Sigitas Tamkevičius

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sigitas Tamkevičius
Született1938. november 7. (85 éves)
Gudonys
Állampolgársága
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • címzetes püspök (1991. május 8. – )
  • segédpüspök (1991. május 8. – )
  • Roman Catholic Archbishop of Kaunas (1996. május 4. – 2015. június 11.)
  • bíboros (2019. október 5. – )
IskoláiKaunas Priest Seminary
Kitüntetései
  • a Vytautas Magnus Egyetem díszdoktora
  • Gediminas-rend
  • Order of the Cross of Vytis
  • January 13th commemorative medal (1992. június 10.)
  • Commander's Grand Cross of the Order of the Gediminas (1998. július 1.)
  • Independence Medal (2000. július 1.)
  • Commander of the Order of the Cross of Vytis (2002. január 16.)
nyugalmazott kaunasi érsek
Vallásarómai katolikus egyház
SzerzetesrendJézus Társasága
Pappá szentelés1962. április 18.
Kaunas
Püspökké szentelés1991. május 19.
Kaunas
Szentelők
  • Vincentas Sladkevičius (főszentelő)
  • Vladas Michelevičius (társszentelő)
  • Antanas Vaičius (társszentelő)
  • Romualdas Krikščiūnas (társszentelő)
  • Juozas Preikšas (társszentelő)
Bíborossá kreálás2019. október 5.

Hivatalkaunasi segédpüspök
Hivatali idő1991–1996

Hivatalkaunasi érsek
Hivatali idő1996–2005
ElődjeVincentas Sladkevičius
UtódjaLionginas Virbalas
Szentelt püspökök
Eugenijus Bartulis1997. június 29.
Rimantas Norvila1997. június 29.
Jonas Ivanauskas2003. november 23.
Kęstutis Kėvalas2012. november 24.
Társszentelt püspökök
Jonas Boruta1997. június 21.
Jonas Kauneckas2000. augusztus 5.
Arūnas Poniškaitis2010. március 4.
Gintaras Linas Grušas2010. szeptember 4.
Linas (Genadijus) Vodopjanovas2012. április 14.
Lionginas Virbalas2013. augusztus 10.
A Wikimédia Commons tartalmaz Sigitas Tamkevičius témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sigitas Tamkevičius (Gudonys, 1938. november 7. –) litván katolikus pap, jezsuita szerzetes, nyugalmazott kaunasi érsek, bíboros. A Magyar Kurír szerint „a litván egyház ikonikus alakja, a litván ellenállás legendás szereplője”.[1]

Pályafutása[szerkesztés]

1962. április 18-án szentelték pappá a kaunasi székesegyházban. 1968 augusztusában lépett be a Jézus Társaságába, ahol 1970. augusztus 15-én tette le első fogadalmát. 1972-ben megalapította és főszerkesztőként vezette A Katolikus Egyház Krónikája Litvániában című lapot, mely 1989-ig dokumentálta a szovjet egyházüldözést. Jezsuitaként folyamatos üldözésnek volt kitéve, több évet töltött a Gulágon szovjetellenes összeesküvés vádjával.[1]

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

1991. május 8-án turudai címzetes püspökké és kaunasi segédpüspökké nevezték ki. május 19-én szentelte püspökké a kaunasi székesegyházban Vincentas Sladkevičius kaunasi érsek, Vladas Michelevicius vilkaviškisi segédpüspök, Antanas Vaičius telšiai-i püspök, Romualdas Krikšciunas nyugalmazott panevėžysi apostoli adminisztrátor és Juozas Preikšas panevėžysi apostoli adminisztrátor segédletével.

1996. május 4-én kaunasi érsekké nevezték ki. Két cikluson át a litván püspöki konferencia elnöke volt.[1] 2005. június 11-én vonult nyugállományba.

Ferenc pápa a 2019. október 5-i konzisztóriumon bíborossá kreálta.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Bemutatjuk a tizenhárom új bíborost (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2019. október 3. (Hozzáférés: 2019. október 11.)

További információk[szerkesztés]