„Budapest XXIII. kerülete” változatai közötti eltérés

	Budapest XXIII. kerülete
	Soroksár, Hősök tere, ; hátul a Nagyboldogasszony Plébániatemplom
; Budapest XXIII. kerülete címere	; Budapest XXIII. kerülete zászlaja
	Egyéb elnevezés: Soroksár
	Közigazgatás
Település	Budapest
Városrészek	Millenniumtelep; Soroksár; Soroksár-Újtelep;
Alapítás ideje	1994
Irányítószám	1237-1239
Testvérvárosok	Lista Nürtingen (1991–); Székelyudvarhely (1998–); Törökbálint (2008–); Tvardica (2007. július 12. – ); Tongzhou (2019. december 16. – );
Polgármester	Geiger Ferenc (SCSZ)
	Népesség
Teljes népesség	22 300 fő (2023. jan. 1.)
Rangsorban	23.
Népsűrűség	506 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	40,78 km²
	Elhelyezkedése
	Budapest XXIII. kerülete Pozíció Budapest XXIII. kerülete térképén
	é. sz. 47° 23′ 47″, k. h. 19° 07′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 47″, k. h. 19° 07′ 52″
	Budapest XXIII. kerülete weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XXIII. kerülete témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. augusztus 31., 16:24-kori változata

Budapest XXIII. kerülete Budapest legfiatalabb kerülete: 1994-ben vált le Budapest XX. kerületéről. Területe megegyezik az 1950-ben Budapesthez csatolt Soroksár nagyközségével.

Fekvése

Északon a XX. kerület, nyugatról a Soroksári-Duna-ág, azon túl a XXI. kerület és Szigetszentmiklós, délről a főváros közigazgatási határa (Dunaharaszti, Alsónémedi és Gyál), keletről a XVIII. kerület határolja.

A kerület viszonylag csendes, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (a nyugati oldalon a Soroksári út, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza). A leggyorsabb megközelítési mód a Ráckevei HÉV, valamint a Budapest–Kelebia-vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében vannak a megállói.

Soroksár a Pesti-síkságon fekszik, a településtől nyugatra folyik a Ráckevei-Duna (a helyiek elnevezése alapján Soroksári-Duna). A Duna-ágba ömlik a szabályozott és szennyezett Gyáli-patak, amelyet a térképek ma már csak szennyvízcsatornának jelölnek.

Története

Soroksár nevét illetve magát a területet először Anonymus említi Surucsar (ejtsd:"suruksár") néven. Soroksár település a oszmán uralom alatt elpusztult, 1661-től a felsővattai Wattay család birtoka. Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia Wattay János a vármegye első kuruc alispánja birtokában volt a puszta. 1724-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, 1731-től Grassalkovich Antal Habsburg tisztviselő sajátos módszerekkel szerezte meg. (A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták.) Ezen időben még a területet Soroksár-Pusztának hívták. Grassalkovich kiszárította a mocsarakat, így a mocsarak és lápok helyén kiváló termőföldek keletkeztek. A Molnár-szigeten lévő rozstermelés is nagyon fontos volt a terület gazdaságában. A 18. század közepe táján lett faluvá, Mária Terézia alatt vásárjogot kapott és mezővárossá lett. A XIX. század végén Soroksár nagyközség volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásában, az elzárt soroksári Duna-ág mellett, 1891-ben 1366 házzal és 12 143 lakossal (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). Budapesthez közeli helyzetét kihasználva a fővárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. Soroksárhoz tartozott Erzsébetfalva és Kossuthfalva, valamint a gubacsi puszta.

A második világháborút követően Soroksár német lakosságának javát, összesen 3898 embert kitelepítettek [1]. A kitelepítésről nem mondható el, hogy zökkenőmentesen ment, mivel azt a 3898 embert marhavagonokon szállították főleg Németországba, és az akkori Szovjetunió egyes területeire, s azt mondták a kitelepítetteknek hogy egy kis munkára viszik őket. Ez az akkori hatalmak döntésére történt.

1950. január 1-jétől Soroksár főváros része lett a XX. kerület kisebbik alkotóelemeként Pesterzsébet mellett. 1992. szeptember 27-én helyi lokálpatrióták kezdeményezésére népszavazást tartottak, ahol döntés született az önálló Soroksárról. Az így létrejött XXIII. kerület 1994. december 11-én választotta meg első képviselő-testületét.

Soroksár Budapest legrégebben lakott kerülete; bár itt mintegy hat és félszer kevesebben élnek itt, mint a legsűrűbben lakott (és hét négyzetkilométerrel kisebb) XI. kerületben (azaz Újbudán). Átlagos népsűrűsége szintén majdnem hat és félszer alacsonyabb a teljes budapesti átlaghoz viszonyítva.

A Molnár-sziget

A Molnár-sziget (németül: Müllerinsel) elhelyezkedése a Soroksári avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete, mely Soroksárhoz tartozik, és melyet keletről Soroksár többi része, nyugatról Csepel, és a Csepel-sziget határolnak északi irányban és déli irányban is szintén Soroksárhoz tartozik. A történelem során valóban Soroksárhoz illetve egy kis ideig Pesterzsébethez tartozó sziget erősen hozzásegített Soroksár és az akkori Soroksár-Puszta gazdasági fejlődéséhez.

