Kurt Koch
| Kurt Koch | |||||||||
 | |||||||||
| Született | 1950. március 15. (74 éves)[1][2] Emmen[1] | ||||||||
| Állampolgársága | svájci | ||||||||
| Foglalkozása |
| ||||||||
| Kitüntetései |
| ||||||||
| a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa elnöke | |||||||||
 | |||||||||
| Ut sit in omnibus Christus primatum tenens (Hogy Krisztusé legyen az elsőség mindenben) | |||||||||
| Vallása | római katolikus egyház | ||||||||
| Pappá szentelés | 1982. június 20. | ||||||||
| Püspökké szentelés | 1996. január 6. Róma | ||||||||
| Szentelők |
| ||||||||
| Bíborossá kreálás | 2010. november 20. | ||||||||
| Hivatal | bázeli püspök | ||||||||
| Hivatali idő | 1995-2010 | ||||||||
| Elődje | Hansjörg Vogel | ||||||||
| Utódja | Felix Gmür | ||||||||
| Hivatal | a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa elnöke | ||||||||
| Hivatali idő | 2010- | ||||||||
| Elődje | Walter Kasper | ||||||||
| Utódja | hivatalban | ||||||||
| Szentelt püspökök | |||||||||
| |||||||||
| Társszentelt püspökök | |||||||||
| |||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kurt Koch témájú médiaállományokat. | |||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||
Kurt Koch (Emmenbrücke, Luzern kanton, 1950. március 15. –) római katolikus svájci püspök, bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa elnöke. 1995 és 2010 között bázeli püspökként szolgált.
Pályafutása[szerkesztés]
Kurt Koch 1950. március 15-én született a Luzern kantonbeli Emmenbrückében. A középiskola elvégzése után Münchenben és Luzernben tanul teológiát, 1975-ben szerez diplomát. 1982. június 20-án szentelik pappá. Ezután Bernben végez lelkipásztori szolgálatot három éven át, közben Fribourgban teológiát tanít, 1987-ben teológiai doktorátust szerez. 1989-től a luzerni egyetemen dogmatikus teológiát és liturgiát oktat, 1995-ben ugyanitt rektori kinevezést kap.
1995. december 6-án II. János Pál pápa Bázel püspökévé nevezi ki, egy hónappal később Rómában pedig püspökké is szenteli. 1998-tól nyolc éven át a svájci püspöki konferencia alelnöke, 2007 és 2009 között pedig elnöke.
2010. június 1-jén XVI. Benedek pápa a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa elnökévé, egyúttal ad personam érsekké nevezi ki. Még ez év novemberében tartott konzisztóriumon bíborossá is kreálja, a diakónusi rendbe. Római diakoniája a Nostra Signora del Sacro Cuore. Ezen kívül a Hittani Kongregáció, a Püspöki Kongregáció, Keleti Egyházak Kongregációja, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja, a Nevelésügyi Kongregáció, valamint a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa tagja.
2021. május 3-án tartott rendes konzisztóriumon Ferenc pápa jóváhagyásával a bíborosok presbiteri rendjébe lépett át.[3]
Nézetei[szerkesztés]
Már Bázel püspökeként is szorgalmazta a vallások közti párbeszédet, valamint a vallásszabadság előmozdítását. Egy 2006-os interjúban a minaretek szabad építése mellett érvelt a vallásszabadságra hivatkozva, ugyanakkor a muszlim többségű államokat is vallási toleranciára szólította fel. Az iszlám integrációja kapcsán kiemelte, hogy „a probléma valójában nem az iszlám erőssége, hanem a kereszténység gyengesége.”[4]
2007-ben a Hittani Kongregáció által kiadott dokumentumhoz fűzött hosszabb magyarázatot, melyben az apostoli utódlás és a valóságos szentségek fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a protestáns egyházak ezekkel nem bírnak. Az ortodox és a protestáns egyházak által támogatott ökumenikus törekvések kapcsán kifejtette, hogy míg előbbiek teljes, látható egységre törekszenek, utóbbiak pedig a különféle és sokszínű egyházi közösségek kölcsönös elismerésért dolgoznak.[5]
Koch véleménye szerint az ortodoxia kapcsán a legnagyobb nehézség annak megosztottsága, így az ökumenikus párbeszéd sikeressége érdekében az ortodox egyházak közötti kapcsolatok javítását is szorgalmazza.[6] Egy 2014-es interjúban kifejtette, hogy a nacionalizmus mélyen gyökerező probléma az ortodox egyházakban, ugyanakkor a protestánsoknál és a katolikusoknál is megjelenik. „Ez a katolikus egyházat is érinti, amely bár univerzális egyház, mégsem teljesen szabad a nacionalista bűnöktől. A bűnök elkövetésében tehát elég ökumenikusak vagyunk.” Ugyanakkor kifejtette, hogy a kulturális különbözőségek is hasonló gátat képezhetnek az ökumenizmusban. „Az ortodoxokkal nagyon sok közös hitbeli dolgunk van, de teljesen más a kultúránk. Ezzel szemben például a reformáció által létrejött egyházi közösségekkel ugyan nem ilyen széles a hitbeli közösségünk, kultúránk mégis azonos.” [7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. március 25.)
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ „Bíborosi konzisztórium Ferenc pápa vezetésével”, Magyar Kurír, 2021. május 4.
- ↑ „Swiss bishop comes out in favour of minarets”, swissinfo.ch, 2006. szeptember 3.
- ↑ „Protestant groups dismayed at new document on identity of 'church'”, Catholic News Service, 2007. július 11.. [2007. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. május 21.)
- ↑ „Az élet ökumenizmusa vezet el az egységhez”, Vatikáni Rádió, 2013. január 19.
- ↑ „Luther nem akart szakadást, hanem megújulást”, evangelikus.hu, 2014. március 14.. [2021. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. május 21.)
.svg){kind=small}