Római Kúria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Római Kúria
VI. Pál pápa

A Római Kúria, a Római katolikus egyház azon hivatali apparátusát jelöli, "melynek segítségével a pápa az egyetemes egyház ügyeit intézni szokta"[1]

 "Mint minden hatóságnak, az Egyház kormányzatának is, a szolgálat növekvő terhei miatt,
már a legrégibb időktől fogva szüksége volt segítőkre az ügyek intézésében,
legfőképpen a levelezés, valamint a hivatalos iratok szerkesztése,
elküldése és megőrzése tekintetében."
– VI. Pál pápa - Quo aptius, 1973

Története[szerkesztés]

Róma püspökének már az egyház kezdeti idejében volt tanácsadó szerve, amely elsődlegesen a város papjaiból, illetve diakónusaiból álló presbitériumból állt. Ennek a szervezetnek a fő feladata az általános ügyek megtárgyalása volt. A különleges, illetve egyházfegyelmi kérdéseket a rendszeresen összehívott római zsinat tárgyalta. A XI. századtól a papság feladatát a bíborosi kollégium vette át. Ekkor még feladatot láttak el a Róma környéki püspökök, illetve a diakónusi kerületek vezetői. Ezt a szervezetet konzisztóriumnak nevezték, mely bizonyos átalakulásokkal a mai napig fenn maradt.

A konzisztórium mellett a középkor folyamán kialakultak különféle szakosodott szervezetek. Mivel az ügyek egyre inkább sokasodtak a konzisztórium nem volt képes ellátni a feladatát. Ezért az egymást követő pápák a bíborosok kisebb csoportjait egy-egy szakosodott feladattal bízta meg. Ezekből a csoportokból fejlődtek ki a mai értelemben vett kongregációk. A kongregációk rendszerét 1588-ban V. Szixtusz pápa Immensa Aeterni Dei[2] című apostoli rendelkezésével szabályozta. Ez a rendszer - némi változtatással - a mai napig hatályban van.

A Római Kúria első komolyabb reformját - a Pápai állam megszűnte után - X. Piusz pápa Sapienti consilio[3] című apostoli rendelkezéssel hajtotta végre. Ekkor elkülönítette a közigazgatási és a bírói hatásköröket, kialakítva a kongregációkból, bíróságokból és egyéb hivatalokból álló kúriai struktúrát.

A II. Vatikáni Zsinat a Christus Domus[4] zsinati határozatban foglalkozott a Kúria kérdésével. Itt kijelentették, hogy az egyház központi hivatalai "kapjanak a kor, a terület és a szertartások igényeinek jobban megfelelő szervezetet", továbbá hogy az egyetemesség kifejezésre juttatása végett "tagjait, tisztviselőit és tanácsosait, (…) amennyire csak lehetséges, az Egyház különböző tartományaiból válasszák ki" és közéjük megyés püspökök is kerüljenek, a világiak pedig "megkapják az őket megillető szerepet az Egyház ügyeinek intézésében" [5]

VI. Pál pápa a zsinat útmutatása alapján 1967 és 1970. között hajtotta végre a Kúria reformját:

  • Regimini Ecclesiae universae[6] apostoli rendelkezés - átszervezte a Római Kúria dikasztériumait a zsinati kívánalmaknak megfelelően (1967)
  • Pro comperto sane motuproprio[7] - A Kúria dikasztériumainak tagjai közé megyés püspököket is kinevezett (1967)
  • Pontificalis domus motuproprio[8] - egyszerűsítette régi pápai udvartartást (1968)
  • Ingravescentem aetatem motuproprio[9] - Bevezeti a határozott idejű kinevezéseket, és a nyugdíjkorhatárt a bíborosok részére.(1970)

A Római Kúria legutóbbi reformját II. János Pál pápa hajtotta végre Pastor Bonus[10] apostoli rendelkezésével 1988-ban, amikor az 1983-ban megjelent Egyházi Törvénykönyvhöz igazította a Római Kúria szervezetét. Ferenc pápa megválasztása óta foglalkozik a Kúria reformjával, melyet várhatóan 2015-ben zár le.[11]

Feladatai[szerkesztés]

