Reinhard Marx
| Reinhard Marx | |||
 | |||
| Született | 1953. szeptember 21. (72 éves)[1][2] Geseke[3] | ||
| Állampolgársága | német | ||
| Foglalkozása |
| ||
| Tisztsége |
| ||
| Iskolái | Ruhr Egyetem | ||
| Kitüntetései | Lista
| ||
| München és Freising érseke | |||
 | |||
| Ubi Spiritus Domini Ibi Libertas (Ahol az Úr Lelke, ott a Szabadság) | |||
| Vallása | latin rítusú katolikus egyház | ||
| Pappá szentelés | 1979. június 2. | ||
| Püspökké szentelés | 1996. szeptember 21. | ||
| Szentelők |
| ||
| Bíborossá kreálás | 2010. november 20. | ||
| Hivatal | Petinai címzetes püspök | ||
| Hivatali idő | 1996–2001 | ||
| Elődje | Rafael Palmero Ramos | ||
| Utódja | Valentin Pozaić S.J. | ||
| Hivatal | Paderborni segédpüspök | ||
| Hivatali idő | 1996–2001 | ||
| Hivatal | trieri püspök | ||
| Hivatali idő | 2001–2007 | ||
| Elődje | Hermann Josef Spital | ||
| Utódja | Stephan Ackermann | ||
| Hivatal | München és Freising érseke | ||
| Hivatali idő | 2008–hivatalban | ||
| Elődje | Friedrich Wetter apostoli kormányzó | ||
| Utódja | hivatalban | ||
| Hivatal | az Európai Közösség Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (ComECE) alelnöke | ||
| Hivatali idő | 2009–2012 | ||
| Hivatal | a San Corbiniano bíboros-protektora | ||
| Hivatali idő | 2010– hivatalban | ||
| Elődje | nincs | ||
| Utódja | hivatalban | ||
| Hivatal | az Európai Közösség Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (ComECE) elnöke | ||
| Hivatali idő | 2012–2018 | ||
| Elődje | Adrianus Herman van Luyn S.D.B. | ||
| Utódja | Jean-Claude Hollerich S.J. | ||
| Hivatal | a Bíborosi Tanács tagja | ||
| Hivatali idő | 2013–hivatalban | ||
| Szentelt püspökök | |||
| Társszentelt püspökök | |||
| |||
 | |||
| Reinhard Marx aláírása | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reinhard Marx témájú médiaállományokat. | |||
Reinhard Marx (Geseke, 1953. szeptember 21. –) a katolikus egyház német bíborosa, München és Freising érseke. 2014 és 2020 között a Német Püspöki Konferencia elnöke. XVI. Benedek pápa 2010. november 20-ai konzisztóriumon kreálta bíborossá. Kinevezése után ő lett a bíborosi kollégium legfiatalabb tagja, a 2003-ban kinevezett Erdő Péter esztergom-budapesti érseket váltva. 2013-as megalakulása óta tagja a Bíborosi Tanácsnak.
Élete
[szerkesztés]Az észak-rajna-vesztfáliai Geseke városában született 1953. szeptember 21-én. 1979. június 2-án szentelte pappá Johannes Joachim Degenhardt, a Paderborni főegyházmegye érseke. 1989-ben teológiai doktorátust szerzett. 1996. július 23-án II. János Pál pápa Paderborn segédpüspökévé és Petina címzetes püspökévé nevezte ki. Püspökké szentelésére a következő év szeptember 21-én került sor, amelyet Degenhardt érsek végzett el.
2001. december 20-án nevezték ki a Trieri egyházmegye püspökévé az egy éve visszavonult Hermann Josef Spital helyére. Marx igen konzervatív nézeteket vall az egyházi fegyelemről.[8] XVI. Benedek pápa 2007. november 30-án nevezte ki a München-Freisingi főegyházmegye érsekévé, amely pozíciót ő is betöltötte 1977 és 1981 között. A kinevezésről már korábban is terjengtek pletykák, ám Marx ezekre úgy reagált, hogy „a pápa nevezi ki a püspököket, nem a sajtó”.[9] Beiktatására 2008. február 2-án került sor a müncheni Miasszonyunk-templomban.
2010. november 20-án nevezte ki a pápa bíborossá, ezzel ő lett a bíborosi kollégium legfiatalabb tagja. 2010 óta a Tanulmányi Intézetek Katolikus Nevelésügyi Kongregációja és az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa, 2012 óta pedig a Keleti Egyházak Kongregációja tagja. 2013 szeptemberétől a Ferenc pápa által életre hívott nyolctagú Bíborosi Tanács tagja, mely a pápa legszűkebb tanácsadó testülete.[10] A Pápai Gazdasági Titkárság koordinátora.
