„Leibic” változatai közötti eltérés

	Leibic (Ľubica)
	; Leibic zászlaja
	; Leibic zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Késmárki
Rang	község
Első írásos említés	1271
Polgármester	Ján Kapolka
Irányítószám	059 71
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	KK
	Népesség
Teljes népesség	4476 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	162 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	629 m
Terület	26,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 07′ 14″, k. h. 20° 26′ 54″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 14″, k. h. 20° 26′ 54″
	Leibic weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Leibic témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2022. január 6., 21:29-kori változata

Leibic (szlovákul Ľubica, németül Leibitz, latinul Laibicium) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Fekvése

Késmárktól 2 km-re délkeletre, a Leibic-patak partján, a Poprád mellett fekszik.

Nevének eredete

Neve a szláv lub (= kedves) szóból ered.

Története

Oklevélben 1251-ben „Lubicha” néven említik először, majd 1268-ban „Lewcitza” néven írják a település nevét. A szláv őslakosság mellé a tatárjárás után szászokat telepítettek, akik ellentétbe kerültek a szlávokkal. A válságot 1271-ben V. Istvánnak kellett elsimítani. Ekkor „Leybicz”-ként találjuk a városi jogokat kapott települést, majd 1294-ben „Lybicha” alakban említik. 1364-ben jogosult lett hetipiac tartására is. 1412 és 1772 között zálogként Lengyelországhoz tartozott. A középkorban nagy szövőműhelyekkel rendelkező gazdag város volt; 1535-től országos vásárt is tarthatott. Evangélikus iskolája a 16. század második felében létesült. 1656-tól már három országos vására volt. Fejlett volt a kézművesség, híresek voltak posztógyártói, takácsai és szűcsmesterei. 1710–11-ben pestisjárvány pusztított. 1778 és 1876 között közigazgatásilag a 16 szepesi városhoz tartozott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LEIBICZ. Leibitzium, Libitza, Lubiza. Szepes Várm. egy a’ leg régibb 16 Szepességi Városok közzűl. Régi lakosai 1204dik esztendő tájban a’ Szászok voltak, és virágzótt vala; míg az 1659. 1680. és 1708dik esztend. Történt szerentsétlen égések által mind a’ Város, mind pedig annak lakosai nagyon meg fogyasztattak. Valamint hogy régi időtöl ólta leg első helyet foglál, a’ Szepességi Városoknak Bíráji között e’ Városnak Bírája, úgy mind azok között a’ Várost is meg tartotta sokáig elsőségét; de már ennél némellyek népesebbek, ’s gazdagabbak is. Ékesíti e’ Várost a’ Szentegyház, és a’ Plebánia, melly az egész Szepességen nevezetes, több épűletei között is tsínosak némellyek. Az evngelikusoknak is van itten Templomjok, és Oskolájok is. Határja e’ Városnak nagyon meszsze terjed, ’s két faluja, és majorsága is van. Lakosai rész szerént mester emberek, posztó szövők, rész szerént pedig földmivelők, némellyek fával is keresik élelmeket. Borsója nevezetes, lennye is nem utolsó terem, fája bőven van mind a’ két féle, Országos, és héti vásárjai is vagynak; de nem nevezetesek, piatzok helyben, és Kézsmárkon.”^[2]

1828-ban 2380 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, kézművességből éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Leibicz, Lubicza, régi nevezetes város, Szepes vmegyében, Késmárkhoz 1/2 mfldnyire: 857 kath., 1529 evang. német lakossal, két kath. s egy evang. szentegyházzal. Határa messze kiterjed, s terem buzát, rozsot, árpát, zabot, különösen pedig jó borsot és lent. Erdeje felette sok és szép, de mivel távol esik, nem igen jövedelmes. Posztósai részint közönséges, részint finom portékát készitnek. Kereskedése Késmárk szomszédsága miatt annyira csekély, hogy még hetivásárját sem tarthatja fen. Határára 2 falu épült, u. m. Schwefelbad és Majerka, mellyek mint külvárosok szinte polgári joggal élnek. A városon keresztül folyó Leibicz több malmot forgat. Leibicz egy a legrégibb 16 városok közt, s hajdan gazdag város volt, de 1659-ben, 1680-ban, 1768-ban, s legközelebb 1837-ben a tűz nagyobb részét elemészté, sok jeles épületekkel, s mind a három templommal együtt.”^[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

Neves személyek

Marci János (17. század első fele - 1686 után) evangélikus lelkész és tanár.
Emeritzy Géza (1838-1887) bölcseleti doktor, állami tanítóképző-intézeti igazgató.
Pór Ernő (1889-1937) magántisztviselő, kommunista politikus, a Szlovák Tanácsköztársaság külügyi népbiztosa.

