„Budapest XXIII. kerülete” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a poz. térkép
Padiiiman (vitalap | szerkesztései)
34. sor: 34. sor:
== Története ==
== Története ==
[[Fájl:Térkép délkelet pest anno.jpg|bélyegkép|balra|200px|Soroksár egy régi térképen]]
[[Fájl:Térkép délkelet pest anno.jpg|bélyegkép|balra|200px|Soroksár egy régi térképen]]
Soroksár település a oszmán uralom alatt elpusztult, 1661-től a felsővattai Wattay család birtoka. Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia Wattay János a vármegye első kuruc alispánja birtokában volt a puszta. [[1724]]-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, 1731-től [[Grassalkovich Antal Habsburg tisztviselő]] sajátos módszerekkel szerezte meg. (A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták.) A [[18. század]] közepe táján lett faluvá, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] alatt vásárjogot kapott és [[mezőváros]]sá lett. A XIX. század végén Soroksár nagyközség volt [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] Ráckevei járásában, az elzárt soroksári Duna-ág mellett, 1891-ben 1366 házzal és 12 143 lakossal (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). [[Budapest]]hez közeli helyzetét kihasználva a fővárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. Soroksárhoz tartozott Erzsébetfalva és Kossuthfalva, valamint a gubacsi puszta.
Soroksár nevét illetve magát a területet először [[Anonymus]] említi Surucsar (ejtsd:"suruksár") néven. Soroksár település a oszmán uralom alatt elpusztult, 1661-től a felsővattai Wattay család birtoka. Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia Wattay János a vármegye első kuruc alispánja birtokában volt a puszta. [[1724]]-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, 1731-től [[Grassalkovich Antal Habsburg tisztviselő]] sajátos módszerekkel szerezte meg. (A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták.) Ezen időben még a területet Soroksár-Pusztának hívták. Grassalkovich kiszárítootta a mocsarakat, így a mocsarak és lápok helyén kiváló termőföldek keletkeztek. A [[Molnár-sziget |Molnár-szigeten ]]<nowiki/>lévő rozstermelés is nagyon fontos volt a terület gazdaságában. A [[18. század]] közepe táján lett faluvá, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] alatt vásárjogot kapott és [[mezőváros]]sá lett. A XIX. század végén Soroksár nagyközség volt [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] Ráckevei járásában, az elzárt soroksári Duna-ág mellett, 1891-ben 1366 házzal és 12 143 lakossal (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). [[Budapest]]hez közeli helyzetét kihasználva a fővárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. Soroksárhoz tartozott Erzsébetfalva és Kossuthfalva, valamint a gubacsi puszta.


A [[második világháború]]t követően Soroksár német lakosságának javát, összesen 3898 embert kitelepítettek [http://www.svabkitelepites.hu/svab011158.html].
A [[második világháború]]t követően Soroksár német lakosságának javát, összesen 3898 embert kitelepítettek [http://www.svabkitelepites.hu/svab011158.html]. A kitelepítésről nem mondható el, hogy zökkenőmentesen ment, mivel azt a 3898 embert marhavagonokon szállították főleg Németországba, és az akkori Szovjetunió egyes területeire, s azt mondták a kitelepítetteknek hogy egy kis munkára viszik őket. Ez az akkori hatalmak döntésére történt.


[[1950]]. [[január 1.|január 1-jétől]] '''Soroksár''' [[Budapest|főváros]] része lett a [[Budapest XX. kerülete|XX. kerület]] kisebbik alkotóelemeként [[Pesterzsébet]] mellett. [[1992]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] helyi lokálpatrióták kezdeményezésére népszavazást tartottak, ahol döntés született az önálló Soroksárról. Az így létrejött XXIII. kerület [[1994]]. [[december 11.|december 11-én]] választotta meg első képviselő-testületét.
[[1950]]. [[január 1.|január 1-jétől]] '''Soroksár''' [[Budapest|főváros]] része lett a [[Budapest XX. kerülete|XX. kerület]] kisebbik alkotóelemeként [[Pesterzsébet]] mellett. [[1992]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] helyi lokálpatrióták kezdeményezésére népszavazást tartottak, ahol döntés született az önálló Soroksárról. Az így létrejött XXIII. kerület [[1994]]. [[december 11.|december 11-én]] választotta meg első képviselő-testületét.


