„Moldávok” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Címke: Hullámos ő – kalapos ű
 
== Az identitás ==
A szovjetekre jellemző átnevelési akciók keretében a román lakosságot ''rászoktatták'' a moldován nemzeti érzületre, noha nyelvük és szokásaik a románokéval egyértelműen azonosak voltak. Mindez bár világos volt, de a lakosság többsége a párt és a szovjet állam iránti lojalitás tanújeleként feltétlenül ragaszkodott ehhez az illúzióhoz. AzMoldova idősebb korosztálya Moldovának, s elsősorban a vidékiek makacsul tartják magukat a szovjet nemzetpolitikai dogmákhoz. Közrejátszik ebben az is, hogy 1991-ig, az ország függetlenné válásáig a mezőgazdaságból élő vidéki lakosság a szovjet piacokon tudta értékesíteni termékeit, így a kiváló minőségű moldvaimoldovai bort is. 1991 ótaAzóta Moldova gazdasági helyzete csak romlik és sokan visszasírják a Szovjetuniót, hallani sem akarva az utóbbi években újból előtérbe kerülő román-moldáv egyesülésről, mivel az talán még tovább rontaná az ország nehéz gazdasági helyzetét.
 
Egy 2009-es közvélemény-kutatás szerint a fiatal korosztály egyre inkább úgy érzi, hogy a moldáv identitás egyazon lényegűnek tekinthető a román nemzeti identitássalrománnal. 1998-ban még kevesebben mondták, hogy a románokkal azonosak lennének. Ennek ellenére még mindig kevéskicsi azoknak az aránya, akik teljes egészében románnak ítélik önmagukat és az ország lakóit. 1992-ben még az ország lakosságának 87%-a egyöntetűen moldovánnak tartotta magát és elutasította a román identitást.
 
Történelmi dokumentumok garmadája isegyértelmûen igazolja egyértelműen, hogy az orosz hódításig Besszarábia lakói is románnak tartották magukat, bár két külön államban éltek, viszont az államok közötti fúzió a [[16. századtólszázad]]tól erősödött, és a [[18. századbanszázad]]ban a román fejedelmek a két ország (és [[Erdély]]) egyesítésén voltak.
 
=== A moldáv értelmiségek vélekedései az indentitásról ===
A szovjet propaganda könnyűszerrel tudott érvényt szerezni állításainak az elmaradott vidéki lakosság körében, mely nem rendelkezett magasabb fokú iskolázottsággal. A továbbiakban saját értelmiséget is neveltek ki maguknak, de akadtak szovjetektől független moldovai értelmiségiek, akik a valós tények alapján minősítették Besszarábia lakosságának nemzeti hovatartozását.
 
[[Alexei Mateevici]] besszarábiai költő, aki a moldáv himnusz a ''Limba noastră'' (Mi nyelvünk) szerzője, úgy nyilatkozott, hogy a moldávok a régi Moldva utódai, de a román nemzet testének részét képezik, akik [[Havasalföld]]ön, [[Bukovina (régió)|Bukovinában]] és Erdélyben[[Erdély]]ben élnek.
 
[[Emanoil Catelli]] az 1917 és 1918 között1917–18-ban fennállt Moldáv Demokratikus Köztársaság egyik politikusa (később már Romániában tevékenykedett), Mateevicivel egyidőben azt mondta, hogy a moldáv nemzet 106 esztendeig (azaz 1812-től 1918-ig) hallgatásra volt ítélve, az oroszok csak holmi moldávokká fokozták le őket, pedig ők románok.
 
[[Maria Cebotari]] szoprán énekesnő tiltakozott az ellen, hogy őt bárki besszarábiai románnak tartsa, ő egyszerűen csak román.
[[Grigore Vieru]] költő, [[Eugen Doga]] zeneszerző, [[Gheorghe Duca]] a Moldáv Tudományos Akadémia elnöke is pánromán eszméket vallottak. [[Constantin Tănase]] Moldovában ma is vezeti a román nemzeti eszmét hirdető ''Timpul de dimineață'' lapot.
 
A moldáv identitás helyzete mindig annak megfelelően változott, hogyan alakult a politika Besszarábiában. 1938-ig a Romániához tartozó területen románnak tekintették a lakosságot. Egy apró területvidék Moldovai SzSzK néven ekkor már létezett a Szovjetunión belül (ma [[Ukrajna]] és [[Dnyeszter Menti Köztársaság|Transznisztria]] osztozik rajta), ahol hivatalosan moldávnak nevezték az ott élő románokat. Besszarábia 1938-banakkor történt szovjet bekebelezésével az egész területre kiterjesztették a szovjet propagandát. Rövid ideig, 1941-től 1944-ig Románia visszacsatolta a területetmagához, és eltörölte a térség közigazgatásából a cirill ábécét, valamint a moldován megjelölést. 1944-ben a szovjet csapatok visszafoglalták a románoktól a területet, és visszaállt a korábbi hivatalos álláspont.
 
A szovjet állam névleg támogatta a nemzetiségek egyenjoguságátegyenjogúságát, de a színfalak mögött folytatódott az erőszakos oroszításoroszosítás. Az ország lakossága kétnyelvű lett, és a vezetésben is orosz dominancia érvényesült, amely még napjainkban is többé-kevésbé megmaradt még.
 
Jóllehet Romániában is maradtak regionális identitások, így Bukovinában, [[Munténia|Munténiában]], Moldvában és a [[Bánság]]ban is, amelyek(pl. visszavezethetőek az idegen (magyar, vagy osztráknémet) uralmakra, ez nem járt külön bukovinai, vagy bánsági és munténiai nemzeti identitás kialakításával, s a helyi nyelvjárások sem váltak külön nyelvekké, mint más nyelvek esetében.
 
== A moldáv nemzetpolitika ==

Navigációs menü