Az apostoli hagyomány már Péter apostol esetében is beszámol segítőről Márk evangélista személyében. Később, amikor római püspöke lassan elnyeri egyházi intézményi szerepét kialakul a pápát körülvevő, s őt egyetemes Egyház szolgálatában támogató hivatali szervek. Ma a Római Kúria azon hivatali apparátust jelöli, "melynek segítségével a pápa az egyetemes egyház ügyeit intézni szokta."[12] A Pastor Bonus apostoli rendelkezés meghatározza az egyes szervezeti egységek konkrét feladatkörét. Azáltal, hogy Péter utódának segítségére van, a Kúria maga is az egyetemes egyházat és a részegyházakat szolgálja. Hozzájárul ahhoz, hogy Isten népe erősödjön a közösségben és a hitben, valamint előmozdítja az egyház sajátos küldetését a világban.[13] Maguk a szervezeti egységek nem önállóan látják el feladatukat, hanem a Kúria Péter utódának "nevében és tekintélyével látja el feladatát."[12] Ez lényegileg azt jelenti, hogy azt a feladatot láthatja el egy dikasztérium, amellyel a pápa konkrétan megbízza. Éppen ezért a feladatuk és vezetésük a mindenkori aktuális pápától függ, amely azt is jelenti, hogy a pápa halála, vagy lemondása után valamennyi vezető azonnal elveszíti hivatalát.

Jelenlegi felépítése[szerkesztés]

Ma a Római Kúria a Pápai Államtitkárságból, a Pápai Gazdasági Titkárságból valamint kilenc kongregációból, három bíróságból és tizenegy pápai tanácsból áll, amihez további bizottságok, a gazdasági ügyekért felelős három hivatal, és más intézmények (Pápai Ház Prefektúrája, Szertartásmesteri Hivatal) járulnak.

Római kúria.jpg

Mindezek mellett vannak a "Szentszékhez kapcsolódó intézmények", melyek a pápa küldetését segítő technikai funkciókat látják el, ilyen például a Vatikáni titkos levéltár, a Vatikáni Apostoli Könyvtár, a különféle pápai akadémiák, továbbá a Szent Péter-bazilika Műhelye (Fabbrica di San Pietro), az Apostoli Alamizsnahivatal (Elemosineria Apostolica), valamint a vatikáni média (a rádió, a televízió-központ, a könyvkiadó, a nyomda és az Osservatore Romano). Az Államtitkárság irányítása alatt kapcsolódnak a Kúriához a pápai külképviseletek (Apostoli Nunciatúrák és Apostoli Delegációk, nemzetközi szervezetek melletti Állandó Képviseletek).

Pápai Államtitkárság[szerkesztés]

Pietro Cardinal Parolin.JPG Pietro Parolin
Államtitkár
 Olaszország Kinevezve: 2014. február 22.
Giovanni Angelo Becciu in 2013.jpg Giovanni Angelo Becciu
Általános Ügyek Részlegének vezetője
 Olaszország Kinevezve: 2011. május 10.
Paul Richard Gallagher April 2015 (16454701994).jpg Paul Richard Gallagher
Államokkal való Kapcsolatok Részlegének vezetője
 Egyesült Királyság Kinevezve: 2014. november 8.

Pápai Gazdasági Titkárság[szerkesztés]

Fénykép Név, beosztás Országa Kinevezés dátuma
Cardinal George Pell.jpg George Pell bíboros
prefektus
 Ausztrália 2014. február 24.
Kardinal Reinhard Marx.jpg Reinhard Marx bíboros
koordinátor
 Németország 2014. március 8.

A Római Kúria kongregációi[szerkesztés]

Kongregáció Jelenlegi prefektusa Országa Kép
Hittani Kongregáció Gerhard Ludwig Müller  Németország Bischof-GL-Müller.JPG
Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció Robert Sarah  Guinea Hoogeerwaarde Kanunnik Vanhoutten 2009.jpg
Népek Evangelizációjának Kongregációja Fernando Filoni  Olaszország 114 News Cittadinanzaonoraria020.jpg
Szentek Ügyeinek Kongregációja Angelo Amato  Olaszország Kardinalamato2.jpg
Püspöki Kongregáció Marc Ouellet  Kanada Marc Ouellet 2012.jpg
Klérus Kongregációja Beniamino Stella  Olaszország Beniamino Stella.jpg
Keleti Egyházak Kongregációja Leonardo Sandri  Argentína Leonardo Sandri.jpg
Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja João Braz de Aviz  Brazília Joao braz de aviz.jpg
Tanulmányi Intézetek Katolikus Nevelésügyi Kongregációja Giuseppe Versaldi  Olaszország Cardinale Giuseppe Versaldi.JPG

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]