„Villányi borvidék” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
BJ (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
BJ (vitalap | szerkesztései) |
||
31. sor: | 31. sor: | ||
== Történelem == |
== Történelem == |
||
Honfoglaló őseink, a [[rómaiak]] meghonosította művelési módszereket átvéve folytatták itt a szőlészet, borászat mesterségét. A vörösborfajták uralmát a [[rácok]]nak köszönhetjük, akik a [[törökök]] elől menekülve hozták magukkal a Kadarkát. A [[18. század]]ban idetelepült svábok meghonosították a Kékoportót, mely máig |
Honfoglaló őseink, a [[rómaiak]] meghonosította művelési módszereket átvéve folytatták itt a szőlészet, borászat mesterségét. A vörösborfajták uralmát a [[rácok]]nak köszönhetjük, akik a [[törökök]] elől menekülve hozták magukkal a Kadarkát, valamint a vörösborkészítés fogásait. A [[18. század]]ban idetelepült svábok meghonosították a [[Portugiesert]] (korábban Kékoportót), mely máig egyik fő fajtája e vidéknek. Ők alakították ki a pincéket, pinceutakat is errefelé. Aztán megérkezett a Kékfrankos, később pedig a filoxérajárvány után a francia fajták: a Cabernet franc és sauvignon, a Merlot és a Pinot noir. A nagyüzemi termelés nyűgjeitől szabadulva az [[1980-as évek]] végén kezdték el a kistermelők a saját bortermelést. Piacorientált hozzáállásuk, a világfajták bevezetése alapozta meg Villány hírnevét. [[1987]]-ben a [[Szőlő és Bor városa]] megtisztelő címet érdemelte ki Villány a nemzetközi zsűritől. Egy évvel később pedig megalakult a [[Villányi Borőrök rendje]] is. |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
A lap 2011. augusztus 26., 15:08-kori változata
Villányi borvidék borvidék | |
A régió elhelyezkedése | |
Adatok | |
Minőségbesorolási kategória | I. II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya megye |
Borrégió | Dél-Dunántúli borrégió |
Éghajlat | mediterrán |
Talajösszetevők | löszös barna erdőtalaj, mészkő és agyag |
Régió területe | 2100 hektár |
Szőlőfajták | Kadarka, Portugieser, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Zweigelt, Pinot noir, Olaszrizling, Tramini és Ottonel muskotály |
Érési időszak | szeptember |
Bortermelés | Villányi Cabernet Franc, Villányi Cabernet Sauvignon |
Megjegyzések | A vidék nemzetközi borversenyeken is elismert legjobb borai: Vylyan Duennium 2003 és Gere Attila Pincészete Kopár Cuvée 2003; |
A Wikimédia Commons tartalmaz Villányi borvidék témájú médiaállományokat. |
A korábban Villány-Siklósi, ma már csak Villányinak nevezett borvidék úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében. Magyarország egyik legfejlettebb bortermő vidéke ez. Sikerét egyesek a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások az idetelepült svábok kitartásának tulajdonítják. A Villány borvidék esetében két nagy településhez kötődő, eltérő arculatú termesztésről beszélünk. Villány tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg Siklós kissé háttérbe szorult fehérboraival. Legdélibb fekvésű borvidékünkön 2100 hektáron termesztik a szőlőt. Szubmediterrán éghajlata kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi-hegység mészkövére rakódott vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő lösz.
Szőlőfajták/borok
A Villányi vörösborok sötétrubin színűek, testesek, illat- és zamatgazdagok, magas alkohol és tannintartalmúak. Mintegy 70-80%-ban találhatók a termőterületen. Ezek: a kevés hagyományos Kadarka, több Oportó (Portugieser), valamint a Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Zweigelt, Pinot noir. Belőlük készülnek a legkeresettebb magyar borok és a népszerű Kékfrankos cuvée-k. Siklós tüzes fehérborai pedig az Olaszrizling, Tramini, Ottonel muskotály.
Települések
- Villányi Körzet: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd, Vokány
- Siklósi körzet: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava és Túrony
Történelem
Honfoglaló őseink, a rómaiak meghonosította művelési módszereket átvéve folytatták itt a szőlészet, borászat mesterségét. A vörösborfajták uralmát a rácoknak köszönhetjük, akik a törökök elől menekülve hozták magukkal a Kadarkát, valamint a vörösborkészítés fogásait. A 18. században idetelepült svábok meghonosították a Portugiesert (korábban Kékoportót), mely máig egyik fő fajtája e vidéknek. Ők alakították ki a pincéket, pinceutakat is errefelé. Aztán megérkezett a Kékfrankos, később pedig a filoxérajárvány után a francia fajták: a Cabernet franc és sauvignon, a Merlot és a Pinot noir. A nagyüzemi termelés nyűgjeitől szabadulva az 1980-as évek végén kezdték el a kistermelők a saját bortermelést. Piacorientált hozzáállásuk, a világfajták bevezetése alapozta meg Villány hírnevét. 1987-ben a Szőlő és Bor városa megtisztelő címet érdemelte ki Villány a nemzetközi zsűritől. Egy évvel később pedig megalakult a Villányi Borőrök rendje is.