„Levél (település)” változatai közötti eltérés

	Levél
	A Kerék fogadó régen
; Levél címere	; Levél zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Mosonmagyaróvári
Jogállás	község
Polgármester	Papp Zoltán
Irányítószám	9221
Körzethívószám	96
	Népesség
Teljes népesség	2316 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	72,58 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	24,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 53′ 37″, k. h. 17° 12′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 37″, k. h. 17° 12′ 02″
	Levél Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
	Levél weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Levél témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2016. április 10., 22:00-kori változata

Levél (németül: Kaltenstein, horvátul: Kajtištan, Klatšajna) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban található.

Elnevezései

A település német neve Kaltenstein. Horvátul két neve van. A bezenjeiek Kajtištan-nak, a kimleiek Klatšajna-nak hívták.^[3]

Fekvése

Levél község az ország észak-északnyugati sarkában az 1-es fő közlekedési út mentén, Mosonmagyaróvár és Hegyeshalom között , az osztrák határtól 7 km-re, a szlovák határtól 17 km-re fekszik. Itt van az M1-es és az M15-ös autópályák^[4] találkozási pontja 1995 októberétől. A községtől északra kiépült csomópont mindkét irányban jó közúti kapcsolatot biztosít. A Budapest-Bécs közötti vasúti fővonalon személyforgalmi megállóhely, míg az 5 km-re lévő hegyeshalmi vasúti csomópont nemzetközi személy-, és teherforgalmi kapcsolatban van Nyugat-Európával.

Kerékpárral a hegyeshalmi, rajkai határállomásnél lehet a nemzetközi kerékpárutakhoz kapcsolódni. A község É-ÉNy-i határában lévő M1-es (Bécs) és az épülő M15-ös autópályák (Pozsony) és ezek csomópontjai, jó közúti, a Budapest-Bécs és a Rajka-Pozsony villamosított vasúti fővonal jó vasúti közlekedési kapcsolatot biztosít Nyugat-Európa felé. Itt bonyolódik le hazánk turizmusának és áruszállításának legjelentősebb része. A településen található egy Tesco is.

Története

Első írásos, német nyelvű említése 1410-ből „Kalthostan” formában fordul elő. A magyar névvel először az 1532. évi adóösszeíráskor találkozhattunk. A hagyományok szerint neve a – Lövér – a besenyő gyepűőrök (határőrök), íjászok emlékét őrzi. Későbbi lakói a magyaróvári vár szekeresei, futárai és postásai voltak. A törökök 1529-es ostromakor a környék elnéptelenedett. I. Miksa császár 1570. körül württembergi szászokat, németnyelvü katolikus etnikumot telepített le.

A békés korok beköszöntésekor 1711. után a lakosság száma nőtt, fejlődött a földművelés és az állattenyésztés. Terjedt a birkatenyésztés, a méhészkedés és a szőlőkultúra. A legnagyobb birtokosok ezidő tájt a Zichy grófok. II. József türelmi rendeletével Hegyeshalom és Levél közös egyházközséget alkotott. Az ágostai evangélikus egyházközség 1789.-ben épített templomot.

Az 1809-es francia megszállás is súlyos terheket rótt az itt élőkre. A 19. század első harmadában a Lajta folyó árvizei, a betegséget terjesztő járványok és a mindent elhamvasztó tűzvészek okoztak károkat.

Az 1867-es kiegyezés pozitív változásokat hozott. Az eddigi kisközség 1899-ben nagyközség lett. Lakossága a századfordulóra elérte a másfélezres lélekszámot. Sorban alakultak a különféle társadalmi szervezetek. Kiemelkedő volt a földművelés és az állattenyésztés felvirágoztatása. 1900-ban alakult meg a Tejszövetkezet. Úttörő szerepe volt Ujhelyi Imre akadémiai tanárnak. Vezetésével honosították meg a siementhali szarvasmarhafajta nagyméretű tenyésztését, s ezzel tett szert Levél nemzetközi hírnévre.

