500 m
|hatotav=2000 km
|emelk= m/min
| emelkedőképesség = m/min
| beépített fegyverzet = 2 db 20 mm-es MG 151/20 gépágyú, <br>2 db 7,92 mm-es MG 17 géppuska, <br>2 db 13 mm-es MG 131 géppuska
|vmax=560 km/h
| bombák = 1000 kg bomba
|hmax=10 500 m
| háromnézeti rajz = Me 210 w trzech rzutach.jpg
|ga=2 db 20 mm-es MG 151/20 gépágyú, <br>2 db 7,92 mm-es MG 17 géppuska, <br>2 db 13 mm-es MG 131 géppuska
| háromnézeti rajz aláírása = A Messerschmitt Me 210 1A háromnézeti rajza
|bomba=1000 kg bomba
|rajz=Me 210 w trzech rzutach.jpg
|rajzn=A Messerschmitt Me 210 1A háromnézeti rajza
}}
}}



A lap 2010. június 27., 22:47-kori változata

Messerschmitt Me 210

Funkciónehézvadász, gyorsbombázó
GyártóMesserschmitt, Dunai Repülőgépgyár Rt.
Fő üzemeltetőkLuftwaffe, Magyar Királyi Honvéd Légierő

Személyzet2 fő
Első felszállás1939
Szolgálatba állítás1942
Méretek
Hossz12,96 m m
Fesztáv16,4 m m
Magasság4.3 m m
Szárnyfelület36,2 m² m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg5440 kg kg
Max. felszállótömeg8400 kg kg
Hajtómű
Hajtómű2 db Daimler-Benz DB–605 B (magyar változat)
Teljesítmény1100 kW (1475 LE), német gyártás DB601F 1025 kW (1395 LE) kW
Repülési jellemzők
Max. sebesség560 km/h
Hatótávolság2000 km km
Legnagyobb repülési magasság10 500 m
Emelkedőképességm/min
Fegyverzet
Beépített fegyverzet2 db 20 mm-es MG 151/20 gépágyú,
2 db 7,92 mm-es MG 17 géppuska,
2 db 13 mm-es MG 131 géppuska
Bombák1000 kg bomba
Háromnézeti rajz
A Messerschmitt Me 210 1A háromnézeti rajza
A Messerschmitt Me 210 1A háromnézeti rajza
A Wikimédia Commons tartalmaz Me 210 témájú médiaállományokat.

A Messerschmitt Me 210 egy második világháborús, kétmotoros, alsószárnyas, fémépítésű német romboló (Zerstörer) és gyorsbombombázó repülőgép volt. 1943-tól Magyaroszágon is készültek Me 210-esek, a típust rendszeresítette a Magyar Királyi Honvéd Légierő is.

Története

A Messerschmitt Bf 110 utódaként tervezték 1937-ben. Bár az első felszállására már 1939-ben sor került, a sorozatgyártás a gép rossz repülőtulajdonságai miatt csak 1941-ben kezdődött, de a sok baleset miatt a 325. gép átadása után leállították. A gyártás újraindítását csak hosszas tesztelés és a számos szerkezeti elem újjátervezése után engedélyezték a légügyi hatóságok. A már elkészült példányok egy részét hosszabb törzsrésszel látták el és a DB 605-ös motorral építették meg. A gépeket a keleti fronton főleg gyorsbombombázó és felderítő feladatokra alkalmazták. Gépágyúkkal, rakétákkal és radarral felszerelt nappali és éjszakai nehézvadász változatait a Németországot támadó szövetséges stratégiai bombázó kötelékek rombolására használták. A típus egyik sajátossága a hátsó támadások elhárítására alkalmazott távirányítású géppuska pár volt. A teljes áttervezés eredményeként létrejött, 1900 LE-s DB-603 motorokkal felszerelt géptípust utolsó változatát már Me 410 jelzéssel állították hadrendbe.

A magyar változat

A Messerschmitt Me 210-et Magyarországon is gyártották az 1941. június 6-i német–magyar államközi egyezmény alapján, a Dunai Repülőgépgyár Rt. Horthy-ligeti (szigetszentmiklósi) üzemében. Az 1943-1944 között Magyarországon készült közel háromszáz gépből 160 db került a Magyar Királyi Honvéd Légierő birtokába, Me–210Ca–1 néven. A gép alapfegyverzetét a magyar tervezők megváltoztatták, így a törzsbe építettek egy M 36 mintájú, 40mm-es gépágyút, valamint a szárnyak alá függesztettek egy-egy 152 mm-es űrméretű rakétaindító blokkot. A korszerű, nagy tűzerejű gépekkel három gyorsbombombázó (102. gyorsbombázó osztály), egy honi légvédelmi romboló és egy éjszakai vadásszázadot szereltek fel. A típussal felszerelt magyar alakulatok 1944 márciusától részt vettek a Magyarországot bombázó amerikai légikötelékek elleni harcokban, majd alacsonytámadó feladatkörben pusztították a Magyarországon harcoló szovjet és román csapatok utánpótlási útvonalait, akadályozva az ellenséges felvonulást a tordai és tiszántúli csatákban, majd a Budapest környéki és dunántúli harcokban.[1]

Jegyzetek

  1. Becze Csaba: Az arany sas nyomában, Puedlo; Budapest, 2008.

Források

  • Becze Csaba: Az arany sas nyomában, Puedlo; Budapest, 2008.
  • Magyarország a második világháborúban. Lexikon A–Zs. Főszerkesztő: Sipos Péter. Szerkesztő: Ravasz István, Budapest, 1998.
  • Pataki Iván, Rozsos László, Sárhidai Gyula: Légi Háború Magyarország felett I–II. Zrínyi Kiadó, 1993.
  • M. Szabó Miklós: A Magyar Királyi Honvéd Légierő elméleti–technikai–szervezeti fejlődése és háborús alkalmazása 1938–1945. Zrínyi, Budapest, 1999.

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Me 210 témájú médiaállományokat.
Filmek