Népessége

1880-ban 3084-en lakták, ebből 693 szlovák és 26 magyar anyanyelvű.

1890-ben 3025 lakosából 883 szlovák és 30 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 2803-an lakták: 1189 szlovák és 49 magyar anyanyelvű.

1910-ben 2782-en lakták, ebből 1311 szlovák, 1135 német és 213 magyar.

1921-ben 2837 lakosából 1443 csehszlovák és 13 magyar volt.

1930-ban 3259-en lakták: 1836 csehszlovák és 6 magyar.

2001-ben 3677 lakosából 3443 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 4288-an lakták, ebből 3898 szlovák és 1 magyar.

Nevezetességei

A település feletti erdőben kénes fürdő állt, amely már a 13. században is ismert volt. A fürdőtelep 1718-ban létesült, de 1952-ben megszűnt, mert a Javorina katonai gyakorlótér területére esett.
Nagyboldogasszony (Mária Mennybemenetele) tiszteletére épített római katolikus plébániatemploma 13. századi, ékessége Lőcsei Pál mester Madonna-szobra. A 18. században barokk stílusban építették át.
A Szentlélek templom is 13. századi, eredeti gótikus oltárait a 20. század elején Budapestre szállították. Ezt a templomot is a 18. században barokkizálták.
Evangélikus templomát 1786-ban építették.
Házai közül sok gótikus és reneszánsz eredetű, legtöbbjüket a 19. században építették át.
Mária-oszlopa 1726-ban készült barokk stílusban.

További információk

Jegyzetek

Endrődi Gábor 2003: A leibici Szent Borbála- és Magdolna-oltár. Művészettörténeti Értesítő 52.

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 == Fekvése ==
-[[Késmárk]]tól 2&nbsp;km-re délkeletre, a [[Leibic (patak)|Leibic]] patak mellett fekszik.
+[[Késmárk]]tól 2&nbsp;km-re délkeletre, a [[Leibic (patak)|Leibic]]-patak partján, a [[Poprád (folyó)|Poprád]] mellett fekszik.
 == Nevének eredete ==
@@ 35. sor: / 35. sor: @@
 == Története ==
-Oklevélben [[1251]]-ben ''"Lubicha"'' néven említik először. [[1268]]-ban ''"Lewcitza"'', [[1271]]-ben ''"Leybicz"'', [[1294]]-ben ''"Lybicha"'' alakban említik. A [[Szláv népek|szláv]] őslakosság mellé a [[tatárjárás]] után [[szászok]]at telepítettek, akik ellentétbe kerültek a szlávokkal. A válságot [[1271]]-ben [[V. István magyar király|V. István]]nak kellett elsimítani. Ekkor városi jogokat kapott, majd [[1364]]-ben jogosult lett hetipiac tartására is. [[1412]] és [[1772]] között zálogként Lengyelországhoz tartozott. A középkorban nagy szövőműhelyekkel rendelkező gazdag város volt. [[1535]]-től országos vásárt is tarthatott, majd [[1656]]-tól már három országos vására volt. fejlett volt a kézművesség, híresek voltak posztógyártói, takácsai és szűcsmesterei. [[evangélikusok|Evangélikus]] iskolája a [[16. század]] második felében létesült. [[1710]]–[[1711|11]]-ben [[pestis]]járvány pusztított. [[1778]] és [[1876]] között közigazgatásilag a 16 szepesi városhoz tartozott. [[1828]]-ban 2380 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, kézművességből éltek.
+Oklevélben [[1251]]-ben „''Lubicha''” néven említik először, majd [[1268]]-ban „''Lewcitza''” néven írják a település nevét. A [[Szláv népek|szláv]] őslakosság mellé a [[tatárjárás]] után [[szászok]]at telepítettek, akik ellentétbe kerültek a szlávokkal. A válságot [[1271]]-ben [[V. István magyar király|V. István]]nak kellett elsimítani. Ekkor „''Leybicz''”-ként találjuk a városi jogokat kapott települést, majd [[1294]]-ben „''Lybicha''” alakban említik. [[1364]]-ben jogosult lett hetipiac tartására is. [[1412]] és [[1772]] között zálogként Lengyelországhoz tartozott. A középkorban nagy szövőműhelyekkel rendelkező gazdag város volt; [[1535]]-től országos vásárt is tarthatott. [[evangélikusok|Evangélikus]] iskolája a [[16. század]] második felében létesült. [[1656]]-tól már három országos vására volt. Fejlett volt a kézművesség, híresek voltak posztógyártói, takácsai és szűcsmesterei. [[1710]]–[[1711|11]]-ben [[pestis]]járvány pusztított. [[1778]] és [[1876]] között közigazgatásilag a 16 szepesi városhoz tartozott.
-[[Vályi András]] szerint ''"LEIBICZ. Leibitzium, Libitza, Lubiza. Szepes Várm. egy a’ leg régibb 16 Szepességi Városok közzűl. Régi lakosai 1204dik esztendő tájban a’ Szászok voltak, és virágzótt vala; míg az 1659. 1680. és 1708dik esztend. Történt szerentsétlen égések által mind a’ Város, mind pedig annak lakosai nagyon meg fogyasztattak. Valamint hogy régi időtöl ólta leg első helyet foglál, a’ Szepességi Városoknak Bíráji között e’ Városnak Bírája, úgy mind azok között a’ Várost is meg tartotta sokáig elsőségét; de már ennél némellyek népesebbek, ’s gazdagabbak is. Ékesíti e’ Várost a’ Szentegyház, és a’ Plebánia, melly az egész Szepességen nevezetes, több épűletei között is tsínosak némellyek. Az evngelikusoknak is van itten Templomjok, és Oskolájok is. Határja e’ Városnak nagyon meszsze terjed, ’s két faluja, és majorsága is van. Lakosai rész szerént mester emberek, posztó szövők, rész szerént pedig földmivelők, némellyek fával is keresik élelmeket. Borsója nevezetes, lennye is nem utolsó terem, fája bőven van mind a’ két féle, Országos, és héti vásárjai is vagynak; de nem nevezetesek, piatzok helyben, és Kézsmárkon."''<ref>{{Vályi}}</ref>
+A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''LEIBICZ. Leibitzium, Libitza, Lubiza. Szepes Várm. egy a’ leg régibb 16 Szepességi Városok közzűl. Régi lakosai 1204dik esztendő tájban a’ Szászok voltak, és virágzótt vala; míg az 1659. 1680. és 1708dik esztend. Történt szerentsétlen égések által mind a’ Város, mind pedig annak lakosai nagyon meg fogyasztattak. Valamint hogy régi időtöl ólta leg első helyet foglál, a’ Szepességi Városoknak Bíráji között e’ Városnak Bírája, úgy mind azok között a’ Várost is meg tartotta sokáig elsőségét; de már ennél némellyek népesebbek, ’s gazdagabbak is. Ékesíti e’ Várost a’ Szentegyház, és a’ Plebánia, melly az egész Szepességen nevezetes, több épűletei között is tsínosak némellyek. Az evngelikusoknak is van itten Templomjok, és Oskolájok is. Határja e’ Városnak nagyon meszsze terjed, ’s két faluja, és majorsága is van. Lakosai rész szerént mester emberek, posztó szövők, rész szerént pedig földmivelők, némellyek fával is keresik élelmeket. Borsója nevezetes, lennye is nem utolsó terem, fája bőven van mind a’ két féle, Országos, és héti vásárjai is vagynak; de nem nevezetesek, piatzok helyben, és Kézsmárkon.''”<ref>{{Vályi}}</ref>
+[[1828]]-ban 2380 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, kézművességből éltek.