Soroksár Budapest leggyérebben lakott kerülete; mintegy hat és félszer kevesebben élnek itt, mint a legsűrűbben lakott (és hét négyzetkilométerrel kisebb) XI. kerületben (azaz Újbudán). Átlagos népsűrűsége szintén majdnem hat és félszer alacsonyabb a teljes budapesti átlaghoz viszonyítva.
Soroksár Budapest legrégebben lakott kerülete; bár itt mintegy hat és félszer kevesebben élnek itt, mint a legsűrűbben lakott (és hét négyzetkilométerrel kisebb) XI. kerületben (azaz Újbudán). Átlagos népsűrűsége szintén majdnem hat és félszer alacsonyabb a teljes budapesti átlaghoz viszonyítva.


== Sportélet ==
==A Molnár-sziget==
A Molnár-sziget (németül: Mülerinsel) elhelyezkedése a Soroksári avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete, mely Soroksárhoz tartozik, és melyet keletről Soroksár többi része, nyugatról [[Budapest XXI. kerülete|Csepel]], és a [[Csepel-sziget]] határolnak északi irányban és déli irányban is szintén Soroksárhoz tartozik. A történelem során valóban Soroksárhoz iletve egy kis ideig Pesterzsébethez tartozó sziget erősen hozzásegített Soroksár és az akkori Soroksár-Puszta gazdasági fejlődéséhez.

A Molnár-sziget saját nevét arról az 50 vízimalomról kapta nevét, melyek a Dunán álltak, és a híres soroksári rozst liszté őrölték. Itt ezen a szigeten rengeteg rozsot használtak fel, és a szállítás is megoldott lett, mivel a rozsot pont a szigeten vetették el minden évben. Sajnálatos módon a sziget alacsony fekvése illetve a Duna szabályozatlansága miatt egy évben egyszer legalább megáradt a Duna így a Molnár-sziget is csak úgy mint a főváros akkori részei víz alá kerültek.

A soroksáriak csónakon szállították a soroksári ún. sváb rozskenyeret fővárosba, hogy ellássák azt élelemmel.

==A soroksári sportélet==
Soroksár hivatalos sportegyesülete a Soroksár SC. A csapat magyar kupát nyert 1934-ben.
Soroksár hivatalos sportegyesülete a Soroksár SC. A csapat magyar kupát nyert 1934-ben.
A labdarúgó szakosztály újonc az NB III. Duna csoportjában, ugyanis a 2007–2008-as szezonban búcsúzni kényszerült az NB II. Nyugati csoportjától.
A labdarúgó szakosztály újonc az NB III. Duna csoportjában, ugyanis a 2007–2008-as szezonban búcsúzni kényszerült az NB II. Nyugati csoportjától.
53. sor: 60. sor:
[[ISBN]] 963 657 176 7</ref>
[[ISBN]] 963 657 176 7</ref>


==Soroksár iskolái==
== Fontosabb közterületek ==
* Grassalkovich Antal Általános Iskola - Anton Grassalkovich Grundschule
* Hősök tere
* Páneurópa Általános Iskola
* Grassalkovich út
* Török Flóris Általános Iskola és Sportiskola
* Haraszti út
* Fekete István Általános Iskola
* Szentlőrinci út
* Mikszáth Kálmán Általános Iskola
* Vecsési út

== Kedvelt helyek a kerületben ==
== Kedvelt helyek a kerületben ==
* Nagyboldogasszony Plébániatemplom, Hősök tere
* Nagyboldogasszony Plébániatemplom, Hősök tere
100. sor: 106. sor:
*[http://www.legifoto.com/magyar/oldalak/soroksar_legifotokon/ Légi fotó galéria a kerületről]
*[http://www.legifoto.com/magyar/oldalak/soroksar_legifotokon/ Légi fotó galéria a kerületről]
* [http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2011/12/eltunt-hajomalmok-eltuno-sziget.html A soroskári Molnár-sziget története]
* [http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2011/12/eltunt-hajomalmok-eltuno-sziget.html A soroskári Molnár-sziget története]
*[ http://www.beszedesparkok.hu/hosok_tere/ Cikk a Hősök teréről]
*[ http://www.beszedesparkok.hu/hosok_tere/ Cikk a Hősök teréről]{{csonk-dátum|csonk-bp|2005 októberéből}}
{{Budapest kerületei}}
{{Budapest kerületei}}
{{csonk-dátum|csonk-bp|2005 októberéből}}

