„Portál:Klímaváltozás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
műszaki frissítés, lábjegyzetek közvetlenül az őket használó táblázat alá |
a Klímaváltozás kategória eltávolítva (a HotCattel) |
||
| 107. sor: | 107. sor: | ||
[[Kategória:Természettudományokkal kapcsolatos portálok]] |
[[Kategória:Természettudományokkal kapcsolatos portálok]] |
||
[[Kategória:Klímaváltozás|Portál]] |
|||
A lap 2016. június 29., 14:57-kori változata
| Üdvözlünk a klímaváltozás portálján! | ||||||
 A klímaváltozás a világ legnagyobb problémájává nőtte ki magát. A világ kormányainak elsődlegesen ezen válság megoldásán kell dolgozniuk. Kína, USA, Európa széntüzelésű erőműveit fel kell váltsák a megújuló energiaforrások. A világ erdőinek irtását nemzetközileg kell megakadályozni. Az embereknek egyre jobban figyelnie kell a CO2 kibocsátásra, mivel ez a gáz az üvegházhatás egyik előidézője. A klímaváltozás drasztikusan erősödik, ezért tenni kell a jelenség megakadályozása érdekében. A portál célja, hogy a műhellyel együttműködve felhívjuk az emberek figyelmét a növekvő problémára (a Wikipédián keresztül is). Az Európai Unió is tevékenykedik a jelenség ellen, honlapjuk magyar nyelven is megtekinthető (Climatechange.eu).
| ||||||
Üvegházhatás
Az üvegházhatás a légkör hőmegtartó tulajdonsága, mely számos dologtól függ: mindenekelőtt a Nap távolságától, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjától, illetve az atmoszféra sűrűségétől. Hasonló, de nem azonos folyamat alakul ki jóval kisebb méretekben a fóliasátrakban és az üvegházakban – a nevét is ez utóbbiakról kapta.
Joseph Fourier' fedezte fel 1824-ben, számszerűleg először 1896-ban Svante Arrhenius svéd kémikus vizsgálta. 1998–ban Buenos Airesben 180 ország részvételével ENSZ-konferenciát tartottak az üvegházhatás káros következményeinek csökkentése érdekében.
Folyamata: a Napból az energia rövidhullámú sugárzás formájában érkezik a Földre. A légkörbe lépő sugárzás teljesítménye kb. 1370 watt/négyzetméter. Amíg eljut a földfelszínre ez 324 watt/négyzetméterre csökken. A beérkező energia 30%-a visszaverődik a világűrbe, míg a fennmaradó rész (240 watt/négyzetméter) elnyelődik, melegítve a felszínt. A legnagyobb visszaverődés a sarkokon alakul ki, ahol a felszínt hó és jég borítja, és a napsugarak beesési szöge nagyon alacsony. A felmelegedett felszín felmelegíti a légkört, ahonnan az energia infravörös sugárzás formájában távozik. A Föld által elnyelt és a világűr felé kisugárzott energia évi mérlege nulla. Ha ez nem így lenne, a Föld hőmérséklete szakadatlanul növekedne. Ekkor jön létre az üvegházhatás jelensége. Az üvegházhatású gázok egyfajta falat alkotnak a Föld felszíne és a világűr közt, visszaverve a „világűrbe szánt” plusz energiát, vagyis melegedést okozva. Összegezve átengedik a napsugárzást, de nem engedik át a földfelszínről érkező hősugárzást. Tovább a teljes szócikkhez…
Szén-dioxid és metán
A szén-dioxid (képlete: CO2)légköri nyomáson légnemű, gáz halmazállapotú vegyület. A légkörbe számos forrásból kerülhet; szén és széntartalmú anyagok égése, állatok, növények és mikroorganizmusok légzése során keletkezik. A tiszta levegő 0,035 % (térfogatszázalék) szén-dioxidot tartalmaz. Ez a mennyiség az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett, ami bizonyítottan hozzájárul a globális felmelegedéshez, azaz a szén-dioxid üvegházgáz. Tovább a teljes szócikkhez…
A metán (képlete: CH4) színtelen, szagtalan gáz. A földgáz fő alkotórésze (97%-ig metán), szénbányák levegőjében is megtalálható kis mennyiségben. A biogáz egyik jelentős (45-70%) alkotórésze. Tovább a teljes szócikkhez…
A legnagyobb kibocsátók
| Ország | Évi üvegházgáz-kibocsátás[1][2] (2005, a LULUCF-kibocsátásokat nem számítva, millió tonna) |
|---|---|
| USA | 7 241 |
| Kína (1994) | 4 057 |
| Oroszország | 2 132 |
| Japán | 1 359 |
| India (1994) | 1 214 |
| Németország | 1 001 |
| Kanada | 746 |
| Nagy-Britannia | 657 |
| Olaszország | 579 |
| Franciaország | 558 |
| Irán (1994) | 385 |
| Magyarország | 80 |
A hét szócikkeTrópusi ciklon  A trópusi ciklon több száz kilométer átmérőjű felhőörvény. Ciklonálisan, vagyis az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, a délin vele egyező irányban forog. A Ráktérítő és a Baktérítő közötti területen, azaz a trópuson, pontosan a 10. és a 20. szélességi kör között keletkezik. Az örvénylés irányát nem számítva semmiben sem hasonlít a hazánkban is előforduló mérsékelt övi ciklonokhoz. A Csendes-óceán térségében tájfunnak, a Karib-tenger térségében hurrikánnak hívják. Tovább a teljes szócikkhez...
|
A hét képeA Kellemetlen igazság egyik promóciós posztere. További képek |
Műhelyrészleg
