„Szentjobb” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
101. sor: 101. sor:
== Testvértelepülései ==
== Testvértelepülései ==
* {{Zászló|Magyarország}} [[Szentpéterszeg]], [[Magyarország]]
* {{Zászló|Magyarország}} [[Szentpéterszeg]], [[Magyarország]]
* Erik a kiraly


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2024. március 28., 08:45-kori változata

Szentjobb (Sâniob)
Szentjobb címere
Szentjobb címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségSzentjobb
Rangközségközpont
PolgármesterZatykó Jácint
Irányítószám417192
SIRUTA-kód28647
Népesség
Népesség1364 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1220
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 15′ 46″, k. h. 22° 07′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 46″, k. h. 22° 07′ 48″
SablonWikidataSegítség
Mercurius apát szobra Szentjobbon (2006), Sánta Csaba alkotása

Szentjobb (románul Sâniob, falu Romániában, Bihar megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

A település Nagyváradtól mintegy 40 km-re északkeletre, a Berettyó jobb partján fekszik.

Nevének eredete

Szentjobb nevét Szent István király kézereklyéjéről, a Szent Jobbról kapta. Az első magyar király földi maradványáról, Szent László király parancsára leválasztott, épen megmaradt teljes jobb karját Mercurius, a székesfehérvári királyi bazilika őrkanonokja vitte az akkor Berekisnek nevezett településre 1061 körül, minden bizonnyal azért, hogy az ereklyét megóvja az akkortájt kitört pogánylázadásoktól. István székesfehérvári szarkofágjának a király szentté avatása kapcsán történt 1083-as felnyitása után Szent László királynak tudomására jutott, hogy a jobb kezet hol őrzik. Ekkor elzarándokolt a faluba, amelynek a Szentjobb nevet adta.

Története

1213-ban Beruchyou néven említik először. Monostorát a 11. században alapították, majd a török terjeszkedés miatt a 16. században várrá alakították át. 1660-ban a török foglalta el. 1684-ben Caraffa foglalta vissza. A karlócai békében határozták el lerombolását, amelyre csak 1711 után került sor. 1745-ben köveiből épült a templom.

1910-ben 1808 túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Székelyhídi járásához tartozott.

Egyházi kinevezések

Polgármesterek

1992–1996 László Sándor
1996–2000 Maráz Sándor
2000–2004 Zatykó István RMDSZ
2004–2008 RMDSZ
2008–2012 RMDSZ
2012–2016 Molnár József RMDSZ
2016–2020 Független
2020– Zatykó Jácint RMDSZ

Nevezetességei

  • középkori vár romjai
  • római katolikus templom (építésének kezdete 1736)
  • A római katolikus templom kertjében található Szent Korona emlékjel és Szent István mellszobra
  • A római katolikus templom tornyában található Mátyás-korabeli, XV. századi harang
  • református templom (épült 1811)
  • A református templom kertjében áll Bocskai István szobra
  • Irgalmas nővérek zárdája, építtetője Fraknói Vilmos apát, ma Caritas gyermekotthon
  • Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt kápolna, ahol teljes búcsú nyerhető (ma temetőkápolna)
  • A 400 évesre becsült kocsányos tölgy (Quercus robur) Szentjobb szélén a Nyulas erdő bejáratánál található. Törzsvastagsága 6,3 méter, magassága 22 méter, lombkoronájának átmérője 25 méter.
  • 2006. augusztus 19-én Erdő Péter esztergomi érsek, bíboros, prímás (püspök) és Tempfli József megyés püspök jelenlétében leleplezték Mercurius apát bronzszobrát.[1][2]
  • A Fekete Madonna kegykép. a brünni csodatevő Szűzanya XVIII. századi másolata, melyet Dietrichstein Károly Hannibál salzburgi kanonok, szentjobbi apát adományozott az egyházközségnek.
  • Mária Terézia levele és aláírása a Szent Jobb selyemre festett képével

Híres személyek

  • Itt született Barna Anci színésznő 1902. január 17-én.
  • Itt született Nagy Csaba Sándor órásmester, feltaláló, költő 1951-ben.
  • Itt tanított 1950 és 1956 között Tempfli József későbbi püspök és szentjobbi apát.
  • Itt született Jónás Sándor református lelkipásztor 1958. szeptember 2-án.
  • Itt született Csilik János plébános 1956. szeptember 20-án.
  • Itt élt Fraknói Vilmos apát, az 1996-ban róla elnevezett Római Magyar Történeti Intézet megalapítója, az MTA főtitkára
  • Itt volt káplán Lehóczky József 1848-as honvéd hadnagy

Szentjobb község települései

Testvértelepülései

Jegyzetek

  1. Bihari Napló, 2006. augusztus 21.Online hozzáférés[halott link]
  2. Új ember, 2006. szeptember 3. Online hozzáférés Archiválva 2012. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források