-[[Fényes Elek]] szerint ''"Leibicz, Lubicza, régi nevezetes város, Szepes vmegyében, Késmárkhoz 1/2 mfldnyire: 857 kath., 1529 evang. német lakossal, két kath. s egy evang. szentegyházzal. Határa messze kiterjed, s terem buzát, rozsot, árpát, zabot, különösen pedig jó borsot és lent. Erdeje felette sok és szép, de mivel távol esik, nem igen jövedelmes. Posztósai részint közönséges, részint finom portékát készitnek. Kereskedése Késmárk szomszédsága miatt annyira csekély, hogy még hetivásárját sem tarthatja fen. Határára 2 falu épült, u. m. Schwefelbad és Majerka, mellyek mint külvárosok szinte polgári joggal élnek. A városon keresztül folyó Leibicz több malmot forgat. Leibicz egy a legrégibb 16 városok közt, s hajdan gazdag város volt, de 1659-ben, 1680-ban, 1768-ban, s legközelebb 1837-ben a tűz nagyobb részét elemészté, sok jeles épületekkel, s mind a három templommal együtt."''<ref>{{Fényes}}</ref>
+[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „''Leibicz, Lubicza, régi nevezetes város, Szepes vmegyében, Késmárkhoz 1/2 mfldnyire: 857 kath., 1529 evang. német lakossal, két kath. s egy evang. szentegyházzal. Határa messze kiterjed, s terem buzát, rozsot, árpát, zabot, különösen pedig jó borsot és lent. Erdeje felette sok és szép, de mivel távol esik, nem igen jövedelmes. Posztósai részint közönséges, részint finom portékát készitnek. Kereskedése Késmárk szomszédsága miatt annyira csekély, hogy még hetivásárját sem tarthatja fen. Határára 2 falu épült, u. m. Schwefelbad és Majerka, mellyek mint külvárosok szinte polgári joggal élnek. A városon keresztül folyó Leibicz több malmot forgat. Leibicz egy a legrégibb 16 városok közt, s hajdan gazdag város volt, de 1659-ben, 1680-ban, 1768-ban, s legközelebb 1837-ben a tűz nagyobb részét elemészté, sok jeles épületekkel, s mind a három templommal együtt.''”<ref>{{Fényes}}</ref>
-A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Késmárki járás]]ához tartozott.
+A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Szepes vármegye]] Késmárki járásához tartozott.
 ==Neves személyek==
-*[[Marci János]] (17. század első fele – 1686 után) evangélikus lelkész és tanár.
+*[[Marci János]] (17. század első fele - 1686 után) evangélikus lelkész és tanár.
 *[[Emeritzy Géza]] (1838-1887) bölcseleti doktor, állami tanítóképző-intézeti igazgató.
 *[[Pór Ernő (politikus)|Pór Ernő]] (1889-1937) magántisztviselő, kommunista politikus, a Szlovák Tanácsköztársaság külügyi népbiztosa.
 ==Népessége==
--ban 3084 lakosából 693 szlovák és 26 magyar anyanyelvű volt.
+-ban 3084-en lakták, ebből 693 szlovák és 26 magyar anyanyelvű.
 -ben 3025 lakosából 883 szlovák és 30 magyar anyanyelvű volt.
--ban 2803 lakosából 1189 szlovák és 49 magyar anyanyelvű volt.
+-ban 2803-an lakták: 1189 szlovák és 49 magyar anyanyelvű.
-[[1910]]-ben 2782 lakosából 1311 [[szlovákok|szlovák]], 1135 [[németek|német]] és 213 [[magyarok|magyar]] volt.
+[[1910]]-ben 2782-en lakták, ebből 1311 [[szlovákok|szlovák]], 1135 [[németek|német]] és 213 [[magyarok|magyar]].
 -ben 2837 lakosából 1443 csehszlovák és 13 magyar volt.
--ban 3259 lakosából 1836 csehszlovák és 6 magyar volt.
+-ban 3259-en lakták: 1836 csehszlovák és 6 magyar.
 -ben 3677 lakosából 3443 szlovák és 1 magyar volt.
-[[2011]]-ben 4288 lakosából 3898 szlovák és 1 magyar volt.
+[[2011]]-ben 4288-an lakták, ebből 3898 szlovák és 1 magyar.
 == Nevezetességei ==
-* A település feletti erdőben kénes fürdő volt, amely már a [[13. század]]ban is ismert volt, a fürdőtelep [[1718]]-ban létesült. 1952-ben megszűnt, mert a [[Javorina (Késmárki járás)|Javorina katonai gyakorlótér]] területére esett.
+* A település feletti erdőben kénes fürdő állt, amely már a [[13. század]]ban is ismert volt. A fürdőtelep [[1718]]-ban létesült, de 1952-ben megszűnt, mert a [[Javorina (Késmárki járás)|Javorina katonai gyakorlótér]] területére esett.
 * [[Nagyboldogasszony]] (Mária Mennybemenetele) tiszteletére épített [[római katolikusok|római katolikus]] [[plébániatemplom]]a 13. századi, ékessége [[Lőcsei Pál mester]] Madonna-szobra. A [[18. század]]ban [[barokk]] stílusban építették át.
 * A [[Szentlélek]] templom is 13. századi, eredeti gótikus oltárait a [[20. század]] elején [[Budapest]]re szállították. Ezt a templomot is a 18. században barokkizálták.
@@ 72. sor: / 74. sor: @@
 * Házai közül sok gótikus és reneszánsz eredetű, legtöbbjüket a [[19. század]]ban építették át.
 * Mária-oszlopa [[1726]]-ban készült [[barokk stílus]]ban.
-== Jegyzetek ==
-*[[Endrődi Gábor]] 2003: A leibici Szent Borbála- és Magdolna-oltár. [[Művészettörténeti Értesítő]] 52.
-{{jegyzetek}}
 == További információk ==
 * [http://obeclubica.sk/ Hivatalos oldal]
 * [http://www.vysoketatry.com/obce/lubica/hu.html A község a Magas-Tátra honlapján]
-* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4007&obec=1589&pl=obcesk Községinfó]
+* [https://www.obce.info/slovensko/presovsky-kraj/okres-kezmarok/lubica/profile Községinfó]
 * [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-320056&pos_y=-1192200&size=full&lang=sk&sipka=1&name=%BCubica%2C%20Ke%9Emarok Leibic Szlovákia térképén]
 * [http://www.e-obce.sk/obec/lubica/lubica.html E-obce.sk]
+== Jegyzetek ==
+*[[Endrődi Gábor]] 2003: A leibici Szent Borbála- és Magdolna-oltár. [[Művészettörténeti Értesítő]] 52.
+{{jegyzetek}}
 {{Késmárki járás}}

Sablon:Késmárki járás m v sz A Késmárki járás települései
Késmárk (Kežmarok)
Ábrahámpikfalva (Abrahámovce) · Alsólehnic (Červený Kláštor) · Busóc (Bušovce) · Duránd (Tvarožná) · Farkasfalva (Szlovákia) (Vlková) · Felsőerdőfalva (Stará Lesná) · Gibely (Zálesie) · Hanusfalva (Spišské Hanušovce) · Hóka (Havka) · Hollólomnic (Holumnica) · Hunfalva (Huncovce) · Izsákfalva (Žakovce) · Javorina · Kakaslomnic (Veľká Lomnica) · Keresztfalu (Krížová Ves) · Kisfrankvágása (Malá Franková) · Kiskuncfalva (Vlkovce) · Kisszalók (Malý Slavkov) · Kisvár (Hradisko) · Krig (Vojňany) · Lándok (Lendak) · Lehnic (Lechnica) · Leibic (Ľubica) · Majorka (Ihľany) · Maldur (Podhorany) · Ménhárd (Vrbov) · Nagyfrankvágása (Veľká Franková) · Ómajor (Majere) · Osztornya (Osturňa) · Relyó (Reľov) · Rókus (Rakúsy) · Sörkút (Výborná) · Szepesbéla (Spišská Belá) · Szepesmátyásfalva (Matiašovce) · Szepesófalu (Spišská Stará Ves) · Szepesszentgyörgy (Jurské) · Szepestótfalu (Slovenská Ves) · Tátraalja (Stráne pod Tatrami) · Tátraháza (Mlynčeky) · Tavas (Jezersko) · Toporc (Toporec)