Népszavazás Magyarország EU-tagságáról
Népszavazás Magyarország EU-tagságáról | |
Kezdeményező | Magyar Köztársaság |
Dátum | 2003. április 12. |
Helyszín | Magyarország |
Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? | |
Eredmények | |
Választójogosult | 8 042 272 fő |
Szavazatok | 3 669 252 db |
érvényes szavazat | 3 648 717 db |
érvénytelen szavazat | 17 998 db |
Távol maradók | 4 373 020 fő |
Igen szavazat | 3 056 027 db |
Nem szavazat | 592 690 db |
![]() | |
Igen Nem | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Népszavazás Magyarország EU-tagságáról témájú médiaállományokat. |
Magyarországi népszavazások |
---|
|
A 2003. április 12-én Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása ügyében megtartott országos népszavazás a maga 45,62 részvételi százalékával eredményes volt, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76%-a támogatta a belépést. A csatlakozásra végül 2004. május 1-jén került sor Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia társaságában.
Háttér
Az 1989-'90-ben lezajlott kelet-európai rendszerváltások után az egykori szocialista országok célként tűzték maguk elé a nyugat-európai integrációs szervezetekbe (NATO, Európai Unió, OECD) való bejutást. A legtöbb várakozás az EU-csatlakozást előzte meg. Magyarország 1991 óta volt társult tag és az Unió 1998-as luxemburgi csúcstalálkozója óta folytatott csatlakozási tárgyalásokat a szervezettel, melyek 2002-re a végükhöz érkeztek. A törvények szerint a csatlakozásról népszavazásnak kellett döntenie. A kormányzó MSZP kezdeményezte, hogy az ügydöntő referendumot még a 2003. április 12-i athéni EU-csúcs előtt tartsák meg.[1] Az Országgyűlés 2003. április 12-ére tűzte ki az ügydöntő népszavazást. A népszavazás olyan szempontból volt egyedülálló a legújabb kori magyarországi demokrácia történetében, hogy szombati napon tartották, holott a választásokat és népszavazásokat hagyományosan vasárnapi napokon tartják (bár ezt semmilyen jogszabály nem írja elő).
A kérdés
„Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?”
A kampány
A csatlakozás melletti politikai kampányt fejtett ki
- a magyar kormány
- az összes parlamenti párt
A csatlakozással szembeni politikai kampányt fejtett ki
Az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány
A népszavazás előtt a Medgyessy-kormány állami támogatásban részesítette a csatlakozást támogató szervezeteket, de az ellenzők nem kaptak támogatást. 2002. november 29-én létrehozták az Európai Unió Kommunikációs Közalapítványt (EUKK), amely kuratóriumának elnöke Palánkai Tibor volt. AZ EUKK „tájékoztatás” címén különféle propaganda-rendezvényekkel és a 181-es hívószámú „EU-vonallal” igyekezett lakosság körében a belépés negatív hatásaitól való félelmet csökkenteni: például elterjedt volt az a rémhír, miszerint az EU bürokráciája be fogja tiltani Magyarországon a háztáji disznóvágást és a máktermesztést – s így nem lehet majd mákos tésztát sem készíteni többé.
Emlékezetes az EUKK-plakátkampány banális hangneme, amely a pénzügyi-gazdasági és politikai kérdések helyett a kulturális azonosulást tematizálta, például: „Nyithatok-e cukrászdát Bécsben? Igen!” Ezt sokan bírálták[2] illetve parodizálták[3] a kampány alatt és után. AZ EUKK működését utólag vizsgáló Állami Számvevőszék is több hiányosságot talált.[4]
A belépés mellett agitáló értelmiségiek, sportolók, művészek stb. elsősorban az utazási szabadság növekedését hangsúlyozták.
Noha 2003 januárjában még a lakosság több mint 60%-a jelezte részvételi szándékát[5][6] és a szavazásig a részt venni kívánók aránya is növekedett, végül alacsony lett a részvétel, 45,62%. Az érdektelenség egyik magyarázata lehet, hogy sokan eleve lefutottnak tartották a népszavazást, azaz nem látták érdemleges esélyét a csatlakozás elmaradásának.
Ellenkampány
A csatlakozást ellenző szervezetek nem voltak képesek a támogatókéhoz hasonló szervezett kampány kifejtésére. A csatlakozást szinte kizárólag a nemzeti függetlenség feladásaként, az ország gyarmatosításaként írták le, többek között a Magyar Igazság és Élet Pártja. Sokakban ellenszenvet keltett az ellenkampány sok helyütt kifejezetten nacionalista hangvitele. Tiltott önkényuralmi jelképek használatáért tartóztatták le a Szabad Magyarországért Mozgalom tagjait, akik az Unió 12 csillagát a vörös csillag és a horogkereszt társaságában ábrázolták.[7] Egyes közéleti szereplők is elzárkóztak az EU-csatlakozás támogatásától.[8] Az ellenkampány mindazonáltal sikeresnek mondható, hiszen 2003 januárjában a kutatások az EU-val kapcsolatos várakozások mérséklődését, illetve az ellenszavazók táborának növekedését jelezték[9]
Hivatalos tájékoztatás
A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma 2003 elején indította el a lakosság uniós felkészülését segítő telefonos és internetes szolgáltatását. Az EUvonal call center a nagyközönségnek nyújt az Európai Unióval kapcsolatos ismereteket és gyakorlati tudnivalókat telefonon és írásban, valamint nagy látogatottságú honlapot üzemeltet.
Eredmények
Lásd még
Hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ [1] A www.origo.hu cikke; Elérés: 2007. október 23.
- ↑ Reklám helyett tájékoztat az EUKK – Origó-cikk
- ↑ EUKK plakátparódiák gyűjteménye
- ↑ Jelentés az EU Kommunikációs Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről
- ↑ A közvélemény az EU-csatlakozásról 2003 januárjában
- ↑ [2] Csaknem négyszer annyian vannak a támogatók, mint az ellenzők – A Galloup intézet felmérése a csatlakozás megítéléséről; 2003. február 18.; Elérés: 2007. október 25.
- ↑ [3]
- ↑ [4] – Jancsó az EU-csatlakozás ellen kampányol; a www.origo.hu cikke; Elérés: 2007: október 24.
- ↑ Csaknem négyszer annyian vannak a támogatók, mint az ellenzők – A Galloup intézet felmérése a csatlakozás megítéléséről; 2003. február 18.; Elérés: 2007. október 25.