„Budapest XXIII. kerülete” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a poz. térkép |
|||
34. sor: | 34. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
[[Fájl:Térkép délkelet pest anno.jpg|bélyegkép|balra|200px|Soroksár egy régi térképen]] |
[[Fájl:Térkép délkelet pest anno.jpg|bélyegkép|balra|200px|Soroksár egy régi térképen]] |
||
Soroksár település a oszmán uralom alatt elpusztult, 1661-től a felsővattai Wattay család birtoka. Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia Wattay János a vármegye első kuruc alispánja birtokában volt a puszta. [[1724]]-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, 1731-től [[Grassalkovich Antal Habsburg tisztviselő]] sajátos módszerekkel szerezte meg. (A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták.) A [[18. század]] közepe táján lett faluvá, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] alatt vásárjogot kapott és [[mezőváros]]sá lett. A XIX. század végén Soroksár nagyközség volt [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] Ráckevei járásában, az elzárt soroksári Duna-ág mellett, 1891-ben 1366 házzal és 12 143 lakossal (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). [[Budapest]]hez közeli helyzetét kihasználva a fővárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. Soroksárhoz tartozott Erzsébetfalva és Kossuthfalva, valamint a gubacsi puszta. |
Soroksár nevét illetve magát a területet először [[Anonymus]] említi Surucsar (ejtsd:"suruksár") néven. Soroksár település a oszmán uralom alatt elpusztult, 1661-től a felsővattai Wattay család birtoka. Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia Wattay János a vármegye első kuruc alispánja birtokában volt a puszta. [[1724]]-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, 1731-től [[Grassalkovich Antal Habsburg tisztviselő]] sajátos módszerekkel szerezte meg. (A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták.) Ezen időben még a területet Soroksár-Pusztának hívták. Grassalkovich kiszárítootta a mocsarakat, így a mocsarak és lápok helyén kiváló termőföldek keletkeztek. A [[Molnár-sziget |Molnár-szigeten ]]<nowiki/>lévő rozstermelés is nagyon fontos volt a terület gazdaságában. A [[18. század]] közepe táján lett faluvá, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] alatt vásárjogot kapott és [[mezőváros]]sá lett. A XIX. század végén Soroksár nagyközség volt [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] Ráckevei járásában, az elzárt soroksári Duna-ág mellett, 1891-ben 1366 házzal és 12 143 lakossal (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). [[Budapest]]hez közeli helyzetét kihasználva a fővárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. Soroksárhoz tartozott Erzsébetfalva és Kossuthfalva, valamint a gubacsi puszta. |
||
A [[második világháború]]t követően Soroksár német lakosságának javát, összesen 3898 embert kitelepítettek [http://www.svabkitelepites.hu/svab011158.html]. |
A [[második világháború]]t követően Soroksár német lakosságának javát, összesen 3898 embert kitelepítettek [http://www.svabkitelepites.hu/svab011158.html]. A kitelepítésről nem mondható el, hogy zökkenőmentesen ment, mivel azt a 3898 embert marhavagonokon szállították főleg Németországba, és az akkori Szovjetunió egyes területeire, s azt mondták a kitelepítetteknek hogy egy kis munkára viszik őket. Ez az akkori hatalmak döntésére történt. |
||
[[1950]]. [[január 1.|január 1-jétől]] '''Soroksár''' [[Budapest|főváros]] része lett a [[Budapest XX. kerülete|XX. kerület]] kisebbik alkotóelemeként [[Pesterzsébet]] mellett. [[1992]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] helyi lokálpatrióták kezdeményezésére népszavazást tartottak, ahol döntés született az önálló Soroksárról. Az így létrejött XXIII. kerület [[1994]]. [[december 11.|december 11-én]] választotta meg első képviselő-testületét. |
[[1950]]. [[január 1.|január 1-jétől]] '''Soroksár''' [[Budapest|főváros]] része lett a [[Budapest XX. kerülete|XX. kerület]] kisebbik alkotóelemeként [[Pesterzsébet]] mellett. [[1992]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] helyi lokálpatrióták kezdeményezésére népszavazást tartottak, ahol döntés született az önálló Soroksárról. Az így létrejött XXIII. kerület [[1994]]. [[december 11.|december 11-én]] választotta meg első képviselő-testületét. |
||
Soroksár Budapest |
Soroksár Budapest legrégebben lakott kerülete; bár itt mintegy hat és félszer kevesebben élnek itt, mint a legsűrűbben lakott (és hét négyzetkilométerrel kisebb) XI. kerületben (azaz Újbudán). Átlagos népsűrűsége szintén majdnem hat és félszer alacsonyabb a teljes budapesti átlaghoz viszonyítva. |
||
== |
==A Molnár-sziget== |
||
A Molnár-sziget (németül: Mülerinsel) elhelyezkedése a Soroksári avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete, mely Soroksárhoz tartozik, és melyet keletről Soroksár többi része, nyugatról [[Budapest XXI. kerülete|Csepel]], és a [[Csepel-sziget]] határolnak északi irányban és déli irányban is szintén Soroksárhoz tartozik. A történelem során valóban Soroksárhoz iletve egy kis ideig Pesterzsébethez tartozó sziget erősen hozzásegített Soroksár és az akkori Soroksár-Puszta gazdasági fejlődéséhez. |
|||
A Molnár-sziget saját nevét arról az 50 vízimalomról kapta nevét, melyek a Dunán álltak, és a híres soroksári rozst liszté őrölték. Itt ezen a szigeten rengeteg rozsot használtak fel, és a szállítás is megoldott lett, mivel a rozsot pont a szigeten vetették el minden évben. Sajnálatos módon a sziget alacsony fekvése illetve a Duna szabályozatlansága miatt egy évben egyszer legalább megáradt a Duna így a Molnár-sziget is csak úgy mint a főváros akkori részei víz alá kerültek. |
|||
A soroksáriak csónakon szállították a soroksári ún. sváb rozskenyeret fővárosba, hogy ellássák azt élelemmel. |
|||
==A soroksári sportélet== |
|||
Soroksár hivatalos sportegyesülete a Soroksár SC. A csapat magyar kupát nyert 1934-ben. |
Soroksár hivatalos sportegyesülete a Soroksár SC. A csapat magyar kupát nyert 1934-ben. |
||
A labdarúgó szakosztály újonc az NB III. Duna csoportjában, ugyanis a 2007–2008-as szezonban búcsúzni kényszerült az NB II. Nyugati csoportjától. |
A labdarúgó szakosztály újonc az NB III. Duna csoportjában, ugyanis a 2007–2008-as szezonban búcsúzni kényszerült az NB II. Nyugati csoportjától. |
||
53. sor: | 60. sor: | ||
[[ISBN]] 963 657 176 7</ref> |
[[ISBN]] 963 657 176 7</ref> |
||
==Soroksár iskolái== |
|||
== Fontosabb közterületek == |
|||
* Grassalkovich Antal Általános Iskola - Anton Grassalkovich Grundschule |
|||
* Hősök tere |
|||
* Páneurópa Általános Iskola |
|||
* Grassalkovich út |
|||
* Török Flóris Általános Iskola és Sportiskola |
|||
* Haraszti út |
|||
* Fekete István Általános Iskola |
|||
* Szentlőrinci út |
|||
* Mikszáth Kálmán Általános Iskola |
|||
* Vecsési út |
|||
== Kedvelt helyek a kerületben == |
== Kedvelt helyek a kerületben == |
||
* Nagyboldogasszony Plébániatemplom, Hősök tere |
* Nagyboldogasszony Plébániatemplom, Hősök tere |
||
100. sor: | 106. sor: | ||
*[http://www.legifoto.com/magyar/oldalak/soroksar_legifotokon/ Légi fotó galéria a kerületről] |
*[http://www.legifoto.com/magyar/oldalak/soroksar_legifotokon/ Légi fotó galéria a kerületről] |
||
* [http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2011/12/eltunt-hajomalmok-eltuno-sziget.html A soroskári Molnár-sziget története] |
* [http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2011/12/eltunt-hajomalmok-eltuno-sziget.html A soroskári Molnár-sziget története] |
||
*[ http://www.beszedesparkok.hu/hosok_tere/ Cikk a Hősök teréről] |
*[ http://www.beszedesparkok.hu/hosok_tere/ Cikk a Hősök teréről]{{csonk-dátum|csonk-bp|2005 októberéből}} |
||
{{Budapest kerületei}} |
{{Budapest kerületei}} |
||
{{csonk-dátum|csonk-bp|2005 októberéből}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Budapest 23 Keru~lete}} |
{{DEFAULTSORT:Budapest 23 Keru~lete}} |
||
[[Kategória:Budapest XXIII. kerülete| ]] |
