Szent László Társulat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szent László Társulat

A Szent László Társulat hitbuzgalmi egyesület.

Története[szerkesztés]

Létrejöttét Danielik János egri kanonok már 1858-ban kezdeményezte, ám megalapítására csak 1861. május 5-én került sor Pesten, gróf Károlyi István, a Szent István Társulat elnöke révén. Az egyesület célja hazánk és annak keleti határain lakó szegény, de különösen magyar katolikusoknak lelki szükségleteiről való gondoskodás, az által, hogy számukra iskolákat és templomokat épít, a meglevőket fenntartja, számunkra magyar papokat és tanítókat tart, hogy így véreinket a katolikus hitnek és a magyarságnak megtartsa.

IX. Piusz pápa 1863. március 13-án brevével[1] ismerte el, és június 27-re és november 19-re tagjai számára teljes búcsút engedélyezett. Első elnöke Lonovics József csanádi püspök, később kalocsai érsek volt. Moldvában és Romániában lakó véreink, kivált a csángó magyarok alkották a társulat gondoskodásának első tárgyát. 1864-ben már 27 000 tagja volt. 1869-ben létrehozta a Csángó Bizottságot, 1870 után pedig a pápa, valamint a 19. század végén a hazai katolikus intézmények segélyezését is ellátta. 1880 után azon munkálkodott, hogy a kivándorlás után a távozók magyar nemzeti és katolikus tudatát életben tartsa.

A társulat tagjai a 19. század végén egy évre 72 korona tagsági díjat fizettek.[2] Amikor 1916 augusztusában az erdélyi románok betörtek, az iskolákat bezárták, javaikat elkobozták, tanítóikat kiutasították illetve internálták, 1919-ben ugyanez megismétlődött a Romániához csatolt Bukovinában és Erdélyben. 1933-ban Shvoy Lajos székesfehérvári megyés püspök, a társulat elnöke az újjáéledés programját hirdette meg. 1938-tól a társulat tevékenységi köre a következőre terjedt ki: a Magyarországon kívüli katolikus magyarok gondozása, vallási életük és anyanyelvük megtartásának istápolása papok küldésével, folyóiratokkal, valamint vallási és szociális intézmények szervezése által.

1948 után, a szovjet megszállás alatt nem működhetett. 1995. január 21-jétől újjáalakult.

További információk[szerkesztés]

  • Szent László Társaság (1861) és Rend (ismertető)[3]
  • Szent László Társaság és Rend (honlap)[4]
  • Szent László Rend (honlap)[5]
  • Szent László hírnök; Szent László Társaság és Rend, Los Angeles, 1995–1999
  • Egyházi beszéd, melyet a Szent-László-Társulat megalakulásakor tartott ünnepélyes Veni Sancte alkalmával Pesten az Egyetemi Templomban mondott Szabó Imre iszkázi plébános-esperes; Emich Ny., Pest, 1861
  • Titoknoki jelentés, melyet a Szent-László-Társulat eddigi alakulási s müködési eredményeiről Lonovics József elnöksége alatt 1862. évi választmányi gyülésben előterjesztett Hopf János; Emich Ny., Pest, 1862
  • Kétrendbeli előadás, melyet a Szent-László-Társulat központi választmányi gyűléseiben tartott Danielik János; Emich Ny., Pest, 1862
  • Szent-László és iskolai társulati emlény, melyet kedves hivei számára a lelkipásztori gondnok rózsáiból füzött Répászky József, bodókő-váraljai plebános; Répászky József, Bodókő-Váralja [Boldogkőváralja], 1862
  • A Szent-László-Társulat közgyűlésének jegyzőkönyve. 1864. júl. 15.–1911. nov. 18.; Vodianer Ny., Pest, 1864–1911
  • Zsihovics Ferenc: Az irgalmasság hármas iránybani gyakorlásának áldásai. A Szent László Társulat alapittatása ötödik évünnepén; Emich Gusztáv, Pest, 1865
  • Kimutatás a Szent-László-Társulat bevételeiről s azok hova fordításáról; Emich Ny., Pest, 1866
  • A Szent-László-Társulat alapszabályai; Szent László Társulat, s.l., 1867
  • Schlauch Lőrinc: A rabszolga-kereskedés Afrikában. Elnöki beszéd a Szent László Társulat XXII-dik rendes közgyűlésén; Franklin Ny., Bp., 1889
  • Tájékoztató a Szent-László-Társulatról; Egyetemi ny., Bp., 1907
  • A Szent László Társulat alapszabályai; Stephaneum ny., Bp., 1913
  • A Szent László-Társulat ismertetése; Szent László Társulat, Bp., 1934
  • Jelentés a Szent László Társulat ... évi működéséről; Szent László Társulat, Bp., 1938–1944
  • A Szent László Társulat alapszabályai; Élet Ny., Bp., 1939
  • Szemes József: A Szent László Társulat története. 1861-1941; Egyházmegyei Ny., Veszprém, 1942

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]