Mezei juhar
| Mezei juhar | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ősszel a mezei juhar | ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Acer campestre L. | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe | ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Mezei juhar témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei juhar témájú médiaállományokat és Mezei juhar témájú kategóriát.
|
A mezei juhar (Acer campestre) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe, ezen belül a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mezei juhar egész Európában közönséges; főleg az irtásokon, legelőkön feltűnő. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.[1][2]
Alfajok, változatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Acer campestre subsp. leiocarpum (Opiz) Schwer.
- Acer campestre subsp. marsicum (Guss.) Hayek
- mátrai juhar (Acer campestre var. acuminatilobum) J.Papp
Az Appennini-félsziget déli részén élő változata, az Acer campestre var. marsicum levelei háromkaréjúak, ép szélűek – ezzel a francia juharhoz (Acer monspessulanum) hasonlít, ezért lehetségesnek tartják, hogy e két faj természetes hibridje.
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mezei juhar kisebb termetű, lombhullató fa, ritkán éri el a 10–15 méternél nagyobb magasságot, de kivételes esetekben akár 25 méterig is felmagasodhat. Koronája sűrű, szabályos gömbölyded, sokszor terebélyes.
Kérge mélyen repedezett, apró pikkelyekben hámlik. A frissen levált pikkelyek helyén a kéreg narancs-barna, később vörösbarnára sötétül. Az első éves hajtások kérge még zöldesbarna, és sárga paraszemölcsök tarkítják. A többnyire görbe törzs keskenyen bordás, a vesszők gyakran vastagon paralécesek. Fiatal hajtásai kissé szőrösek.
Szabályosan 5 karéjú, 4–8 centiméteres, hosszú nyelű levelei átellenesen állnak, a csúcsuk lekerekített, a szélük ép vagy kevés tompa foggal tagolt. Egyes karéjok az alapjuk felé elkeskenyednek. A levéllemez felül fénytelen sötétzöld, a fonákja világosabb, enyhén pelyhes. A porzós virágban öt csészelevél és ugyancsak öt visszás-lándzsás alakú, zöldessárga sziromlevél alakult ki.
Termős és porzós virágai ugyanazon a fán, de külön, kevés virágot tartalmazó, laza, molyhos kocsányú bugákban nyílnak.
Iker lependék termésének szárnyai csaknem egy vonalban (közel 180°-os szögben) állnak. A szárnyfüggelék kissé görbült.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tápanyagban gazdag vályog- vagy törmeléktalajokon 800–900 méter magasságig az ártéri erdőktől a karsztbokorerdőkig a legtöbb erdőtársulásban előfordul, de a legjellemzőbben az aljnövényzetben bővelkedő gyertyános–tölgyesekben.
Virágai áprilisban, a levélrügyek kipattanásával egy időben nyílnak. Levelei ősszel aranysárgára sárgulnak.
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Földközi-tenger egyes vidékekein oszlop helyett telepítették, és az így ültetett fák közé húzták ki a szőlőt tartó drótokat. Jól esztergálható fájából főleg konyhai eszközöket és ültető szerszámokat készítenek. Díszfának is ültetik, ezért a városokban sem ritka.
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A növény
- ősszel
- Fiatal példány
- Törzse,
- kérge,
- ága,
- rügyek és
- levelei
- Mátrai juhar levél
- Levelek őszi
- Virágai
- Termései
- Beteg levél
- Rajzok a növényről
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Varázslatos karsztvidék" (PDF). lithosphera.hu. 2017. március 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. március 22..
- ↑ "A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben" (PDF). kitaibelia.unideb.hu. Hozzáférés: 2017. március 22..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6
- David More, Alastair Fitter, 1986: Fák. Gondolat Kiadó, Budapest. p. 194.
- Instituto Geografico de Agostini S.p.A., Novara: Fák – kertben, parkban és a szabad természetben. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. p. 196.
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2615447