Mezei juhar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Mezei juhar
Ősszel a mezei juhar
Ősszel a mezei juhar
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales)
Család: Szappanfafélék (Sapindaceae)
Nemzetség: Juhar (Acer)
Fajcsoport: Platanoidea
Fajsor: Platanoidea
Faj: A. campestre
Tudományos név
Acer campestre
L.
Szinonimák
Szinonimák
  • Acer affine Opiz
  • Acer affine Hoffmanns. ex Walp.
  • Acer bedoi Borbás
  • Acer campestre f. aegaeicum Drenk.
  • Acer campestre f. argenteovariegatum Schwer.
  • Acer campestre f. bedoi (Borbás) Schwer.
  • Acer campestre f. bedoioides Drenk.
  • Acer campestre f. boomii Geerinck
  • Acer campestre f. brachypterum Borbás & Pax
  • Acer campestre var. collinum DC.
  • Acer campestre f. collinum (DC.) Schwer.
  • Acer campestre f. compactum Schwer.
  • Acer campestre f. deflexum Jovan.-Dunj.
  • Acer campestre var. fastigiatum Springer
  • Acer campestre f. ferrugineum Jovan.-Dunj.
  • Acer campestre var. foliis-variegatis Loudon
  • Acer campestre var. glabratum Wimm. & Grab.
  • Acer campestre f. glabratum (Wimm. & Grab.) Schwer.
  • Acer campestre var. hebecarpum DC.
  • Acer campestre subsp. hebecarpum (DC.) Schwer.
  • Acer campestre var. hederifolium Heinr.Braun
  • Acer campestre f. hederifolium (Heinr.Braun) Schwer.
  • Acer campestre var. hirtivalvum Borbás
  • Acer campestre f. hirtivalvum (Borbás) Schwer.
  • Acer campestre var. integrilobum Tausch
  • Acer campestre var. josifovicii Gajic & Diklic
  • Acer campestre f. josifovicii (Gajic & Diklic) Jovan.-Dunj.
  • Acer campestre f. jovanovicii Gajic & Drenk.
  • Acer campestre var. laevigatum Loudon
  • Acer campestre f. latilobum Jovan.-Dunj.
  • Acer campestre var. lobatum Pax
  • Acer campestre f. longipetiolatum Jovan.-Dunj.
  • Acer campestre var. macrocarpum Tausch
  • Acer campestre f. microcarpon (Masson ex Opiz) Schwer.
  • Acer campestre var. microcarpum Tausch
  • Acer campestre f. microphyllum Jovan.-Dunj.
  • Acer campestre f. molle (Opiz) Schwer.
  • Acer campestre var. mollissimum Tausch
  • Acer campestre var. nanum Loudon
  • Acer campestre f. oblongifolium Racib.
  • Acer campestre var. oxytomum Borbás
  • Acer campestre var. palmatifidum Tausch
  • Acer campestre var. palmatisectum Celak.
  • Acer campestre f. pendulum Schwer.
  • Acer campestre f. platypterum Jovan.-Dunj.
  • Acer campestre f. puncticulatum Schwer.
  • Acer campestre f. quinquelobum Schwer.
  • Acer campestre var. saniculifolium Borbás
  • Acer campestre f. saniculifolium (Borbás) Schwer.
  • Acer campestre var. serotinum Kit.
  • Acer campestre f. subtrilobum R.Uechtr. & Sint.
  • Acer campestre f. tauricum Schwer.
  • Acer campestre f. trichopodum Borbás
  • Acer campestre var. variegatum Pax
  • Acer collinum Ten.
  • Acer collinum Dalla Torre & Sarnth. [Illegitimate]
  • Acer eriocarpon Opiz
  • Acer erythrocarpum Opiz ex Rouy & Fouc.
  • Acer haplolobum Borbás
  • Acer heterolobum Opiz
  • Acer heterotomum Borbás
  • Acer macrocarpon Opiz
  • Acer marucum Walp.
  • Acer microcarpon Masson ex Opiz
  • Acer microphyllum Opiz
  • Acer molle Opiz
  • Acer orthopteron Masson ex Opiz
  • Acer palmatisectum Ortmann ex Celak.
  • Acer polycarpon Opiz
  • Acer praecox Opiz
  • Acer quinquelobatum J.Wagner ex Opiz
  • Acer robustum Opiz
  • Acer suberosum Dumort.
  • Acer sylvestre Wender.
  • Acer tauricum Dippel
  • Acer tauschianum Opiz
  • Acer tomentosum Kit. [Illegitimate]
  • Acer trilobum Gilib. [Invalid]
  • Euacer affine Opiz
  • Euacer austriacum Opiz
  • Euacer campestre (L.) Opiz
  • Euacer eriocarpon Opiz
  • Euacer erythrocarpon Opiz
  • Euacer kablikianum Opiz
  • Euacer leiocarpon Opiz
  • Euacer macrocarpon Opiz
  • Euacer microcarpon Opiz
  • Euacer molle Opiz
  • Euacer obtusilobum Opiz
  • Euacer orthopteron Opiz
  • Euacer pallens Opiz
  • Euacer palmatisectum Opiz
  • Euacer polycarpon Opiz
  • Euacer quinquelobatum Opiz
  • Euacer rubescens Opiz
  • Euacer rubrotinctum Opiz
  • Euacer scharkense Opiz
  • Euacer stenopteron Opiz
  • Euacer subquinquelobatum Opiz

az Acer campestre subsp. leiocarpum szinonimái:

