„Cserhátsurány” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
50. sor: | 50. sor: | ||
== Híres emberek == |
== Híres emberek == |
||
*1766-ban itt házitanítóskodott Sréter György udvarházában [[Tessedik Sámuel]]. |
* 1766-ban itt házitanítóskodott Sréter György udvarházában [[Tessedik Sámuel]]. |
||
* [[1867]]. november 10-én itt született [[Sréter István]] honvédelmi miniszter. |
* [[1867]]. november 10-én itt született [[Sréter István]] honvédelmi miniszter. |
||
* [[1894]]-ben itt született [[Szentpáli Pál]] [[evangélikus]] [[lelkész]], [[költő]]. |
* [[1894]]-ben itt született [[Szentpáli Pál]] [[evangélikus]] [[lelkész]], [[költő]]. |
A lap 2018. február 27., 20:11-kori változata
Cserhátsurány | |
Cserhátsurány látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Vármegye | Nógrád |
Járás | Balassagyarmati |
Jogállás | község |
Polgármester | Szántó József (Fidesz–KDNP)[1] |
Irányítószám | 2676 |
Körzethívószám | 35 |
Népesség | |
Teljes népesség | 682 fő (2023. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 44,47 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 18,8 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 25′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 25′ 60″ | |
Cserhátsurány weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserhátsurány témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Cserhátsurány község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.
Fekvése
Romhánytól északkeletre fekvő település.
Nevének eredete
Nevének cser előtagja a magyar népnyelvben cserjés, bokros helyet jelent. A nevében levő hát szélesebb tetejű magaslatot, míg a surány szó eredetéről kétféle felfogás alakult ki: az egyik szerint szláv szó és valamihez tartozást jelent, míg a másik nézet szerint ótörök kifejezés, jelentése: méltóság.
Története
Cserhátsurány középkori település, nevét egykor Suránynak írták.
A 14. században Surány a Csór nemzetség birtoka volt. 1344-ben a Csór nemzetségbeli Tamás királyi főajtónálló birtokai közé tartozott Surány is, aki itt templomot építtetett és a pápától búcsú tartására is engedélyt kapott. 1429-1443 között Szanda várához és a Rozgonyiak birtokai közé tartozott, 1443-ban pedig a Liszkói és a Surányi családok voltak a földesurai.
A török időkben, 1562-1563 között Rusztem budai pasa solymászai főnökének: Hamidnak a hűbérbirtoka volt. 1633-1634 között a váci nahije községei között sorolták fel öt adóköteles házzal.
1656-ban Lónyay Gábornak voltak itt részbirtokai. Az 1715-ben végzett összeíráskor 8, 1720-ban 6 magyar háztartást írtak itt össze.
1726-ban a Sréter család birtoka volt. A Sréter család építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nemsokkal II. József türelmi rendelete után épült. A családból Sréter János részt vett a Rákóczi szabadságharcban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt. A községben álló kastélyuk a18. században épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.
Nevezetességek
- gótikus temploma egyhajós, nyolcszög alaprajzú, tornya később barokk sisakot kapott. 1934-ben átalakították és kibővítették. A középkori épület képezi ma az új templom szentélyét.
- Stréber kastély - a 18. században épült.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei
- Római katolikus templom
- Helytörténeti kiállítás
- Jánossy-kastély
- Simonyi-kastély
Híres emberek
- 1766-ban itt házitanítóskodott Sréter György udvarházában Tessedik Sámuel.
- 1867. november 10-én itt született Sréter István honvédelmi miniszter.
- 1894-ben itt született Szentpáli Pál evangélikus lelkész, költő.
Jegyzetek
- ↑ Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora