Reinhard Marx

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Reinhard Marx
München és Freising érseke
Kardinal Reinhard Marx.jpg

Coat of arms of Reinhard Marx.svg
Ubi Spiritus Domini Ibi Libertas
(Ahol az Úr Lelke, ott a Szabadság)
Születési név Reinhard Marx
Született 1953. szeptember 21. (66 éves)
Geseke
Nemzetiség Német német
Iskolái Ruhr Egyetem
Munkássága
Felekezet római katolikus egyház
Pappá szentelés 1979. június 2.
Püspökké szentelés 1996. szeptember 21.
Bíborossá kreálás 2010. november 20.

Hivatal Paderborni segédpüspök
Hivatali idő 19962001

Hivatal Trieri püspök
Hivatali idő 20012007

Hivatal München és Freising érseke
Hivatali idő 2008

Díjak
  • Bayerische Verfassungsmedaille in Gold
  • Stephanus-díj (2011)
  • Szent Sír Lovagrend nagykeresztje
  • Bajor Érdemrend
  • Ehrenprofessur (2017. szeptember 7., University of Cuenca)[1]
  • díszdoktor (Institut Catholique de Paris, 2019. november 19.)[2][3]
Reinhard Marx a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Reinhard Marx témájú médiaállományokat.

Reinhard Marx (Geseke, 1953. szeptember 21. –) a katolikus egyház német bíborosa, München és Freising érseke. 2014 és 2020 között a Német Püspöki Konferencia elnöke. XVI. Benedek pápa 2010. november 20-ai konzisztóriumon kreálta bíborossá. Kinevezése után ő lett a bíborosi kollégium legfiatalabb tagja, a 2003-ban kinevezett Erdő Péter esztergom-budapesti érseket váltva. 2013-as megalakulása óta tagja a Bíborosi Tanácsnak.

Élete[szerkesztés]

Az észak-rajna-vesztfáliai Geseke városában született 1953. szeptember 21-én. 1979. június 2-án szentelte pappá Johannes Joachim Degenhardt, a Paderborni főegyházmegye érseke. 1989-ben teológiai doktorátust szerzett. 1996. július 23-án II. János Pál pápa Paderborn segédpüspökévé és Petina címzetes püspökévé nevezte ki. Püspökké szentelésére a következő év szeptember 21-én került sor, amelyet Degenhardt érsek végzett el.

2001. december 20-án nevezték ki a Trieri egyházmegye püspökévé az egy éve visszavonult Hermann Josef Spital helyére. Marx igen konzervatív nézeteket vall az egyházi fegyelemről.[4] XVI. Benedek pápa 2007. november 30-án nevezte ki a München-Freisingi főegyházmegye érsekévé, amely pozíciót ő is betöltötte 1977 és 1981 között. A kinevezésről már korábban is terjengtek pletykák, ám Marx ezekre úgy reagált, hogy „a pápa nevezi ki a püspököket, nem a sajtó.”[5] Beiktatására 2008. február 2-án került sor a müncheni Miasszonyunk-templomban.

2010. november 20-án nevezte ki a pápa bíborossá, ezzel ő lett a bíborosi kollégium legfiatalabb tagja. 2010 óta a Tanulmányi Intézetek Katolikus Nevelésügyi Kongregációja és az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa, 2012 óta pedig a Keleti Egyházak Kongregációja tagja. 2013 szeptemberétől a Ferenc pápa által életre hívott nyolctagú Bíborosi Tanács tagja, mely a pápa legszűkebb tanácsadó testülete.[6] A Pápai Gazdasági Titkárság koordinátora.

2012-ben az Európai Unió intézményeiben megfigyelőként működő szervezet, az Európai Közösség Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (ComECE) elnökévé választotta. Két évvel később a Német Püspöki Konferencia is elnökké választotta. A münsteri választáson az ötödik körben, a szavazatok egyszerű többségével választották elnöknek Marxot, aki Robert Zollitsch freiburgi érseket váltotta. Mandátuma hat évre szólt, 2020-ban már a gyűlés előtt kijelentette, hogy nem vállal újabb ciklust.[7]

Marx bíboros egy dublini konferencián 2016-ban.

