Ugrás a tartalomhoz

Sorok család

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Sorok család régi magyar nemesi család, amely Győrből, Győr vármegyéből ered és több vármegyébe elszármazott.

Története

[szerkesztés]

A Sorok család a Boros családdal együtt I. Lipót magyar királytól 1688. szeptember 2-án Győr vármegyében kapott címeres nemeslevelet. A címerszerzők Boros Márton és fiai, Mihály és István, valamint Sorok György, annak fia György, Sorok János, annak fia Sámuel, Sorok Péter és Sorok István, akik Boros Márton féltestvérei voltak. Nemességüket Győr vármegye 1688. december 29-én tartott közgyűlésén hirdették ki. A család tagjai több vármegyébe is elszármaztak, ahol a család több tagja helyi és megyei tisztségeket viselt.

György főága

[szerkesztés]

Sorok György kovácsmester volt. Testvérével, Péterrel együtt előbb Mórra költözött, ahol a Hochburg család szolgálatában álltak. A két testvér nemességét Fejér vármegye 1694. szeptember 20-án Székesfehérváron tartott közgyűlésén hirdették ki, miután Hochburgné tiszttartója ellentmondását visszavonta.[1] Sorok György később Szilsárkányban telepedett meg. Györgynek három fia volt György, István és János.

György ága

[szerkesztés]

Sorok György Pestre költözött, ahol katonaként Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye szolgálatába állt. Nemeslevelét a vármegye 1724-ban tartott nemességvizsgálatakor mutatta fel.[2] Fia, István (Pest, 1722. július 04.[3] - ) szintén vármegyei katonaként szolgált, majd családjával Bács-Bodrog vármegyébe Szivácra költözött. Győr vármegye 1756. március 10-én állított ki részére nemesi bizonyítványt. István fia, András (Zombor, 1752. december 31. - Bácsszentiván, 1829. augusztus 09.),[4] óverbászi postamester, akinek apja 1756. március 10-én kelt bizonyítványa alapján Bács-Bodrog vármegyében 1782. szeptember 9-én hirdették ki nemességét.[5] András fia, Ferenc ( - Zombor, 1865. szeptember 12.),[6] az 1805-ben meghirdetett nemesi felkeléskor Bács-Bodrog vármegye 2. lovasságának őrmestere,[7] a vármegyétől 1826-ban nyert nemesi bizonyít­ványt,[5] Bácsszentivánon volt jegyző, később Zombor város képviselő-testületének tagja. Ferenc fiai, Sorok Sándor Bács-Bodrog vármegyei szolgabíró, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mártírja és János (Bajmok, 1821. június 23. - Bácsszentiván, 1869. december 8.). János fiai, Gyula (Bácsszentiván, 1844. szeptember 20. - ), postamester Szilbácson és János (Bácsszentiván, 1870. március 27. - ), kereskedő Bácsszentivánon.

István és János ága

[szerkesztés]

Sorok István és Sorok János a Sopron vármegyei Szilsárkányra költöztek.

István dédunokája, József (Szilsárkány, 1793. február 21. - ) Bikácson jegyző, Tolnai Lajos író, publicista keresztapja.[8] József fia, Pál (Bikács, 1830. január 31. - Bikács, 1885. december 8.) bikácsi jegyző, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején honvédként szolgált.[9] Pál fia, Dezső (Bikács, 1868. július 7. - Kajdacs, 1938. március 24.) kajdacsi jegyző.

János lánya, Sára ( - Szilsárkány, 1791. október 7.) előbb Endrédy János, utóbb nemes Csapó János felesége 1768-ban eladta birtokait nemes meszlényi Meszlényi Rozáliának, Annának, Jánosnak, Antalnak és Pálnak.[10]

János főága

[szerkesztés]

Sorok János ( - Győr, 1730. június 4.),[11] másképpen Sorok Szabó János, ahogyan az első felesége, Bedő Anna 1690. augusztus 16-án kelt végrendeletéből[12] kitűnik tehetős győri polgár volt. Harminc éven keresztül, egészen haláláig volt Győr vármegye esküdtje és a győri evangélikus gyülekezet felügyelőjeként is tevékenykedett.[13] Férfi ági leszármazottairól nem tudunk. Lányát, Juditot (Győr, 1695. december 1.[14] - ) Győrben 1729. július 25-én[15] vette feleségül nemes mesterházi Mesterházy István ( - Győr, 1749. január 22.)[16] Győr város érdemes lovas hadnagya.