2012-ben az Európai Unió intézményeiben megfigyelőként működő szervezet, az Európai Közösség Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (ComECE) elnökévé választotta. Két évvel később a Német Püspöki Konferencia is elnökké választotta. A münsteri választáson az ötödik körben, a szavazatok egyszerű többségével választották elnöknek Marxot, aki Robert Zollitsch freiburgi érseket váltotta. Mandátuma hat évre szólt, 2020-ban már a gyűlés előtt kijelentette, hogy nem vállal újabb ciklust.[11]
A főegyházmegyében 1945 óta elkövetett szexuális visszaélések kivizsgálásával a főegyházmegye megbízta a Westpfahl Spilker Wastl (WSW) ügyvédi irodát. A 2022 januárjában nyilvánosságra hozott jelentés Marxot két esetbeni konkrét helytelen eljárással vádolja, valamint a jelentés szerint a bejelentések nagy számához képest „viszonylag csekély számban” állapítható csak meg, hogy közvetlenül foglalkozott volna a visszaélésekkel.[12]
Nézetei
[szerkesztés]Marx a német püspöki kar liberális tagjainak vezető személyisége, többször is szót emelt a hagyományos katolikus tanítás újragondolása érdekében.[13] A 2019-ben kezdődő németországi ún. szinódusi út egyik elindítója. Első között engedélyezte egyházmegyéjében az elváltak és újraházasodottak, valamint a protestáns házastársak szentáldozását.
Marx a homoszexualitással kapcsolatban egy 2011-es interjúban kijelentette, hogy „az egyház nem mindig a megfelelő hangot ütötte meg”, azonban ő személyesen szívesen imádkozik homoszexuális párokért.[14] A 2014-es családügyi püspöki szinóduson a házasság fogalmának újragondolása mellett érvelt, a polgári jogi melegházasság bevezetését azonban nem támogatta.[15]
Marx kezdettől fogva kiállt a bevándorlás támogatása és a politikai és gazdasági menekültek befogadása mellett. 2018-ban élesen kritizálta a konzervatív bajor kormánypártot, a Keresztényszociális Uniót (CSU): „egy párt, mely felvette a nevébe a C betűt, a keresztény társadalmi tanítás szellemében kötelezettségekkel bír, különösen a szegények és elesettek irányába”. Egyúttal kijelentette, hogy „nacionalistának is és katolikusnak is lenni, az nem lehetséges”.[16]
Művei
[szerkesztés]2008. októberben megjelent A tőke – Védőbeszéd az emberért (Das Kapital: Ein Plädoyer für den Menschen) című könyve, amely Karl Marx német filozófus A tőke c. átfogó tanulmányát veszi kritikai górcső alá keresztényi megközelítésben. Magyar nyelven a Szent István Társulat adta ki 2009-ben Marx Gyula fordításában.[17]
Magyarul
[szerkesztés]- A tőke. Védőbeszéd az emberért; ford. Marx Gyula; Szt. István Társulat, Bp., 2009
Díjai
[szerkesztés]- Geseke díszpolgára (2008)
- Vallendari Főiskola díszdoktora (2009)
- Stephanus-díj (2011)
- Bajor Alkotmányérem arany fokozata (2011)
- Bajor Érdemrend (2014)
- Bajor Katolikus Akadémia Ökumenikus Díja (2017)
- Párizsi Katolikus Egyetem díszdoktora (2019)
Források
[szerkesztés]- Életrajza az egyházmegye honlapján (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Brockhaus (német nyelven). Brockhaus
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Kardinal Marx in Ecuador zum Ehrenprofessor ernannt. (Hozzáférés: 2017. szeptember 7.)
- ↑ https://www.icp.fr/a-propos-de-l-icp/agenda/130-ans-de-theologie-a-l-icp--123077.kjsp. (Hozzáférés: 2019. november 20.)
- ↑ https://www.erzbistum-muenchen.de/news/bistum/Ehrendoktorwuerde-fuer-Kardinal-Marx-35542.news. (Hozzáférés: 2019. november 20.)
- ↑ https://shs.cairn.info/revue-transversalites-2010-3-page-123
- ↑ Whispers in the Loggia. Papa Ratzi's Hometown Heir? 28 November 2007
- ↑ Whispers in the Loggia. Tomorrow: Hope, Munich and Media ... All By Noon 29 November 2007
- ↑ „A Bíborosi Tanács második ülése: a megbeszélések egy új Apostoli Konstitúció irányába mutatnak”, Magyar Kurír, 2013. december 3. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Daniel Deckers. „Kardinal Marx gibt Vorsitz der Bischofskonferenz ab”, Frankfurter Allgemeine Zeitung, 2020. február 3. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Benedikt XVI. in Missbrauchsgutachten schwer belastet (német nyelven). Die Presse, 2022. január 20. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
- ↑ Kulifai Máté. „Marx bíborban”, hetek.hu, 2019. április 5. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ „Kardinal Marx: Auch Homosexuelle gehören dazu”, Süddeutsche Zeitung, 2011. július 28. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ „Milyen következményei lesznek a melegházasság bevezetésének Németországban az egyházakra nézve? – Különböző egyházi állásfoglalások születtek”, evangelikus.hu, 2017. július 3. (Hozzáférés: 2020. március 16.) [halott link]
- ↑ „Catholic Church tells CSU to show Christian values in immigration policy”, euractiv.com, 2018. július 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Globális szociális piacgazdaság?[halott link], Magyar Tudomány, 2011-05-19
.svg){kind=small}