Híres fák listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A legmagasabb faj a Sequoia sempervirens (Tengerparti mamutfenyő), amely eléri a 115 métert
A legnagyobb törzstérfogatú faj az Adansonia digitata (Majomkenyérfa), átmérője több mint 10 m
A Sequoiadendron giganteum (Óriás mamutfenyő) faanyag tömege a legnagyobb, több mint 1400 m3
A leghosszabb életű faj a Pinus longaeva (Simatűjű szálkásfenyő), amely 5000 éven át él.

Ez a lista a világ olyan fáit tartalmazza, amelyek valamilyen okból hírnévre tettek szert. Ezek lehetnek valódi növények, mitikus fák, vagy valamely művészeti alkotás részei.

Valódi fák[szerkesztés]

Afrika[szerkesztés]

Ázsia[szerkesztés]

Európa[szerkesztés]

Magyarország[szerkesztés]

  • 700 éves hársfa – Szőkedencs temetőjében (Somogy vármegye).[1]
  • Basafa – Nagykőrös mellett található kocsányos tölgy, az Év fája című versenyben, 2013-ban a második helyezést érte el.[2]
  • Bátaszéki molyhos tölgy – 2015-ben az Év fája Magyarországon[3]
  • Bükkábrányi ősfák – több millió éves erdőmaradvány.
  • Debreceni líciumfa – botanikai különlegesség, egyháztörténeti emlék Debrecenben, a református nagytemplom közelében.
  • Erkel-faErkel Ferenc a hagyomány szerint e gyulai fa egykori lombjai alatt írta Bánk bán c. operáját. A fát a Várfürdő régebbi vezetése „jelölte ki” központi volta miatt. Már csak azért sem lehet ez a fa az, amely alatt a mű született, mert még kb. 10-12 évvel ezelőtt élt, és mivel egy Mezei juharról (Acer campestre) van szó, nem élhetett 1861-ben (vagy csak kis fa lehetett, semmiképpen sem „árnyas”), amikor az opera íródott. Ez semmit sem von le a fa értékéből, hiszen mindenkinek ez az Erkel-fa.
  • Felsőmocsoládi öreg hárs – 2012-ben az Európai Év Fája verseny győztese (Felsőmocsolád, Somogy vármegye).[4]
  • Gemenci fehér fűz, Magyarország legnagyobb fája, körmérete a 2011-es mérés alapján 620 cm.[5]
  • Gödöllői vackor – az ország legöregebb vadkörtefája, Gödöllőn a Szent István Egyetem Botanikus Kertjében található, életkorát 280 évre becsülik.[6]
  • Kandeláber-fa – a Rinyabesenyő és Homokszentgyörgy közti Öszpötei erdő (Somogy vármegye) hatalmas duglászfenyője, nevét különleges alakú ágairól kapta.[7]
  • Libanoni cédrus – a budai parkerdőben található, a II. Kondor úton,[8] Fedák Sári színésznő házának közelében.
  • Libanoni cédrus – Alcsútdoboz[9]
  • Mátrai ősjuhar – Parádsasvár (Parádsasvári ősjuhar, Mátrai Békefa stb.). A mátrai juhar elsőként megtalált példánya volt. Parádsasvártól kb. 600 méterre, a Köszörűs-patak parádi-tarnai torkolatánál állt, a 24-es számú út jobb oldalán. Betonkerítéssel volt körbevéve. A fa azért volt különleges, mert jelen tudásunk szerint a Földön sehol máshol nem írtak le még ilyen fát.[forrás?] A fának – melyet Papp József talált meg 1952-ben – sem levélalakja, sem kérge, sem a termése nem hasonlított a többi juharéhoz. E fához hasonló juharfa a felső miocén korban, kb. 5-20 millió évvel ezelőtt élt. Innen származik az ősjuhar elnevezés. A tudósok véleménye megoszlik: egy részük önálló fajnak, más részük a mezei juhar változatának tekintik. Egy biztos ilyen fával jelenleg a világon egyedül itt találkozhatunk. Bár évről évre termést nevelt, utódja nem fejlődött. 1954 óta védett.[10] 2014-ben elpusztult.[11][12]
  • Normafa – A kedvelt budapesti kirándulóhely névadóját a Margit-szigetre szállították.
  • Ördögigafa – különös formájú hatalmas bükk Sümeg közelében.
  • Patkó Bandi fájaBarcs külterületén álló óriási kocsányos tölgy.[13]
  • Petőfi-fa – egy elpusztult tölgyfa csonk Nagyar település határában, ahol a hagyomány szerint Petőfi Sándor a valaha hatalmas lombkoronájú fa alatt írta, A Tisza című versét, 1847-ben.
  • SzabadságfaKaposváron egy iskola udvarán áll. Az 1848–1849-es szabadságharc és Trianon emlékére ültették 1929-ben, 2019-ben az Év Fája lett.
  • Zsennyei tölgy – Az ország legidősebb fájának tartott tölgy 2006-ban elpusztult.

Észak-Amerika[szerkesztés]

Óceánia[szerkesztés]

Mítoszok, vallások fái[szerkesztés]

A skandináv mitológia világfája, az Yggdrasil egy 17. századi kéziratos könyvben

Kitalált fák, műalkotások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Geoláda a szőkedencsi hársnál. (Hozzáférés: 2013. november 28.)
  2. Év fája - 2013
  3. http://evfaja.okotars.hu/dontosfak
  4. A fa az Év Fája honlapon. (Hozzáférés: 2013. november 28.)
  5. Magyarország legnagyobb fája
  6. Ezüstérmes európai fa a gödöllői vén vackor
  7. Geoláda a Kandeláber-fánál (Balogh Béla). (Hozzáférés: 2013. november 28.)
  8. Budapest védett természeti értékei Budapest Főváros Polgármesteri Hivatalának kiadványa
  9. Pósfai György: Magyarország legnagyobb fái - Dendrománia
  10. Mátrai ősjuhar, Parádsasvár. [2011. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  11. Lőkös László (szerk.): Növénytani szakülések: 1465. szakülés, 2014. november 17. – 4. Böhm É. I., Kerényi-Nagy V. és Bartha D.: A mátrai ősjuhar (Acer acuminatilobum J. Papp) új egyedei. Hozzászólt: Balogh L. (magyarul) Botanikai Közlemények, CI. évf. 1–2. sz. (2014) 298–299 (281–300). o. Hozzáférés: 2017. január 5. (pdf)
  12. kitkat0123: Lost places: Ancient maple - Parádsasvári ősjuhar. www.geocaching.com. (magyarul) geocaching.com (2015. március 7.) (Hozzáférés: 2017. január 5.)
  13. Patkó Bandi Fája és a lant alakú feketefenyő. Turizmusonline, 2014. november 13. (Hozzáférés: 2017. március 28.)
  14. a b Híres fák listája'. kertpark.blogter.hu. [2011. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 21.)

További információk[szerkesztés]