Toyota Prius

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Toyota Prius
2016 Toyota Prius.jpg
Gyártási adatok
Gyártó Toyota
Darabszám 10 750 000[forrás?]
Gyártás helye Európa
Gyártás éve 19972003
20032009
20092016
2016
Modellvariánsok Prius Live (kétajtós), Prius Live, Prius Active, Prius Executive Dark, Prius Executive Light
(szedán és ferde hátú)
Kategória
  • autó
  • hybrid electric vehicle
  • kompakt autó
  • Középkategóriás autó
A(z) modell műszaki adatai
Méret és tömegadatok
Hossz 5530 mm
Szélesség 1921 mm
Magasság 2022 mm
Tömeg 1800 kg
Teljesítmény
Motor villanymotor, belső égésű motor
Váltó 6 sebességes kézi váltó, 7 sebességes CVT váltó
Teljesítmény 90 kW (121 LE)
Gyorsulás 0-100: 10 másodperc
Max. sebesség 185 km/h

Kapcsolódó modellek
Toyota Prius+, Toyota Prius Plug-in Hybrid
Toyota Prius weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Toyota Prius témájú médiaállományokat.

A Toyota Prius egy hibrid hajtású személyautó, amelyet a japán Toyota Motor Corporation gyárt 1997 óta. Összesen 4 generációja van. Ez az egyik első ilyen sorozatgyártású személygépkocsi. A United States Environmental Protection Agency (EPA) szerint 2007-ben a Toyota Prius volt a leginkább üzemanyag-takarékos autó az Amerikai Egyesült Államokban.[1]

Generációi[szerkesztés]

Az XW10-es első generáció 1997-től 2003-ig tartott. A második Prius az első leállításától 2009-ig volt forgalomban.[2] 2009-től 2016-ig készült az XW30/XW40-es sorozatszámú harmadik generáció.[3] Az XW50-es jelzésű negyedik Prius várhatóan 2018-ban átesik egy frissítésen.[4]

Története[szerkesztés]

1997-ben Japánban adták el az első Prius járművet, amelyet a Toyota Motor Corporation készített. 2001 körül terjedt el jobban a világban, 2003-ra közel 160 000 darab készült a típusból. 1997–98-ban lett az Év autója Japánban, 2004-ben lett az Év autója Észak-Amerikában, a következő évben pedig az Év autója Európában kitüntetést nyerte el.[5][6]

2013 júniusának végéig az autóból világszerte több mint 3 000 000 darabot értékesítettek.[7]

Működése[szerkesztés]

A második generációs Priust egy magához képest modern érintőképernyővel szerelték fel

Induláskor a villanymotor nagy nyomatékkal hajtja az autót néhány méteren át, 40 km/h-ás sebességig. Azután egyenletes, közepes fordulaton beindul a belső égésű motor, de nincs zúgás és erős zaj. Fékezésnél, amikor megállunk a forgalomban, leáll a másfél literes benzinmotor, és nem indul újra addig, amíg újra fel nem gyorsul az autó. Induláskor újra a csendes elektromos motor veszi át a meghajtást, amely indítási energiáját részben a lejtmenetből és a fékezésből visszanyert akkumulátortöltésből kapja. Kisebb üzemanyagtartályát csupán 1000 kilométerenként kell újratölteni. A hibrid kategóriában ez a megoldás bocsátja ki a legkevesebb szén-dioxidot.

Akkumulátorok[szerkesztés]

A második generációs Prius akkumulátora

Két akkumulátorral szerelik az autótː egy nagyfeszültség (HV), ún. meghajtó akkuval és egy 12 voltos, kisfeszültségűvel (LV). A tölthető HV-akku mechanikusan elválasztva, 38 modulból álló, 273,6 voltos feszültségű, 6,5 Ah kapacitású és 53,3 kg tömegű, japán Panasonic gyártmányú nikkel-metál-hidrid akkumulátor (NiMH).[8] Élettartama megnövelése érdekében csak teljes kapacitása 40–60%-ára tanácsos feltölteni, hogy maradjon hely a fékezési energia-visszatáplálásnak. Minden telep 10–15 kg lantánt, és minden Prius-villanymotor 1 kg neodímiumot tartalmaz; így elmondható, hogy a termék a ritkaföldfémek legnagyobb felhasználója a világon.[9] Az LV akkumulátor elengedhetetlen az indításhoz, mivel az biztosítja a számítógép áramellátását.

