A fennmaradt délkeleti fal része
A 17. századi városerőd makettje
Brassó várfalai és bástyái a szászok által lakott belvárost védték. A szabálytalan alakú, a Cenk és a Warthe-domb közé ékelődő várfalrendszer legnagyobb kiterjedésekor 3200 méteres hosszúságon ölelte körbe a 0,5 négyzetkilométer területű települést, a mai történelmi központot. A falakat bástyák, tornyok és erődített kapuk vigyázták, Erdély egyik legerősebb várává téve Brassót: egy korai török betörést leszámítva ostromló ellenségnek soha nem sikerült bevennie; csak akkor került idegen kézre, amikor a védők feladták.
A városmagot kezdetben sáncokkal körbevett palánk övezte, a kőből épült erőd építését viszonylag későn, a 14. század végén kezdték el és 1427 körül fejezték be. A 15. század közepén az egyszerű falakat megerősítették, őrtornyokat és sarokbástyákat építettek. Hogy lépést tartsanak az ostromtechnika fejlődésével, a 16. században az északkeleti és délnyugati falakat megduplázták, vizesárkokat és tavakat hoztak létre, a városkapuk elé bevehetetlen kapubástyákat emeltek. A városerőd a 17. század közepén érte el legnagyobb kiépítettségét, erejének és fejlődésének tetőpontját: nyolc bástya és négy kapubástya, négy külső őrtorony, legtöbb részén megduplázott vagy akár hármas-négyes várfalak védték.
Az 1688-as Habsburg-hatalomátvétel után a brassóiak elveszítették fegyveres védekezéshez való jogukat, az erődrendszer védelmi szerepe csökkent, a rendszeres karbantartás hiánya miatt pedig megkezdődött lassú romosodása. A 18. században a haditechnika fejlődése miatt már nem nyújtott számottevő védelmi szerepet; a bástyák és szorítók legtöbbje új rendeltetést kapott, majd a 19. század második felében a városerőd nagy részét – beleértve a középkori kapukat, két bástyát, és az egész északkeleti falazatot – lebontották. A még álló védműveken már a 20. század elejétől megőrzési és karbantartási munkálatokat végeztek, később országos jelentőségű romániai műemlékké nyilvánították őket BV-II-a-A-11294 törzsszám alatt.
Ami az ábrázolásokat illeti, térképeken és rajzokon kívül fennmaradt egy háromdimenziós, 1:200-as méretarányú gipsz
makett is, amely a 17. századi történelmi központot ábrázolja, beleértve az erődítményeket. Ezt Friedrich Hermann szobrász és rajztanár készítette az
1896-os millenniumi ünnepségekre, ma a
Takácsok bástyájában tekinthető meg a
Brassó Megyei Történeti Múzeum állandó kiállításának részeként.
A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: Gary Cooper • Joseph Haydn • Stegosaurus • Iulianus római császár • Puglia • Héraklész • Van, aki forrón szereti
Javaslatok
,_Stokes_Hill_Wharf_--_2019_--_4362.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