Péter főága

[szerkesztés]

Sorok Péter testvérével Györggyel Mórra költözött, ahol a Hochburg család szolgálatában álltak. A két testvér nemességét Fejér vármegye 1694. szeptember 20-án Székesfehérváron tartott közgyűlésén hirdették ki, miután Hochburgné tiszttartója ellentmondását visszavonta.[1] Péter 23 évig szolgálta a Hochburg családot uradalmi ispánként. Fiai, János, István, József, Péter, György és Mihály. Sorok János nemességét Fejér vármegye 1740. január 16-án tartott közgyűlésén hirdették ki. Sorok István és Sorok József Dunaszentgyörgyre költöztek, nemességüket Tolna vármegye 1743. december 30-án Bonyhádon tartott közgyűlésén hirdették ki. Sorok Péter ( - Kölesd, 1749. június 23.) szintén Dunaszentgyörgyre költözött, később Kölesden volt jegyző. Péter fia, Péter ( - Kölesd, 1769.) bikád-pusztai árendás nemességének vizsgálatára vonatkozó iratok 1765-ból származnak.

István főága

[szerkesztés]

Sorok István (- Győr, 1721. január 21.) kovácsmester Győrben. István fia, András (Győr, 1709. szeptember 9. - ), az 1741-ben meghirdetett nemesi felkeléskor katonaként szolgált, felesége nemes felsőszopori Szily Julianna (Felsőszopor, 1730. május 18.[17] - Felsőszopor, 1764. szeptember 12.),[18] Szily János, a szombathelyi egyházmegye első püspökének húga. András lánya, Borbála (Győr, 1758. május 20.[19] - ), akit szülei halála után Szily János püspök nevelt fel. Sorok Borbála Szombathelyen és Zarkaházán élt, 1794-ben igazolta nemességét, végrendeletében 3.000 forintos alapítványt hagyott maga után.[20]

A család címerének leírása

[szerkesztés]

Álló, csücsköstalpú kék pajzsban zöld pázsiton jobbra fordult, vörös nyelvét kiöltő, kettősfarkú arany oroszlán ágaskodik, felemelt első jobb lábával felfelé kivont aranymarkolatú görbe kardot tart, s első bal lábát ragadozásra nyújtja. A pajzson lévő, jobbra fordított, koronás, nyílt lovagsisak dísze: a pajzsbeli kettősfarkú oroszlán növekedően. A sisak takarója: jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.

A család jelentősebb tagjai

[szerkesztés]

A család jelentősebb nőági leszármazottai

[szerkesztés]