Az első világháború után a '20-as évek közepére állt talpra a falu. 1926-ban megindult a község villamosítása, melyet a következő évben be is fejeztek. A gazdák gyümölcsöst telepítettek, fellendült a gabonatermelés. A meg növekedett jövedelmekből kulturális célokra is juttattak. A világgazdasági válság súlyos gondokat okozott. A gazdák megtagadták az adófizetést, ezért az önkormányzatot 1934-ig felfüggesztették. A második világháborúban a rekvirálások során mind a német, mind az orosz katonák kifosztották a falut, az állatállomány nagy részét elhajtották. A háború után a német ajkú lakosság zömét kitelepítették. A kitelepítettek helyére az ország több vidékéről, Erdélyből, és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről érkeztek telepesek.

A szövetkezetesítés során több szövetkezeti csoport is alakult, majd az idők folyamán változtak összeolvadtak, szétváltak. Napjainkban a szövetkezetek átalakulása és a kárpótlási eljárás alakítja a mezőgazdaságot. A '60-as, '70-es és '80-as években ismét fejlődésnek indult a falu. Szilárd burkolatú utak, vízmű épül, megindult az autóbusz közlekedés.

A '80-as években új utcák nyíltak, az idegenforgalom is fejlődést mutatott. Több vállalkozás is beindult (például EXPO falu, üzemanyag-kutak, panziók, butikok, üzletek. stb.). A vendégforgalom növekedésével a községben többen foglalkoznak a fizetővendéglátással Így község komoly idegenforgalmi megállóhellyé vált. A faluhoz közel két természetvédelmi terület: a Szigetköz, és a Hanság szép természeti környezete és sokszínű gazdag vízi-, növény-, és állatvilága, termál és gyógyvizű fürdők, műemléki látnivalók, horgászati, vadászati és lovaglási lehetőségek nyújtanak vonzerőt, valamint pihenési , szórakozási és vásárlási lehetőséget. Ezenkívül lehetséges lenne a Fertő tó körüli kerékpáros úthoz való csatlakozás is ! A község É-ÉNy-i határában lévő M-1-es (Bécs) és az M-15-ös (Pozsony) autópályák és ezek csomópontjai, jó közúti, a Budapest–Bécs és a Rajka-Pozsony villamosított vasúti fővonal jó vasúti közlekedési kapcsolatot biztosít Nyugat-Európa felé. Itt bonyolódik le hazánk idegenforgalmának és áruszállításának legjelentősebb része.

Nevezetességei

az „EXPO” falu,
katolikus templom (Samodai József festette a templom képeit)
evangélikus templom,
a védett zárt soros beépítésű Fö utcája,
Gyermekönkormányzata.

Partnertelepülései

Nyulas (Jois), Ausztria (1999)

Lábjegyzetek

↑ Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
↑ Jelenlegi kiépítettsége szerint csak autóút jellegű.

Források

Levél község Képviselő-testülete: Községprojekt (1995) Készítette:Bárdos Dezső (kézirat)
dr.Fekete Mátyás:Győr-Moson-Sopron megyei kézikönyv (Szekszárd, 1998) Bárdos Dezső írása 694-695 o. ISBN 963-9089-07-9
dr. Fekete Mátyás-Tóth Zoltán Levél község turisztikai koncepciója 1995. (kézirat)

További információk

Levél Önkormányzatának honlapja

Sablon:Győr-Moson-Sopron megye helységei

[1] Levél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)

[ab6d39d9472c117eab4bf2fe194b52931964bf6f-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[3] Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)

[4] Jelenlegi kiépítettsége szerint csak autóút jellegű.

[1]

[2]

[3]

[4]

@@ 70. sor: / 70. sor: @@
 {{Portál|Győr-Moson-Sopron megye||Magyarország||Földrajz}}
 {{DEFAULTSORT:Level}}
-[[Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései]]
 [[Kategória:Levél (település)]]
 [[Kategória:A Mosoni-síkság települései]]