[[Kategória:Budapest XXIII. kerülete| ]] |
A lap 2013. október 18., 20:13-kori változata
Budapest XXIII. kerülete | |||
Elhelyezkedése Budapesten belül | |||
| |||
Egyéb elnevezés: Soroksár | |||
Közigazgatás | |||
Település | Budapest | ||
Városrészek | Millenniumtelep Soroksár Soroksár-Újtelep [1] | ||
Alapítás ideje | 1994 | ||
Irányítószám | 1237-1239 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Polgármester | Geiger Ferenc (SCSZ) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 22 300 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Rangsorban | 23. | ||
Népsűrűség | 506 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 40,78 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 23′ 47″, k. h. 19° 06′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 47″, k. h. 19° 06′ 52″ | |||
Budapest XXIII. kerülete weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XXIII. kerülete témájú médiaállományokat. |
Budapest XXIII. kerülete Budapest legfiatalabb kerülete: 1994-ben vált le Budapest XX. kerületéről. Területe megegyezik az 1950-ben Budapesthez csatolt Soroksár nagyközségével.
Fekvése
Északon a XX. kerület, nyugatról a Soroksári Dunaág, azon túl a XXI. kerület és Szigetszentmiklós, délről a főváros közigazgatási határa (Dunaharaszti, Alsónémedi és Gyál), keletről a XVIII. kerület határolja.
A kerület viszonylag csendes, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (a nyugati oldalon a Soroksári út, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza). A leggyorsabb megközelítési mód a Ráckevei HÉV, valamint a Budapest–Kelebia-vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében vannak a megállói.
Soroksár a Pesti-síkságon fekszik, a településtől nyugatra folyik a Ráckevei-Duna (a helyiek elnevezése alapján Soroksári-Duna). A Duna-ágba ömlik a szabályozott és szennyezett Gyáli-patak, amelyet a térképek ma már csak szennyvízcsatornának jelölnek.
Története
Soroksár nevét illetve magát a területet először Anonymus említi Surucsar (ejtsd:"suruksár") néven. Soroksár település a oszmán uralom alatt elpusztult, 1661-től a felsővattai Wattay család birtoka. Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia Wattay János a vármegye első kuruc alispánja birtokában volt a puszta. 1724-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, 1731-től Grassalkovich Antal Habsburg tisztviselő sajátos módszerekkel szerezte meg. (A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták.) Ezen időben még a területet Soroksár-Pusztának hívták. Grassalkovich kiszárítootta a mocsarakat, így a mocsarak és lápok helyén kiváló termőföldek keletkeztek. A Molnár-szigeten lévő rozstermelés is nagyon fontos volt a terület gazdaságában. A 18. század közepe táján lett faluvá, Mária Terézia alatt vásárjogot kapott és mezővárossá lett. A XIX. század végén Soroksár nagyközség volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásában, az elzárt soroksári Duna-ág mellett, 1891-ben 1366 házzal és 12 143 lakossal (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). Budapesthez közeli helyzetét kihasználva a fővárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. Soroksárhoz tartozott Erzsébetfalva és Kossuthfalva, valamint a gubacsi puszta.
A második világháborút követően Soroksár német lakosságának javát, összesen 3898 embert kitelepítettek [1]. A kitelepítésről nem mondható el, hogy zökkenőmentesen ment, mivel azt a 3898 embert marhavagonokon szállították főleg Németországba, és az akkori Szovjetunió egyes területeire, s azt mondták a kitelepítetteknek hogy egy kis munkára viszik őket. Ez az akkori hatalmak döntésére történt.
1950. január 1-jétől Soroksár főváros része lett a XX. kerület kisebbik alkotóelemeként Pesterzsébet mellett. 1992. szeptember 27-én helyi lokálpatrióták kezdeményezésére népszavazást tartottak, ahol döntés született az önálló Soroksárról. Az így létrejött XXIII. kerület 1994. december 11-én választotta meg első képviselő-testületét.
