Toyota Prius

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Toyota Prius
Egy Toyota Prius személygépkocsi szemből
Egy Toyota Prius személygépkocsi szemből
Gyártási adatok
Gyártó Toyota
Gyártás helye Európa
Gyártás éve
Modellvariánsok Prius Live (ötüléses), Prius Live, Prius Active, Prius Executive Dark, Prius Executive Light
Kategória
  • autó
  • hybrid electric vehicle
  • kompakt autó
  • mid-size car
A(z) modell műszaki adatai
Méret és tömegadatok
Hossz 5530 mm
Szélesség 1921 mm
Magasság 2022 mm
Tömeg 1800 kg
Teljesítmény
Motor villanymotor, belső égésű motor
Váltó 6 sebességes kézi váltó, 7 sebességes CVT váltó
Teljesítmény 121 LE
Gyorsulás 0-100: 10,0 másodperc
Max. sebesség 185 km/h

Kapcsolódó modellek
Toyota Prius+, Toyota Prius Plug-in Hybrid
Toyota Prius weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Toyota Prius témájú médiaállományokat.

A Toyota Prius a Toyota hibrid hajtású autója, az egyik első ilyen sorozatgyártású személygépkocsi. A United States Environmental Protection Agency (EPA) szerint 2007-ben a Toyota Prius volt a leginkább üzemanyag-takarékos autó az Amerikai Egyesült Államokban.[1]

Generációi[szerkesztés]

XW10 (1997-2003)[szerkesztés]

Toyota Prius 19972003

Az XW10 első generáció. A gyár 1997-től 2003-ig készítette a modelleket.

XW20 (2003-2009)[szerkesztés]

Toyota Prius 20032009

Az XW20 második generáció. A gyár 2003-tól 2009-ig készítette a modelleket. [2]

XW30, XW40 (2009-2016)[szerkesztés]

Toyota Prius 20092016

Az XW30/XW40 harmadik generáció. A gyár 2009-től 2016-ig készítte a modelleket. [3]

XW50 (2016-tól)[szerkesztés]

Toyota Prius 2016-tól

Az XW50 negyedik generáció. A gyár 2016-tól készíti a modelleket. Várhatóan 2018-ra módosítják a karosszériát.[4]

Története[szerkesztés]

1997-ben Japánban adták el az első Prius járművet, amelyet a Toyota Motor Corporation készített. 2001 körül terjedt el jobban a világban. 2003-ra közel 160 000 darab készült a típusból. 1997–98-ban lett az Év autója Japánban, 2004-ben lett az Év autója Észak-Amerikában. 2005-ben pedig az Év autója Európában kitüntetést nyerte el. [5] [6]

2013 júniusának végéig az autóból világszerte több mint 3 000 000 darabot értékesítettek.[7]

Működése[szerkesztés]

A második generációs Priust egy magához képest modern érintőképernyővel szerelték fel

Induláskor a villanymotor nagy nyomatékkal hajtja az autót néhány kilométeren át, 40 km/h-ás sebességig. Azután egyenletes, közepes fordulaton beindul a belső égésű motor, de nincs zúgás és hangos zaj. Fékezésnél, amikor megállunk a forgalomban, leáll a másfél literes benzinmotor, és nem indul újra addig, amíg újra fel nem gyorsul az autó. Induláskor újra a csendes elektromos motor veszi át a meghajtást, amely indítási energiáját részben a lejtmenetből és a fékezésből visszanyert akkumulátortöltésből kapja. Kisebb üzemanyagtartályát csupán 1000 kilométerenként kell újratölteni. A hibrid kategóriában ez a megoldás bocsátja ki a legkevesebb szén-dioxidot.

Akkumulátorok[szerkesztés]

A második generációs Prius akkumulátora

Két akkumulátorral szerelik az autótː egy nagyfeszültség (HV), ún. meghajtó akkuval és egy 12 voltos, kisfeszültségűvel (LV). A tölthető HV-akku mechanikusan különálló, 38 modulból álló, 273,6 voltos feszültségű, 6,5 Ah kapacitású és 53,3 kg tömegű, japán Panasonic gyártmányú nikkel-metál-hidrid akkumulátor (NiMH).[8] Élettartama megnövelése érdekében csak teljes kapacitása 40–60%-ára tanácsos feltölteni, hogy maradjon hely a fékezési energia-visszatáplálásnak. Minden telep 10–15 kg lantánt, és minden Prius-villanymotor 1 kg neodímiumot tartalmaz; így elmondható, hogy a termék a ritkaföldfémek legnagyobb felhasználója a világon.[9] Az LV akkumulátor elengedhetetlen az indításhoz, mivel az biztosítja a számítógép áramellátását.