Töredékes leszármazás

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 9. kötet. - Sorok.[1]
  • Hegedüs Zoltán - Szabó Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztári. VI. kötet. 1676-1690. Győr, 2015. 204. o.
  • Arany Magyar Zsuzsanna - Klauszné Móra Magda - Erdős Ferenc: Fejér vármegye nemesi közgyűlésének regesztái. 1692-1711. In. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 25. Székesfehérvár, 1997. 32. o.[2]
  • Borosy András - Kiss Anita - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730. In. Pest Megyei Levéltári Füzetek 35. Budapest, 2003. 225. o.[3]
  • Czimeres levelek Fejér vármegye levéltárában. XXXIX. 1688 november 2. Bécs. In. Turul. 1913. 4. szám.[4]
  • Dudás Gyula: A bácskai nemes családok. Adalékul Bács-Bodrogh vármegye történetéhez. Zombor, 1893. 83-84. o.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sorok Péter és Sorok György nemességének kihirdetése. Fejér vármegye, 1694. szeptember 20.
  2. ↑ Sorok György nemességvizsgálata 69. bejegyzés, 1724.
  3. ↑ Soros István születési bejegyzése, Pest Belvárosi plébánia rk. egyházközség születési anyakönyve, 695/1722. folyószám
  4. ↑ a b Sorok András halotti bejegyzése, Bácsszentiván rk. egyházközség halotti anyakönyve, 1829.
  5. ↑ a b Dudás Gyula: A bácskai nemes családok. Adalékul Bács-Bodrogh vármegye történetéhez. Zombor, 1893. Sorok család, 83.-84. o.
  6. ↑ a b Sorok Ferenc halotti bejegyzése, Zombor rk. egyházközség halotti anyakönyve, 248/1865.
  7. ↑ Dudás Gyula: I. Napoleon császár háborúi és a bácskaiak. Levéltári kutatások alapján. In. A Bács-Bodrog Megyei Történelmi Társulat Évkönyve 22., 1906. 160. o.
  8. ↑ Tolnai Lajos születési bejegyzése, Györköny ev. egyházközség születési anyakönyve, 9/1837.
  9. ↑ Tolna aegye 1848-1849-ben - Forrásgyűjtemény. Szekszárd, 1998. - Sorok Pál az 1848-49-es honvédek között. 221. o.
  10. ↑ Hegedüs Zoltán: Adalékok a Meszlényi család történetéhez. In. Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. Győr, 2002. 388. o.
  11. ↑ Sorok János halotti bejegyzése, Győr ev. egyházközség halotti anyakönyve, 1730.
  12. ↑ Bedő Anna végrendelete. Győr, 1690. augusztus 16.
  13. ↑ Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. A gyülekezet 1699-től 1749-ig, vagyis a templom bezáratásáig. Győr, 1905. 67. és 83. o.
  14. ↑ Soros Judit születési bejegyzése, Győr ev. egyházközség születési anyakönyve, 1695.
  15. ↑ Mesterházy István és Sorok Judit házassági bejegyzése, Győr ev. egyházközség házassági anyakönyve, 1729.
  16. ↑ Mesterházy István halotti bejegyzése, Győr ev. egyházközség halotti anyakönyve, 1749.
  17. ↑ a b Szily Julianna születési bejegyzése, Újkér rk. egyházközség születési anyakönyve, 1730.
  18. ↑ a b Szily Julianna halotti bejegyzése, Újkér rk. egyházközség halotti anyakönyve, 1764.
  19. ↑ a b Sorok Borbála születési bejegyzése, Győr Belvárosi plébánia rk. egyházközség születési anyakönyve, 1758.
  20. ↑ Sill Ferenc: Bőle András püspök kánoni vizitációja II. rész. In. Vasi honismereti és helytörténeti közlemények. Szombathely, 1993. 2. szám 42. o.
  21. ↑ Sorok György és N. Éva házassági bejegyzése, Pest Belvárosi plébánia rk. egyházközség házassági anyakönyve, 787/1717. folyószám
  22. ↑ Sorok István születési bejegyzése, Pest Belvárosi plébánia rk. egyházközség születési anyakönyve, 695/1722. folyószám
  23. ↑ Szüllő Rozália halotti bejegyzése, Zombor rk. egyházközség halotti anyakönyve, 130/1857.
  24. ↑ Mihálkovits József és Sorok Anna házassági bejegyzése, Bácsszentiván rk. egyházközség házassági anyakönyve, 1830.
  25. ↑ Garay Ferenc és Sorok Eszter házassági bejegyzése, Bácsszentiván rk. egyházközség házassági anyakönyve, 1834.
  26. ↑ Garay Ferenc gyászjelentése, 1885.
  27. ↑ Jankovits János és Sorok Terézia házassági bejegyzése, Bácsszentiván rk. egyházközség házassági anyakönyve, 1836.
  28. ↑ Soros Sándor halotti bejegyzése, Kúla rk. egyházközség halotti anyakönyve, 1849. év.
  29. ↑ Sorok Sándor és Vojnits Borbála házassági bejegyzése, Szabadka Szent Teréz plébánia rk. egyházközség házassági anyakönyve, 122/1844.
  30. ↑ Vojnits Borbála halotti bejegyzése, Szabadka Szent Teréz plébánia rk. egyházközség halotti anyakönyve, 405/1844.folyószám
  31. ↑ Sorok Sándor és Latinovits Rozália házassági bejegyzése, Bácsborsód rk. egyházközség házassági anyakönyve, 1/1848. folyószám
  32. ↑ Latinovits Rozália születési bejegyzése, Bácsborsód rk. egyházközség születési anyakönyve, 13/1819. folyószám
  33. ↑ Sorok János halotti bejegyzése, Bácsszentiván rk. egyházközség halotti anyakönyve, 120/1869.
  34. ↑ Hameder Anna halotti bejegyzése, Bácsszentiván rk. egyházközség halotti anyakönyve, 104/1859.
  35. ↑ Grosser Emília halotti bejegyzése, Bácsszentiván rk. egyházközség halotti anyakönyve, 11/1864.
  36. ↑ Sorok Géza halotti bejegyzése, Szépliget rk. egyházközség halotti anyakönyve, 1/1887. folyószám
  37. ↑ Sorok Sarolta gyászjelentése, 1891.[halott link]
  38. ↑ Nagy József és Sorok Karolina házassági bejegyzése, Bácsszentiván rk. egyházközség házassági anyakönyve, 37/1846. folyószám
  39. ↑ Kisléghi Nagy József gyászjelentése.[halott link]
  40. ↑ Sorok Flóra gyászjelentése, 1907.
  41. ↑ Kristofek Elek és Sorok Flóra házassági bejegyzése, Bácsszentiván rk. egyházközség házassági anyakönyve, 29/1843. folyószám
  42. ↑ Sorok István halotti bejegyzése, Doroszló rk. egyházközség halotti anyakönyve, 1830.
  43. ↑ Zsiróda Terézia halotti bejegyzése, Doroszló rk. egyházközség halotti anyakönyve, 1828.
  44. ↑ Sorok István születési bejegyzése, Győr ev. egyházközség születési anyakönyve, 1695.
  45. ↑ Andrásy Krisztina halotti bejegyzése, Győr ev. egyházközség halotti anyakönyve, 1736.
  46. ↑ Mesterházy István halotti bejegyzése, Győr ev. egyházközség halotti anyakönyve, 1749.
  47. ↑ Sorok Katalin halotti bejegyzése, Kölesd ref. egyházközség halotti anyakönyve, 1803.
  48. ↑ Botka Ádám és Sorok Katalin házassági bejegyzése, Kölesd ref. egyházközség házassági anyakönyve, 1748.
  49. ↑ Botka Ádám halotti bejegyzése, Kölesd ref. egyházközség halotti anyakönyve, 1773.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sorok_család&oldid=26879210”