{{DEFAULTSORT:Budapest 23 Keru~lete}}
{{DEFAULTSORT:Budapest 23 Keru~lete}}
[[Kategória:Budapest XXIII. kerülete| ]]
[[Kategória:Budapest XXIII. kerülete| ]]

A lap 2013. október 18., 20:13-kori változata

Budapest XXIII. kerülete
Elhelyezkedése Budapesten belül
Elhelyezkedése Budapesten belül
Budapest XXIII. kerülete címere
Budapest XXIII. kerülete címere
Budapest XXIII. kerülete zászlaja
Budapest XXIII. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Soroksár
Közigazgatás
TelepülésBudapest
VárosrészekMillenniumtelep
Soroksár
Soroksár-Újtelep
[1]
Alapítás ideje1994
Irányítószám1237-1239
Testvérvárosok
Lista
PolgármesterGeiger Ferenc (SCSZ)
Népesség
Teljes népesség22 300 fő (2023. jan. 1.)[2]
Rangsorban23.
Népsűrűség506 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület40,78 km²
Elhelyezkedése
Budapest XXIII. kerülete (Budapest)
Budapest XXIII. kerülete
Budapest XXIII. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 23′ 47″, k. h. 19° 06′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 47″, k. h. 19° 06′ 52″
Budapest XXIII. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XXIII. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest XXIII. kerülete Budapest legfiatalabb kerülete: 1994-ben vált le Budapest XX. kerületéről. Területe megegyezik az 1950-ben Budapesthez csatolt Soroksár nagyközségével.

Fekvése

Északon a XX. kerület, nyugatról a Soroksári Dunaág, azon túl a XXI. kerület és Szigetszentmiklós, délről a főváros közigazgatási határa (Dunaharaszti, Alsónémedi és Gyál), keletről a XVIII. kerület határolja.

A kerület viszonylag csendes, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (a nyugati oldalon a Soroksári út, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza). A leggyorsabb megközelítési mód a Ráckevei HÉV, valamint a Budapest–Kelebia-vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében vannak a megállói.

Soroksár a Pesti-síkságon fekszik, a településtől nyugatra folyik a Ráckevei-Duna (a helyiek elnevezése alapján Soroksári-Duna). A Duna-ágba ömlik a szabályozott és szennyezett Gyáli-patak, amelyet a térképek ma már csak szennyvízcsatornának jelölnek.

Története

Soroksár egy régi térképen

Soroksár nevét illetve magát a területet először Anonymus említi Surucsar (ejtsd:"suruksár") néven. Soroksár település a oszmán uralom alatt elpusztult, 1661-től a felsővattai Wattay család birtoka. Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia Wattay János a vármegye első kuruc alispánja birtokában volt a puszta. 1724-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, 1731-től Grassalkovich Antal Habsburg tisztviselő sajátos módszerekkel szerezte meg. (A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták.) Ezen időben még a területet Soroksár-Pusztának hívták. Grassalkovich kiszárítootta a mocsarakat, így a mocsarak és lápok helyén kiváló termőföldek keletkeztek. A Molnár-szigeten lévő rozstermelés is nagyon fontos volt a terület gazdaságában. A 18. század közepe táján lett faluvá, Mária Terézia alatt vásárjogot kapott és mezővárossá lett. A XIX. század végén Soroksár nagyközség volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásában, az elzárt soroksári Duna-ág mellett, 1891-ben 1366 házzal és 12 143 lakossal (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). Budapesthez közeli helyzetét kihasználva a fővárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. Soroksárhoz tartozott Erzsébetfalva és Kossuthfalva, valamint a gubacsi puszta.