  • Acer austriacum Tratt.
  • Acer campestre var. austriacum (Tratt.) DC.
  • Acer campestre var. lasiophyllum Wimm. & Grab.
  • Acer campestre var. leiocarpum (Opiz) Tausch
  • Acer campestre f. leiophyllum Pax
  • Acer campestre var. pseudomarsicum Pax ex Schwer.
  • Acer campestre f. pseudomonspessulanum Bornm. & Pax
  • Acer leiocarpum Opiz
  • Acer trattinnikii Pohl

az Acer campestre subsp. marsicum szinonimái:

  • Acer austriacum var. trifidum Borbás
  • Acer campestre var. eriocarpum
  • Acer campestre var. marsicum (Guss.) K.Koch
  • Acer marsicum Guss.
  • Acer marsicum f. deflexum Jovan.-Dunj.
  • Acer marsicum f. paeonicum Drenk.
  • Acer marsicum f. trifidum (Borbás) Jovan.-Dunj.
  • Acer marsicum f. vichodcevskyi Dendrovski
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mezei juhar témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei juhar témájú médiaállományokat és Mezei juhar témájú kategóriát.

A mezei juhar (Acer campestre) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe és a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A mezei juhar egész Európában közönséges; főleg az irtásokon, legelőkön feltűnő. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.[1][2]

Alfajok, változatok[szerkesztés]

  • Acer campestre subsp. leiocarpum (Opiz) Schwer.
  • Acer campestre subsp. marsicum (Guss.) Hayek
  • mátrai juhar (Acer campestre var. acuminatilobum) J.Papp

Az Appennini-félsziget déli részén élő változata, az Acer campestre var. marsicum levelei háromkaréjúak, ép szélűek – ezzel a francia juharhoz (Acer monspessulanum) hasonlít, ezért lehetségesnek tartják, hogy e két faj természetes hibridje.

Megjelenése[szerkesztés]

A mezei juhar kisebb termetű, lombhullató fa, ritkán éri el a 10–15 méternél nagyobb magasságot, de kivételes esetekben akár 25 méterig is felmagasodhat. Koronája sűrű, szabályos gömbölyded, sokszor terebélyes.

Kérge mélyen repedezett, apró pikkelyekben hámlik. A frissen levált pikkelyek helyén a kéreg narancs-barna, később vörösbarnára sötétül. Az első éves hajtások kérge még zöldesbarna, és sárga paraszemölcsök tarkítják. A többnyire görbe törzs keskenyen bordás, a vesszők gyakran vastagon paralécesek. Fiatal hajtásai kissé szőrösek.

Szabályosan 5 karéjú, 4–8 centiméteres, hosszú nyelű levelei átellenesen állnak, a csúcsuk lekerekített, a szélük ép vagy kevés tompa foggal tagolt. Egyes karéjok az alapjuk felé elkeskenyednek. A levéllemez felül fénytelen sötétzöld, a fonákja világosabb, enyhén pelyhes. A porzós virágban öt csészelevél és ugyancsak öt visszás-lándzsás alakú, zöldessárga sziromlevél alakult ki.

Termős és porzós virágai ugyanazon a fán, de külön, kevés virágot tartalmazó, laza, molyhos kocsányú bugákban nyílnak.

Iker lependék termésének szárnyai csaknem egy vonalban (közel 180°-os szögben) állnak. A szárnyfüggelék kissé görbült.

Életmódja[szerkesztés]

A tápanyagban gazdag vályog- vagy törmeléktalajokon 800–900 méter magasságig az ártéri erdőktől a karsztbokorerdőkig a legtöbb erdőtársulásban előfordul, de a legjellemzőbben az aljnövényzetben bővelkedő gyertyános–tölgyesekben.

Virágai áprilisban, a levélrügyek kipattanásával egy időben nyílnak. Levelei ősszel aranysárgára sárgulnak.

Felhasználása[szerkesztés]

A Földközi-tenger egyes vidékekein oszlop helyett telepítették, és az így ültetett fák közé húzták ki a szőlőt tartó drótokat. Jól esztergálható fájából főleg konyhai eszközöket és ültető szerszámokat készítenek. Díszfának is ültetik, ezért a városokban sem ritka.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  2. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

Források[szerkesztés]

  • Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6
  • David More, Alastair Fitter, 1986: Fák. Gondolat Kiadó, Budapest. p. 194.
  • Instituto Geografico de Agostini S.p.A., Novara: Fák – kertben, parkban és a szabad természetben. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. p. 196.
  • http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2615447