Papp József (botanikus)
| Papp József | |
| Született | 1900. május 10. Sopron |
| Elhunyt | 1985. június 23. (85 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | kertész, dendrológus, botanikus |
| Iskolái | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (Hv802-1164. fülke)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Papp József (Sopron, 1900. május 10. – Budapest, 1985. június 23.) kertész, kertészeti szaktanár, dendrológus, botanikus, a turistamozgalom tevékeny résztvevője. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „J.Papp”.[3]
Életútja
[szerkesztés]1928-ban végzett kertészként a budapesti Kertészeti Tanintézetben, s 1940-ig szakmájában dolgozott. Ezt követően a budapesti Vetőmagvizsgáló Intézet munkatársa volt 1945-ig, miközben 1941-ben kertészeti szaktanár végzettséget szerzett a Műszaki Egyetem mezőgazdasági és állatorvosi karán. 1946–1949 között gyakorlatvezetőként tanított a Magyar Agrártudományi Egyetem szőlő- és kertgazdaságtudományi karán, majd 1950-ben az Országos Természetvédelmi Tanácshoz (később Hivatal) került, ahol 1963-ig szakértői feladatokat látott el. 1964-ben a szigligeti Alkotóház arborétumának vezetője lett, ahonnan 1972-ben nyugdíjba ment.
Munkássága
[szerkesztés]Cikkeiben és könyveiben főleg dendrológiával és természetvédelemmel foglalkozott, emellett növény- és állatvilággal kapcsolatos bibliográfiákat is készített, valamint szótárak és lexikonok munkatársa, mint például az 1941-ben kiadott Magyar Turista Lexikon főmunkatársa is volt.
Botanikai munkásságának jelentős eredménye a mátrai juhar első példányának felfedezése Parádsasvár közelében, melyet mátrai ősjuhar néven írt le akkor.[4]
Társasági tagságai, elismerései
[szerkesztés]A Magyar Turista Szövetség (MTSz) túravezetője, vezetőképző tanfolyamának tanára, 1939 és 1941 között természetvédelmi bizottságának tagja, a Magyar Turista Egyesület (MTE) Tátra Asztal nevű osztályának titkára, 1943-ban pedig a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület (BETE) választmányi tagja volt. 1975-ben Pro Natura emlékéremmel díjazták természetvédelmi munkásságát.
Főbb művei
[szerkesztés]- Klek [Karsztos hegycsoport Jugoszláviában] (Turisták Lapja, 48. évf. 131–136. o., 5 kép, 1936)[5]
- A Gerecse flórája (Turisták Lapja, 49. évf., 5. sz., 191–193. o., 2 kép, 1937)[6]
- Kék tó, tiszta tó… (A Plitvicai tavak mellett) (Turisták Lapja, 50. évf. 639–649. o., 7 kép, 1938)[5]
- A Lotus uliginosus Magyarországon és néhány új florisztikai adat. Új adatok hazánk edényes növényeinek ismeretéhez (Botanikai közlemények, 45. évf., 3-4. sz., 267–271. o., 1954)[4][7]
- Mátrai ősjuhar – Acer acuminatilobum J. Papp (Az erdő, 7.(93.) évf., 1. sz., 29–31. o., 1958)[4]
- Vas megye természeti értékeivel foglalkozó irodalom bibliográfiája I-II. (Szombathely, 1962–1964)
- A Bakony növénytani bibliográfiája (Veszprém, 1965)
- Védett területek, növény- és állatritkaságok (Budapest, 1967)[8]
- 3. átdolgozott kiadás: Magyarország védett területei. Növény- és állatritkaságok (Budapest, 1975)
- A Bakony állattani bibliográfiája (Veszprém, 1971)
- A budai Sashegy élővilága (Budapest, 1977)
- Magyar madártani bibliográfia (Békéscsaba, 1980).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Author Details: Papp, József (1900-1985). The International Plant Names Index (IPNI). (angolul) ipni.org (2005) (Hozzáférés: 2017. január 6.)
- ↑ a b c Papp József: Mátrai ősjuhar – Acer acuminatilobum J. Papp. (magyarul) Az erdő, 7. (93). évf. 1. sz. (1958) 29–31. o. Hozzáférés: 2017. január 6. (pdf)
- ↑ a b Bertalan Károly – Id. Schőnviszky László: Bibliographia Spelaeologica Hungarica 1936–1940. (magyarul) Karszt- és barlangkutatás, V. évf. (1963) 139–182. o. Hozzáférés: 2017. január 6. (pdf)
- ↑ Adatlap: Turisták Lapja 1937. január-december/A Magyar Turista Szövetség Hivatalos Értesítője 1937. január-december. antikvarium.hu. (magyarul) Szeged: Antikvárium.hu Kft. (Hozzáférés: 2017. január 6.)
- ↑ Botanikai közlemények, 45. évf. 3-4. sz. / 1954: Tartalomjegyzék. MATARKA Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa. (magyarul) MATARKA Egyesület (Hozzáférés: 2017. január 6.) (php)
- ↑ Bibliográfia. In Bánhidy László et al: Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza. Balogh Kata – Bárdos István (szerk.). Tatabánya: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézet. 1993. 46 (36–60). o. ISBN 963-04-3391-5 Hozzáférés: 2017. január 6.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. 124. o. ISBN 963-547-414-8
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Polgárdy Géza (szerk.): Magyar Turista Lexikon, Budapest 1941., 161. o. In: Papp József (1900–?). A magyar hegymászás és turizmus arcképcsarnoka. (magyarul) Budapest: Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség (2006. október 3.) (Hozzáférés: 2017. január 6.) (htm) arch
- Papp József (?–?). A magyar hegymászás és turizmus arcképcsarnoka. (magyarul) Budapest: Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség (2006. október 3.) (Hozzáférés: 2017. január 6.) (htm) arch
- Az erdő, 7. (93.) évf. 1. sz. / 1958: Tartalomjegyzék. MATARKA Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa. (magyarul) MATARKA Egyesület (Hozzáférés: 2017. január 6.) (php)
- Búvár (1960-1989), 30. évf. 10. sz. / 1975: Tartalomjegyzék. MATARKA Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa. (magyarul) MATARKA Egyesület (Hozzáférés: 2017. január 6.) (php)
További információk
[szerkesztés]- László Ilona: Mint hatalmas kar, úgy fonnak át népet, történelmet... : Papp József vallomása hazáról és botanikáról (Búvár, 1975. 10. sz., 466–467. o.)
- A Magyar Nemzet 1985. augusztus 5-i száma a halálozási adatának forrása (Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában)