A második világháborút követően Soroksár német lakosságának javát, összesen 3898 embert kitelepítettek [1]. A kitelepítésről nem mondható el, hogy zökkenőmentesen ment, mivel azt a 3898 embert marhavagonokon szállították főleg Németországba, és az akkori Szovjetunió egyes területeire, s azt mondták a kitelepítetteknek hogy egy kis munkára viszik őket. Ez az akkori hatalmak döntésére történt.

1950. január 1-jétől Soroksár főváros része lett a XX. kerület kisebbik alkotóelemeként Pesterzsébet mellett. 1992. szeptember 27-én helyi lokálpatrióták kezdeményezésére népszavazást tartottak, ahol döntés született az önálló Soroksárról. Az így létrejött XXIII. kerület 1994. december 11-én választotta meg első képviselő-testületét.

Soroksár Budapest legrégebben lakott kerülete; bár itt mintegy hat és félszer kevesebben élnek itt, mint a legsűrűbben lakott (és hét négyzetkilométerrel kisebb) XI. kerületben (azaz Újbudán). Átlagos népsűrűsége szintén majdnem hat és félszer alacsonyabb a teljes budapesti átlaghoz viszonyítva.

A Molnár-sziget

A Molnár-sziget (németül: Mülerinsel) elhelyezkedése a Soroksári avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete, mely Soroksárhoz tartozik, és melyet keletről Soroksár többi része, nyugatról Csepel, és a Csepel-sziget határolnak északi irányban és déli irányban is szintén Soroksárhoz tartozik. A történelem során valóban Soroksárhoz iletve egy kis ideig Pesterzsébethez tartozó sziget erősen hozzásegített Soroksár és az akkori Soroksár-Puszta gazdasági fejlődéséhez.

A Molnár-sziget saját nevét arról az 50 vízimalomról kapta nevét, melyek a Dunán álltak, és a híres soroksári rozst liszté őrölték. Itt ezen a szigeten rengeteg rozsot használtak fel, és a szállítás is megoldott lett, mivel a rozsot pont a szigeten vetették el minden évben. Sajnálatos módon a sziget alacsony fekvése illetve a Duna szabályozatlansága miatt egy évben egyszer legalább megáradt a Duna így a Molnár-sziget is csak úgy mint a főváros akkori részei víz alá kerültek.

A soroksáriak csónakon szállították a soroksári ún. sváb rozskenyeret fővárosba, hogy ellássák azt élelemmel.

A soroksári sportélet

Soroksár hivatalos sportegyesülete a Soroksár SC. A csapat magyar kupát nyert 1934-ben. A labdarúgó szakosztály újonc az NB III. Duna csoportjában, ugyanis a 2007–2008-as szezonban búcsúzni kényszerült az NB II. Nyugati csoportjától.

A kerület ad otthont a Soroksári Súlyemelő és Szabadidősport Egyesületnek (SoSE), amely 1995-ös megalakulása óta 50 országos bajnoki címet és számos Európa- és világbajnoki helyezést szerzett; a hazai súlyemelés egyik legeredményesebb egyesülete. A klub szervezésében kerül minden évben megrendezésre a Soroksár Kupa Nemzetközi Súlyemelő verseny, amelyen legutóbb (2010) 12 ország több mint 100 versenyzője vett részt.

Városrészek

Soroksár-Újtelep

Határai: Köves út az Alsó határúttól - Szentlőrinci út - Temető sor - Alsó határút a Köves útig. Az 1920-as években kialakult lakóterület Soroksár és Pesterzsébet határán.[3]

Soroksár iskolái

  • Grassalkovich Antal Általános Iskola - Anton Grassalkovich Grundschule
  • Páneurópa Általános Iskola
  • Török Flóris Általános Iskola és Sportiskola
  • Fekete István Általános Iskola
  • Mikszáth Kálmán Általános Iskola

Kedvelt helyek a kerületben

  • Nagyboldogasszony Plébániatemplom, Hősök tere
  • Táncsics Mihály Művelődési Ház, Grassalkovich u. 122-124.
  • Otthon Kulturális Központ (egykori mozi), Hősök tere -
  • Hősök tere

Képgaléria

Testvérvárosai

Források

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7

Külső hivatkozások

Ez a Budapesttel kapcsolatos szócikk egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!