„Csepel (történelmi település)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Egyért2, infobox |
Infoboxcsere |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|a történelmi településről|Csepel (egyértelműsítő lap)}} |
{{egyért2|a történelmi településről|Csepel (egyértelműsítő lap)}} |
||
{{ |
{{városrész infobox |
||
}} |
|||
'''Csepel''' egyike az [[1950]]-ben, [[Nagy-Budapest]] létrehozásakor [[Budapest]]hez csatolt [[megyei város (polgári korszak)|megyei város]]oknak, ma [[Budapest]] egyetlen kerülete, amely a [[Csepel-sziget]]en fekszik [[Budapest XXI. kerülete|XXI. kerület]] néven. |
'''Csepel''' egyike az [[1950]]-ben, [[Nagy-Budapest]] létrehozásakor [[Budapest]]hez csatolt [[megyei város (polgári korszak)|megyei város]]oknak, ma [[Budapest]] egyetlen kerülete, amely a [[Csepel-sziget]]en fekszik [[Budapest XXI. kerülete|XXI. kerület]] néven. |
||
A lap 2015. július 12., 12:25-kori változata
| Csepel | |
 | |
| Légifotó a csepeli szabadkikötőről 1939-ben | |
| Közigazgatás | |
| Település | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Csepel
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 04′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 04′ 60″ | |
Csepel egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest egyetlen kerülete, amely a Csepel-szigeten fekszik XXI. kerület néven.
Fekvése
A kerület a Csepel-sziget északi részén fekszik. Nyugatról a Duna folyam, keletről pedig a Ráckevei-Duna alkotja a természetes határt. Délről Szigetszentmiklós és a Szigetszentmiklóshoz tartozó Lakihegy határolja.
Története
A 19. század második felében jelentős iparosítás zajlott a területen, amelynek hatására a főváros környékének nehézipari bázisa lett. A településen számos lakótelep és kertváros jellegű körzet jött létre.
A első világháború után a jelentős területei elvesztése mellett a tengerpart nélkül maradt ország vízi kereskedelmének feltámasztása érdelében 1925-ben megnyílt a Szabadkikötő. Onnan az 1930-as években tengerjáró hajókon szállították tovább az árukat.
1949-ben megyei város.
Önálló település 1950. január 1-jéig, amikor – számos más, főváros-környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.
Gazdaság
Csepel ipari település volt. (Vas- és fémművek, papírgyár[1] stb.)
A 20. század első felében a terület gazdaságát a Weiss Manfréd nevével fémjelzett Vas- és Fémmű határozta meg, melynek termékskálája a legszélesebb volt az egész kelet-európai régióban.
A második világháborút követően a gyár állami kézben működött tovább (kisebb-nagyobb sikereket elérve).
Labdarúgás
A Csepel SC labdarúgó-szakosztálya főleg a 20. század 40-es – 70-es éveiben volt jelentős; többször nyert bajnoki címet. Aztán csődbe ment a 90-es évek végén. A 2006-ban újjáalakult csapat azonnal megnyerte a Budapest Bajnokság I. osztályát és felkerült az NB III-ba.
Lásd még
Jegyzetek
Képgaléria
-
Szabadkikötő -
Önkormányzat -
-
-
-
Kisboldogasszony római katolikus templom
Forrás
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)