A második generációs Priusnak 1,310 kWh-s, 28-modulos meghajtó akkumulátora van. Minden modul hat db, sorbakapcsolt, egyenként 1,2 V-os, 6,5 Ah-s Prismatic NiMH cellából áll, 7,2 V-on, 46 Wh/kg-os energiasűrűséggel és 1,3 kW/kg-os kimenő teljesítménnyel.[10] Minden modul beépített töltésvezérlőt és relét tartalmaz. Belőlük 28-at sorbakapcsolva kapjuk a 201,6 V; 6,5 Ah-s meghajtótelepet, amelyet energiatároló rendszernek is neveznek. A számítógép által felügyelt töltésvezérlő az akkumulátor töltését 38% és 82% között tartja, átlagosan 60% körül. Kevés töltési ciklus esetén a telepnek csak kis nettó tárolókapacitása (kb. 400 Wh) hasznosul a hibrid meghajtórendszerben és drámaian növelhető az élettartama a hőelvezetéssel. Az aktív hűtést ventilátorral, míg a passzív hőelvezetést a fémház kiképzésével oldják meg.

Az akkumulátortelep életciklusa[szerkesztés]

Amikor a Prius már tíz éve kapható volt az amerikai piacon, 2011 februárjában a Fogyasztói Jelentések megvizsgálták az akkumulátortelep élettartamát és cseréje költségeit. A magazin egy 2002-es Toyota Priust vizsgált 200 000 mérföldes futásteljesítmény után, és összehasonlította annak eredményeit egy 2001-es Prius 2000 mérföldes futás után, a cég által tíz évvel korábban elvégzett teszt eredményeivel. Az összehasonlítás csak egy kis különbséget mutatott ki az üzemanyag-felhasználás és a gyorsulás tekintetében. A 2001-es modell 5,79 l/100km, míg a 2002-es nagy futásteljesítmény után 5,82 l/100km értéket mutatott. A vizsgálat megállapította, hogy az akkumulátor hatásfoka nem csökkent hosszú használat után sem.[11] Az elsőgenerációs akkutelep cseréje Toyota-forgalmazónál 2200 és 2600 amerikai dollárért, de autóbontóban már 500 dollárért is megejthető.[11][12]

A HVAC légkondicionáló[szerkesztés]

A HVAC-rendszerű autóklíma indukciós motort használ a zárt rendszerű görgős kompresszor meghajtására, amelyet általában nem alkalmaznak az autóiparban. A görgős kompresszor használata növeli a rendszer hatékonyságát, az rugalmasabbá válik, így a klímaberendezés működni fog akkor is, ha a motor ki van kapcsolva. Mivel a hűtőközeggel együtt alkalmazott olaj a nagyfeszültségű motoros tekercsek körül is folyik, a folyadéknak elektromosan szigetelőnek kell lennie, hogy elkerülje a villamos áram áthúzását a rendszer fémes részeihez. Ezért a Toyota megszabja a betöltendő POE-olaj típusát (ND11).[13][14] A rendszert nem lehet a gépkocsikhoz általában használt berendezésekkel ellátni, amelyek tipikusan PAG-(ásvány)olajat használnak, mivel a berendezés szennyezné az ND11-olajat PAG-olajjal. A SAE J2843 szabvány szerint a karbantartási berendezésekből származó olajnak kevesebb mint 0,1% PAG-ot szabad tartalmaznia a töltés során. Egy százaléknyi PAG-olaj kb. tízszeres elektromos ellenálláscsökkenést eredményezhet.[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2007-08-20
  2. Toyota Prius XW20 (magyarul)
  3. Toyota Prius XW30 (magyarul)
  4. Toyota Prius XW40 (magyarul)
  5. A Prius története (magyarul)
  6. Nem kérdés, hogy melyik a jobb – de milyenek egymás mellett
  7. Worldwide Prius sales top 3-million mark; Prius family sales at 3.4 million – greencarcongress.com, 2013. július 3. (angolul)
  8. Toyota Prius II Battery Pack. The Clean Green Car Company. [2008. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 30.)
  9. Gorman, Steve. „As hybrid cars gobble rare metals, shortage looms”, 2009. augusztus 31. (Hozzáférés ideje: 2011. április 17.) 
  10. Battery Module NP2. Primearth EV Energy Co., Ltd.. (Hozzáférés: 2015. július 12.)
  11. ^ a b Fisher, Jake. „The 200,000-mile question: How does the Toyota Prius hold up?”, Consumer Reports, 2011. február 16. (Hozzáférés ideje: 2011. február 26.) 
  12. Failure analysis of some Toyota Prius battery packs and potential for recovery. Waikato University Research Commons. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  13. Van Batenburg, Craig: Hybrid A/C Repair. ToolingUp, 2009. április 1. (Hozzáférés: 2009. április 1.)
  14. Safety Data Sheet – ND-11 A/C Compressor Oil POE Type. Mopar, 2015. június 12. (Hozzáférés: 2017. július 3.)Sablon:Clarify
  15. Mavrigian, Mike: Hybrid vehicle air conditioning service. Auto Service Professional, 2013. április 10. (Hozzáférés: 2013. április 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]