„Alsósztregova” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
bővítés
aNincs szerkesztési összefoglaló
18. sor: 18. sor:
|terkep=
|terkep=
}}
}}
'''Alsósztregova''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Dolná Strehová)'' község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Besztercebányai terület]] [[Nagykürtösi járás]]ában. 2001-ben 1048 lakosából 1013 szlovák volt. <ref>[http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=104898&settlement_name= Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis]</ref>
'''Alsósztregova''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Dolná Strehová)'' község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Besztercebányai kerület]] [[Nagykürtösi járás]]ában. 2001-ben 1048 lakosából 1013 szlovák volt. <ref>[http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=104898&settlement_name= Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis]</ref>




A lap 2008. január 15., 22:10-kori változata

Sablon:Szlovák település Alsósztregova (szlovákul Dolná Strehová) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában. 2001-ben 1048 lakosából 1013 szlovák volt. [1]


Fekvése

Nagykürtöstől 14 km-re északkeletre a Tiszovnyik-patak partján fekszik.

Története

A falu a 12-13. században keletkezett, 1251-ben "Strigoa" említik először írott forrásban. 1281-ben "Strogea, Stegow, Stego", 1381-ben "Stregoua", 1487-ben "Ztrehova", 1493-ban "Alsozthergowa" néven szerepel a különböző írott forrásokban. Birtokosai a Sztregovai, később a Széchenyi, majd 1430-tól a Madách család. A 13. században a településen vár állt. 1552-ben Ali budai pasa északi hadjárata során megtámadta és elpusztította a török. 1593-ban szabadult fel a török iga alól. A 17. században latin nyelvű iskolát alapítottak itt, ahova 1691-ben Bél Mátyás is ellátogatott. 1828-ban 57 házában 424 lakos élt, aki mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó Sztregova. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai Madách, és Révay Uraságok, lakosai leginkább evangelikusok, fekszik F. Sztregovához 1, Gácshoz, és Losontzhoz 2 mértföldnyire. Nevezetesíti e’ vidéken legszebb, ’s legnagyobb Templomjok, a’ mellynek Kriptájába jeles, és nevezetes úri Férjfiaknak tetemeik helyheztettek; nem 443külömben Madách, és Révay Uraságoknak két szép kastéllyaik. Határja középszerű, fája bőven van, legelője, réttye hasznos, szőleji mostan kezdődnek, piatzok Losontzon." [2]

Fényes Elek szerint "Alsó- és Felső-Sztregova, tót falu, Nógrád vármegyében, egy völgyben, Szakálhoz 1 1/4 órányira, 60 házzal, 414 evang., 76 kath., 4 ref., 3 zsidó lak., régi nagyszerű evang. s ujabb kath. templommal. Határa, beszámitva a kihasitott Dabrava pusztát is, 3007 hold, mellyből beltelek 127 h., szántóföld 1620 h., bikkes, tölgyes, cseres erdő 960 h., rét 300 hold. Ebből majorsági belsőség 80 h., szántóföld 727 h., rét 160 h., erdő 960 h., elárkosodott föld mint legelő 271 h., többi urbéri. Az erdő közös legelő. Földje agyagos, néhol köves, néhol vadvizes, hegyes és vizmosásos, legjobban termi a rozsot, zabot, burgonyát, veres lóherét; rétjei néhol háromszor kaszállhatók; a juhtenyésztés virágzó. A határt s az egész völgyet Sztregova patakja hasitja, melly itt 2 malmot forgat. Nevezetes itt eg régi erősség, melly a Madách nemzetség ősi laka. Épitése ideje nem tudatik, de homokfalán álló kőtáblára vésett e következő betükből: „AEDES HAS OLIM CASTELLUM Ao MCCCCXXXJAM GENTI MADÁCH HABITATUM” világos, hogy már 1430-ban Madáchok laka volt, s a háborus időkben több sulyos csapások érték. E határban sok vasérczkő is találtatik. Birja a falut a Madách család, kinek itt szép laka, alatta nagy kertje, gyümölcsöse és üvegháza van; 1/16 részét pedig a Baros család birja" [3]

1910-ben 532, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott. A 20. században Bikkest csatolták hozzá.

Nevezetességei

Híres emberek

Külső hivatkozások

Források

  1. ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsósztregova&oldid=2676706”