Soroksár Budapest legrégebben lakott kerülete; bár itt mintegy hat és félszer kevesebben élnek itt, mint a legsűrűbben lakott (és hét négyzetkilométerrel kisebb) XI. kerületben (azaz Újbudán). Átlagos népsűrűsége szintén majdnem hat és félszer alacsonyabb a teljes budapesti átlaghoz viszonyítva.
A Molnár-sziget
A Molnár-sziget (németül: Mülerinsel) elhelyezkedése a Soroksári avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete, mely Soroksárhoz tartozik, és melyet keletről Soroksár többi része, nyugatról Csepel, és a Csepel-sziget határolnak északi irányban és déli irányban is szintén Soroksárhoz tartozik. A történelem során valóban Soroksárhoz iletve egy kis ideig Pesterzsébethez tartozó sziget erősen hozzásegített Soroksár és az akkori Soroksár-Puszta gazdasági fejlődéséhez.
A Molnár-sziget saját nevét arról az 50 vízimalomról kapta nevét, melyek a Dunán álltak, és a híres soroksári rozst liszté őrölték. Itt ezen a szigeten rengeteg rozsot használtak fel, és a szállítás is megoldott lett, mivel a rozsot pont a szigeten vetették el minden évben. Sajnálatos módon a sziget alacsony fekvése illetve a Duna szabályozatlansága miatt egy évben egyszer legalább megáradt a Duna így a Molnár-sziget is csak úgy mint a főváros akkori részei víz alá kerültek.
A soroksáriak csónakon szállították a soroksári ún. sváb rozskenyeret fővárosba, hogy ellássák azt élelemmel.
A soroksári sportélet
Soroksár hivatalos sportegyesülete a Soroksár SC. A csapat magyar kupát nyert 1934-ben. A labdarúgó szakosztály újonc az NB III. Duna csoportjában, ugyanis a 2007–2008-as szezonban búcsúzni kényszerült az NB II. Nyugati csoportjától.
A kerület ad otthont a Soroksári Súlyemelő és Szabadidősport Egyesületnek (SoSE), amely 1995-ös megalakulása óta 50 országos bajnoki címet és számos Európa- és világbajnoki helyezést szerzett; a hazai súlyemelés egyik legeredményesebb egyesülete. A klub szervezésében kerül minden évben megrendezésre a Soroksár Kupa Nemzetközi Súlyemelő verseny, amelyen legutóbb (2010) 12 ország több mint 100 versenyzője vett részt.
Városrészek
- Soroksár-Újtelep
Határai: Köves út az Alsó határúttól - Szentlőrinci út - Temető sor - Alsó határút a Köves útig. Az 1920-as években kialakult lakóterület Soroksár és Pesterzsébet határán.[3]
Soroksár iskolái
- Grassalkovich Antal Általános Iskola - Anton Grassalkovich Grundschule
- Páneurópa Általános Iskola
- Török Flóris Általános Iskola és Sportiskola
- Fekete István Általános Iskola
- Mikszáth Kálmán Általános Iskola
Kedvelt helyek a kerületben
- Nagyboldogasszony Plébániatemplom, Hősök tere
- Táncsics Mihály Művelődési Ház, Grassalkovich u. 122-124.
- Otthon Kulturális Központ (egykori mozi), Hősök tere -
- Hősök tere
Képgaléria
-
Nagyboldogasszony Plébániatemplom
-
Otthon Kulturális Központ
-
Első világháborús emlékmű - Hősök tere
-
Gyáli patak, Grassalkovich utca
-
Orvosi rendelő - Hősök tere
-
Vasútállomás - Jelző utca (a Hősök tere végénél)
-
Táncsics Mihály Művelődési Ház
-
A Molnár sziget légifotója
-
Az önkormányzat épülete madár távlatból
-
A Hősök tere légifotón
Testvérvárosai
Források
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7
Külső hivatkozások
- A kerület honlapja
- Irányítószámok
- A Soroksári Súlyemelő és Szabadidősport Egyesület honlapja
- Soroksár.lap.hu - linkgyűjtemény
- ESTV - Erzsébet-Soroksár televíziója
- Légi fotó galéria a kerületről
- A soroskári Molnár-sziget története
- [ http://www.beszedesparkok.hu/hosok_tere/ Cikk a Hősök teréről]
Ez a Budapesttel kapcsolatos szócikk egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |