„Cserhátsurány” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
35 347 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
35 347 szerkesztés
32. sor: 32. sor:
1656-ban [[Lónyay Gábor]]nak voltak itt részbirtokai. Az 1715-ben végzett összeíráskor 8, 1720-ban 6 magyar háztartást írtak itt össze.
1656-ban [[Lónyay Gábor]]nak voltak itt részbirtokai. Az 1715-ben végzett összeíráskor 8, 1720-ban 6 magyar háztartást írtak itt össze.


[[1726]]-ban a Sréter család birtoka volt. A [[Sréter család]] építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nemsokkal [[II. József magyar király|II. József]] [[türelmi rendelet]]e után épült. A családból Sréter János részt vett a [[Rákóczi szabadságharc]]ban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt. A községben álló kastélyuk a[[18. század]]ban épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.
[[1726]]-ban a Sréter család birtoka volt. A [[Sréter család]] építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nemsokkal [[II. József magyar király|II. József]] [[türelmi rendelet]]e után épült. A családból Sréter János részt vett a [[Rákóczi-szabadságharc]]ban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt. A községben álló kastélyuk a[[18. század]]ban épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.



==Nevezetességek==
==Nevezetességek==

A lap 2018. február 27., 20:13-kori változata

Ez a szócikk Cserhátsurányról szól. Hasonló címmel lásd még: Surány (keresztnév).
Cserhátsurány
Cserhátsurány látképe
Cserhátsurány látképe
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásközség
PolgármesterSzántó József (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám2676
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség682 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség44,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 25′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 25′ 60″
Cserhátsurány (Nógrád vármegye)
Cserhátsurány
Cserhátsurány
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Cserhátsurány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserhátsurány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cserhátsurány község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése

Romhánytól északkeletre fekvő település.

Nevének eredete

Nevének cser előtagja a magyar népnyelvben cserjés, bokros helyet jelent. A nevében levő hát szélesebb tetejű magaslatot, míg a surány szó eredetéről kétféle felfogás alakult ki: az egyik szerint szláv szó és valamihez tartozást jelent, míg a másik nézet szerint ótörök kifejezés, jelentése: méltóság.

Története

Cserhátsurány középkori település, nevét egykor Suránynak írták.

A 14. században Surány a Csór nemzetség birtoka volt. 1344-ben a Csór nemzetségbeli Tamás királyi főajtónálló birtokai közé tartozott Surány is, aki itt templomot építtetett és a pápától búcsú tartására is engedélyt kapott. 1429-1443 között Szanda várához és a Rozgonyiak birtokai közé tartozott, 1443-ban pedig a Liszkói és a Surányi családok voltak a földesurai.

A török időkben, 1562-1563 között Rusztem budai pasa solymászai főnökének: Hamidnak a hűbérbirtoka volt. 1633-1634 között a váci nahije községei között sorolták fel öt adóköteles házzal.

1656-ban Lónyay Gábornak voltak itt részbirtokai. Az 1715-ben végzett összeíráskor 8, 1720-ban 6 magyar háztartást írtak itt össze.

1726-ban a Sréter család birtoka volt. A Sréter család építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nemsokkal II. József türelmi rendelete után épült. A családból Sréter János részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt. A községben álló kastélyuk a18. században épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.

Nevezetességek

  • gótikus temploma egyhajós, nyolcszög alaprajzú, tornya később barokk sisakot kapott. 1934-ben átalakították és kibővítették. A középkori épület képezi ma az új templom szentélyét.
  • Stréber kastély - a 18. században épült.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei

Cserhátsurányi római katolikus templom

Híres emberek

Jegyzetek

  1. ↑ Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk

Sablon:Nógrád megye helységei

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cserhátsurány&oldid=19681821”