A Molnár-sziget saját nevét arról az 50 vízimalomról kapta nevét, melyek a Dunán álltak, és a híres soroksári rozst liszté őrölték. Itt ezen a szigeten rengeteg rozsot használtak fel, és a szállítás is megoldott lett, mivel a rozsot pont a szigeten vetették el minden évben. Sajnálatos módon a sziget alacsony fekvése illetve a Duna szabályozatlansága miatt egy évben egyszer legalább megáradt a Duna így a Molnár-sziget is csak úgy mint a főváros akkori részei víz alá kerültek.

A soroksáriak csónakon szállították a soroksári ún. sváb rozskenyeret fővárosba, hogy ellássák azt élelemmel.

A soroksári sportélet

Soroksár hivatalos sportegyesülete a Soroksár SC. A csapat magyar kupát nyert 1934-ben. A labdarúgó szakosztály újonc az NB III. Duna csoportjában, ugyanis a 2007–2008-as szezonban búcsúzni kényszerült az NB II. Nyugati csoportjától.

A kerület ad otthont a Soroksári Súlyemelő és Szabadidősport Egyesületnek (SoSE), amely 1995-ös megalakulása óta 50 országos bajnoki címet és számos Európa- és világbajnoki helyezést szerzett; a hazai súlyemelés egyik legeredményesebb egyesülete. A klub szervezésében kerül minden évben megrendezésre a Soroksár Kupa Nemzetközi Súlyemelő verseny, amelyen legutóbb (2010) 12 ország több mint 100 versenyzője vett részt.

Városrészek

Soroksár-Újtelep

Határai: Köves út az Alsó határúttól - Szentlőrinci út - Temető sor - Alsó határút a Köves útig. Az 1920-as években kialakult lakóterület Soroksár és Pesterzsébet határán.^[3]

Soroksár iskolái

Grassalkovich Antal Általános Iskola - Anton Grassalkovich Grundschule
Páneurópa Általános Iskola

Török Flóris Általános Iskola és Sportiskola
Fekete István Általános Iskola
Mikszáth Kálmán Általános Iskola

Látnivalók

Segítő Mária-kápolna - A városrész egyik legrégibb műemlék épülete, a 18. század végén copf stílusban épült.
Hősök tere, rajta a Nagyboldogasszony Plébániatemplom
Táncsics Mihály Művelődési Ház, Grassalkovich u. 122-124.
Otthon Kulturális Központ (egykori mozi), Hősök tere

Képgaléria

Nagyboldogasszony Plébániatemplom
Otthon Kulturális Központ
Első világháborús emlékmű - Hősök tere
Gyáli patak, Grassalkovich utca
Orvosi rendelő - Hősök tere
Vasútállomás - Jelző utca (a Hősök tere végénél)
Táncsics Mihály Művelődési Ház
A Molnár sziget légifotója
Az önkormányzat épülete madár távlatból
A Hősök tere légifotón

Testvérvárosai

Források

↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XXIII. kerülete témájú médiaállományokat.

[1] 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet

[7f9168221c5484a76af5147eeff3000c8c54f6c3-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[3] Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7

[1]

[2]

[3]

@@ 37. sor: / 37. sor: @@
 ==A Molnár-sziget==
-A Molnár-sziget (németül: Mülerinsel) elhelyezkedése a Soroksári avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete, mely Soroksárhoz tartozik, és melyet keletről Soroksár többi része, nyugatról [[Budapest XXI. kerülete|Csepel]], és a [[Csepel-sziget]] határolnak északi irányban és déli irányban is szintén Soroksárhoz tartozik. A történelem során valóban Soroksárhoz illetve egy kis ideig Pesterzsébethez tartozó sziget erősen hozzásegített Soroksár és az akkori Soroksár-Puszta gazdasági fejlődéséhez.
+A Molnár-sziget (németül: Müllerinsel) elhelyezkedése a Soroksári avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete, mely Soroksárhoz tartozik, és melyet keletről Soroksár többi része, nyugatról [[Budapest XXI. kerülete|Csepel]], és a [[Csepel-sziget]] határolnak északi irányban és déli irányban is szintén Soroksárhoz tartozik. A történelem során valóban Soroksárhoz illetve egy kis ideig Pesterzsébethez tartozó sziget erősen hozzásegített Soroksár és az akkori Soroksár-Puszta gazdasági fejlődéséhez.
 A Molnár-sziget saját nevét arról az 50 vízimalomról kapta nevét, melyek a Dunán álltak, és a híres soroksári rozst liszté őrölték. Itt ezen a szigeten rengeteg rozsot használtak fel, és a szállítás is megoldott lett, mivel a rozsot pont a szigeten vetették el minden évben. Sajnálatos módon a sziget alacsony fekvése illetve a Duna szabályozatlansága miatt egy évben egyszer legalább megáradt a Duna így a Molnár-sziget is csak úgy mint a főváros akkori részei víz alá kerültek.