A második generációs Priusnak 1,310 kWh-s, 28-modulos meghajtó akkumulátora van. Minden modul hat db, sorbakapcsolt, egyenként 1,2 V-os, 6,5 Ah-s Prismatic NiMH cellából áll, 7,2 V-on, 46 Wh/kg-os energiasűrűséggel és 1,3 kW/kg-os kimenő teljesítménnyel.[10] Minden modul beépített töltésvezérlőt és relét tartalmaz. Belőlük 28-at sorbakapcsolva kapjuk a 201,6 V; 6,5 Ah-s meghajtó telepet, amelyet energiatároló rendszernek is neveznek. A számítógép által felügyelt töltésvezérlő az akkumulátor töltését 38% és 82% között tartja, átlagosan 60% körül. Kevés töltési ciklus esetén a telepnek csak kis nettó tárolókapacitása (kb. 400 Wh) hasznosul a hibrid meghajtórendszerben és drámaian növelhető az élettartama a hőelvezetéssel. Az aktív hűtést ventilátorral, míg a passzív hőelvezetést a fémház kiképzésével oldják meg.

Az akkumulátortelep életciklusa[szerkesztés]

Amikor a Prius már tíz éve kapható volt az amerikai piacon, 2011 februárjában a Fogyasztói Jelentések megvizsgálták az akkumulátortelep élettartamát és cseréje költségeit. A magazin egy 2002-es Toyota Priust vizsgált 200 000 mérföldes futásteljesítmény után, és összehasonlította annak eredményeit egy 2001-es Prius 2000 mérföldes futás után, a cég által tíz évvel korábban elvégzett teszt eredményeivel. Az összehasonlítás csak egy kis különbséget mutatott ki az üzemanyag-felhasználás és a gyorsulás tekintetében. A 2001-es modell 5,79 l/100km, míg a 2002-es nagy futásteljesítmény után 5,82 l/100km értéket mutatott. A vizsgálat megállapította, hogy az akkumulátor hatásfoka nem csökkent hosszú használat után sem.[11] Az elsőgenerációs akkutelep cseréje Toyota-forgalmazónál 2200 és 2600 amerikai dollárért, de autóbontóban már 500 dollárért is megejthető.[11][12]

A HVAC légkondicionáló[szerkesztés]

A HVAC-rendszerű autóklíma indukciós motort használ a zárt rendszerű görgős kompresszor meghajtására, amelyet általában nem alkalmaznak az autóiparban. A görgős kompresszor használata növeli a rendszer hatékonyságát, az rugalmasabbá válik, így a klímaberendezés működni fog, akkor is ha a motor ki van kapcsolva. Mivel a hűtőközeggel együtt alkalmazott olaj a nagyfeszültségű motoros tekercsek körül is folyik, a folyadéknak elektromosan szigetelőnek kell lennie, hogy elkerülje a villamos áram áthúzását a rendszer fémes részeihez. Ezért a Toyota meghatározza a betöltendő POE-olajat (ND11).[13][14] A rendszert nem lehet a gépkocsikhoz általában használt berendezésekkel ellátni, amelyek tipikusan PAG-olajokat használnak, mivel a berendezés szennyezné az ND11-olajat PAG olajjal. Az SAE J2843 szerint a karbantartási berendezésekből előállított olajnak kevesebb mint 0,1% PAG-ot szabad tartalmaznia a töltés során. Egy százaléknyi PAG-olaj kb. tízszeres elektromos ellenállás csökkenést eredményezhet.[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2007-08-20
  2. Toyota Prius XW20 (magyarul)
  3. Toyota Prius XW30 (magyarul)
  4. Toyota Prius XW40 (magyarul)
  5. A Prius története (magyarul)
  6. Nem kérdés hogy melyik a jobb - de milyenek egymás mellett
  7. Worldwide Prius sales top 3-million mark; Prius family sales at 3.4 million – greencarcongress.com, 2013. július 3. (angolul)
  8. Toyota Prius II Battery Pack. The Clean Green Car Company. [2008. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 30.)
  9. Gorman, Steve. „As hybrid cars gobble rare metals, shortage looms”, 2009. augusztus 31. (Hozzáférés ideje: 2011. április 17.) 
  10. Battery Module NP2. Primearth EV Energy Co., Ltd.. (Hozzáférés: 2015. július 12.)
  11. ^ a b Fisher, Jake. „The 200,000-mile question: How does the Toyota Prius hold up?”, Consumer Reports, 2011. február 16. (Hozzáférés ideje: 2011. február 26.) 
  12. Failure analysis of some Toyota Prius battery packs and potential for recovery. Waikato University Research Commons. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  13. Van Batenburg, Craig: Hybrid A/C Repair. ToolingUp, 2009. április 1. (Hozzáférés: 2009. április 1.)
  14. Safety Data Sheet – ND-11 A/C Compressor Oil POE Type. Mopar, 2015. június 12. (Hozzáférés: 2017. július 3.)Sablon:Clarify
  15. Mavrigian, Mike: Hybrid vehicle air conditioning service. Auto Service Professional, 2013. április 10. (Hozzáférés: 2013. április 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]