Giuseppe Bertello

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Giuseppe Bertello
Giuseppe Bertello 2016.jpg
Született 1942. október 1. (80 éves)
Foglizzo
Állampolgársága olasz
Nemzetisége olasz
Foglalkozása katolikus pap
Tisztsége
  • címzetes érsek (1987. október 17. – 2012. február 18.)
  • ghánai apostoli nuncius (1987. október 17. – 1991. január 12.)
  • togói apostoli nuncius (1987. október 17. – 1991. január 12.)
  • benini apostoli nuncius (1987. október 17. – 1991. január 12.)
  • katolikus érsek (1987. október 28. – )
  • ruandai apostoli nuncius (1991. január 12. – 1995. március)
  • mexikói apostoli nuncius (2000. december 27. – 2007. január 11.)
  • olaszországi apostoli nuncius (2007. január 11. – 2011. október 1.)
  • San Marinó-i apostoli nuncius (2007. január 11. – 2011. október 1.)
  • a Vatikánvárosi Állam Kormányzóságának elnöke (2011. október 1. – 2021. október 1.)
  • bíboros (2012. február 18. – )
Iskolái Pápai Egyházi Akadémia
Kitüntetései
  • Szent Sír Lovagrend tagja
  • Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja
Vatikánvárosi Állam Kormányzósága és Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottsága nyugalmazott elnöke
Coat of arms of Giuseppe Bertello.svg
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1966. június 29.
Püspökké szentelés 1987. november 28.
Szentelők
  • Agostino Casaroli (főszentelő)
  • Albino Mensa (társszentelő)
  • Luigi Bettazzi (társszentelő)
Bíborossá kreálás 2012. február 18.
Róma

Hivatal Benin apostoli pronunciusa
Hivatali idő 19871991
Elődje Ivan Cornelius Dias
Utódja Abraham Kattumana

Hivatal Ghána apostoli pronunciusa
Hivatali idő 19871991
Elődje Ivan Cornelius Dias
Utódja Abraham Kattumana

Hivatal Togo apostoli pronunciusa
Hivatali idő 19871991
Elődje Ivan Cornelius Dias
Utódja Abraham Kattumana

Hivatal Ruanda apostoli nunciusa
Hivatali idő 19911995
Elődje Giovanni Battista Morandini
Utódja Juliusz Janusz

Hivatal ENSZ Genfi Hivatala és a Kereskedelmi Világszervezet szentszéki állandó képviselője
Hivatali idő 19952000
Elődje Paul Fouad Naïm Tabet
Utódja Diarmuid Martin

Hivatal Mexikó apostoli nunciusa
Hivatali idő 20002007
Elődje Leonardo Sandri
Utódja Christophe Louis Yves Georges Pierre

Hivatal Olaszország apostoli nunciusa
Hivatali idő 20072011
Elődje Paolo Romeo
Utódja Adriano Bernardini

Hivatal San Marino apostoli nunciusa
Hivatali idő 20072011
Elődje Paolo Romeo
Utódja Adriano Bernardini
Szentelt püspökök
José Louis Castro Medellín M.S.F.2002.
Eduardo Cirilo Carmona Ortega C.O.R.C.2004.
Pedro Pablo Elizondo Cárdenas L.C.2004.
Maximino Martínez Miranda2006.
Konrad Krajewski2013.
Társszentelt püspökök
Juan Manuel Mancilla Sánchez2001.
Gustavo Rodriguez Vega2001.
Francisco Clavel Gil2001.
Rogelio Esquivel Medina2001.
Jonás Guerrero Corona2001.
Francisco Moreno Barrón2002.
Domingo Díaz Martínez2002.
Roberto Octavio Balmori Cinta M.J.2002.
Rafael Francisco Martínez Sáinz2002.
José María de la Torre Martín2002.
Rutilo Muñoz Zamora2002.
Alonso Gerardo Garza Treviño2003.
Enrique Díaz Díaz2003.
Luis Artemio Flores Calzada2003.
José Refugio Mercado Díaz2003.
Juan Navarro Castellanos2004.
Antonio Ortega Franco C.O.2004.
José Víctor Manuel Valentín Sánchez Espinosa2004.
José Rafael Palma Capetillo2004.
Ramón Castro Castro2004.
José Trinidad Zapata Ortiz2004.
Gerardo de Jesús Rojas López2004.
José Miguel Ángel Giles Vázquez2004.
Faustino Armendáriz Jiménez2005.
Alfonso Cortés Contreras2005.
José Leopoldo González González2006.
José Guadalupe Torres Campos2006.
Juan Frausto Pallares2006.
Lucas Martínez Lara2006.
Simone Giusti2007.
A Wikimédia Commons tartalmaz Giuseppe Bertello témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Giuseppe Bertello (Foglizzo, 1942. október 1. –) római katolikus pap, a Vatikánvárosi Állam Kormányzósága és a Vatikánvárosi Állam Pápai Tanácsa nyugalmazott elnöke, protodiakónus-bíboros.

Élete[szerkesztés]

1966. június 29-én szentelték pappá. Kánonjogból doktorált a Pápai Egyházi Akadémián. 1971-ben lépett be a Szentszék diplomáciai szolgálatába, Szudánban, Törökországban, Venezuelában és Genfben szolgált.

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

1987. október 17-én kinevezték Ghána, Togo és Benin apostoli pronunciusává, valamint címzetes érsekké. November 28-án szentelték püspökké. 1991. január 12-én kinevezték Ruanda apostoli nunciusává, szolgálatát a polgárháború legsúlyosabb szakaszában töltötte. 1995. márciusában kinevezték az ENSZ és a Kereskedelmi Világszervezet szentszéki állandó képviselőjévé Genfbe. 2002. december 27-én Mexikó apostoli nunciusává nevezték ki, 2002-ben üdvözölte II. János Pál pápát a mexikói pápalátogatáskor. 2007. január 11-én Olaszország és San Marino apostoli nunciusává lett kinevezve. 2011. szeptember 3-án XVI. Benedek pápa kinevezte a Vatikánvárosi Állam Kormányzósága és a Vatikánvárosi Állam Pápai Tanácsa elnökévé, a 2012. február 18-i konzisztóriumon pedig bíborossá kreálta. Részt vett a 2013-as konklávén, amely megválasztotta Ferenc pápát. Az új pápa 2013. április 13-án kinevezte a Bíborosi Tanács tagjává.

2021. május 3. óta protodiakónus bíboros, egy esetleges konklávé során ő jelentené be az új pápa személyét.

Ferenc pápa 2021. október 1-én elfogadta nyugdíjazási kérelmét.

Források[szerkesztés]