Nézetei[szerkesztés]

Marx a német püspöki kar liberális tagjainak vezető személyisége, többször is szót emelt a hagyományos katolikus tanítás újragondolása érdekében.[8] A 2019-ben kezdődő németországi ún. szinódusi út egyik elindítója. Első között engedélyezte egyházmegyéjében a elváltak és újraházasodottak, valamint a protestáns házastársak szentáldozását.

Marx a homoszexualitással kapcsolatban egy 2011-es interjúban kijelentette, hogy „az egyház nem mindig a megfelelő hangot ütötte meg“, azonban ő személyesen szívesen imádkozik homoszexuális párokért.[9] A 2014-es családügyi püspöki szinóduson a házasság fogalmának újragondolása mellett érvelt, a polgári jogi melegházasság bevezetését azonban nem támogatta.[10]

Marx kezdettől fogva kiállt a bevándorlás támogatása és a politikai és gazdasági menekültek befogadása mellett. 2018-ban élesen kritizálta a konzervatív bajor kormánypártot, a Keresztényszociális Uniót (CSU): „egy párt, mely felvette a nevébe a C betűt, a keresztény társadalmi tanítás szellemében kötelezettségekkel bír, különösen a szegények és elesettek irányába“. Egyúttal kijelentette, hogy „nacionalistának is és katolikusnak is lenni, az nem lehetséges“.[11]

Művei[szerkesztés]

2008. októberben megjelent A tőke - Védőbeszéd az emberért (Das Kapital: Ein Plädoyer für den Menschen) című könyve, amely Karl Marx német filozófus A tőke c. átfogó tanulmányát veszi kritikai górcső alá keresztényi megközelítésben. Magyar nyelven a Szent István Társulat adta ki 2009-ben Marx Gyula fordításában.[12]

Díjai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kardinal Marx in Ecuador zum Ehrenprofessor ernannt. (Hozzáférés: 2017. szeptember 7.)
  2. https://www.icp.fr/a-propos-de-l-icp/agenda/130-ans-de-theologie-a-l-icp--123077.kjsp, 2019. november 20.
  3. https://www.erzbistum-muenchen.de/news/bistum/Ehrendoktorwuerde-fuer-Kardinal-Marx-35542.news, 2019. november 20.
  4. Whispers in the Loggia. Papa Ratzi's Hometown Heir? 28 November 2007
  5. Whispers in the Loggia. Tomorrow: Hope, Munich and Media ... All By Noon 29 November 2007
  6. A Bíborosi Tanács második ülése: a megbeszélések egy új Apostoli Konstitúció irányába mutatnak”, Magyar Kurír, 2013. december 3. (Hozzáférés ideje: 2020. március 16.) 
  7. Daniel Deckers. „Kardinal Marx gibt Vorsitz der Bischofskonferenz ab”, Frankfurter Allgemeine Zeitung, 2020. február 3. (Hozzáférés ideje: 2020. március 16.) 
  8. Kulifai Máté. „Marx bíborban”, hetek.hu, 2019. április 5. (Hozzáférés ideje: 2020. március 16.) 
  9. Kardinal Marx: Auch Homosexuelle gehören dazu”, Süddeutsche Zeitung, 2011. július 28. (Hozzáférés ideje: 2020. március 16.) 
  10. Milyen következményei lesznek a melegházasság bevezetésének Németországban az egyházakra nézve? – Különböző egyházi állásfoglalások születtek”, evangelikus.hu, 2017. július 3. (Hozzáférés ideje: 2020. március 16.) 
  11. Catholic Church tells CSU to show Christian values in immigration policy”, euractiv.com, 2018. július 18. (Hozzáférés ideje: 2020. március 19.) 
  12. Globális szociális piacgazdaság?, Magyar Tudomány, 2011-05-19