Mezei juhar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Mezei juhar
Ősszel a mezei juhar
Ősszel a mezei juhar
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales)
Család: Szappanfafélék (Sapindaceae)
Nemzetség: Juhar (Acer)
Fajcsoport: Platanoidea
Fajsor: Platanoidea
Faj: A. campestre
Tudományos név
Acer campestre
L.
Szinonimák
Szinonimák
  • Acer affine Opiz
  • Acer affine Hoffmanns. ex Walp.
  • Acer bedoi Borbás
  • Acer campestre f. aegaeicum Drenk.
  • Acer campestre f. argenteovariegatum Schwer.
  • Acer campestre f. bedoi (Borbás) Schwer.
  • Acer campestre f. bedoioides Drenk.
  • Acer campestre f. boomii Geerinck
  • Acer campestre f. brachypterum Borbás & Pax
  • Acer campestre var. collinum DC.
  • Acer campestre f. collinum (DC.) Schwer.
  • Acer campestre f. compactum Schwer.
  • Acer campestre f. deflexum Jovan.-Dunj.
  • Acer campestre var. fastigiatum Springer
  • Acer campestre f. ferrugineum Jovan.-Dunj.
  • Acer campestre var. foliis-variegatis Loudon
  • Acer campestre var. glabratum Wimm. & Grab.
  • Acer campestre f. glabratum (Wimm. & Grab.) Schwer.
  • Acer campestre var. hebecarpum DC.
  • Acer campestre subsp. hebecarpum (DC.) Schwer.
  • Acer campestre var. hederifolium Heinr.Braun
  • Acer campestre f. hederifolium (Heinr.Braun) Schwer.
  • Acer campestre var. hirtivalvum Borbás
  • Acer campestre f. hirtivalvum (Borbás) Schwer.
  • Acer campestre var. integrilobum Tausch
  • Acer campestre var. josifovicii Gajic & Diklic
  • Acer campestre f. josifovicii (Gajic & Diklic) Jovan.-Dunj.
  • Acer campestre f. jovanovicii Gajic & Drenk.
  • Acer campestre var. laevigatum Loudon
  • Acer campestre f. latilobum Jovan.-Dunj.
  • Acer campestre var. lobatum Pax
  • Acer campestre f. longipetiolatum Jovan.-Dunj.
  • Acer campestre var. macrocarpum Tausch
  • Acer campestre f. microcarpon (Masson ex Opiz) Schwer.
  • Acer campestre var. microcarpum Tausch
  • Acer campestre f. microphyllum Jovan.-Dunj.
  • Acer campestre f. molle (Opiz) Schwer.
  • Acer campestre var. mollissimum Tausch
  • Acer campestre var. nanum Loudon
  • Acer campestre f. oblongifolium Racib.
  • Acer campestre var. oxytomum Borbás
  • Acer campestre var. palmatifidum Tausch
  • Acer campestre var. palmatisectum Celak.
  • Acer campestre f. pendulum Schwer.
  • Acer campestre f. platypterum Jovan.-Dunj.
  • Acer campestre f. puncticulatum Schwer.
  • Acer campestre f. quinquelobum Schwer.
  • Acer campestre var. saniculifolium Borbás
  • Acer campestre f. saniculifolium (Borbás) Schwer.
  • Acer campestre var. serotinum Kit.
  • Acer campestre f. subtrilobum R.Uechtr. & Sint.
  • Acer campestre f. tauricum Schwer.
  • Acer campestre f. trichopodum Borbás
  • Acer campestre var. variegatum Pax
  • Acer collinum Ten.
  • Acer collinum Dalla Torre & Sarnth. [Illegitimate]
  • Acer eriocarpon Opiz
  • Acer erythrocarpum Opiz ex Rouy & Fouc.
  • Acer haplolobum Borbás
  • Acer heterolobum Opiz
  • Acer heterotomum Borbás
  • Acer macrocarpon Opiz
  • Acer marucum Walp.
  • Acer microcarpon Masson ex Opiz
  • Acer microphyllum Opiz
  • Acer molle Opiz
  • Acer orthopteron Masson ex Opiz
  • Acer palmatisectum Ortmann ex Celak.
  • Acer polycarpon Opiz
  • Acer praecox Opiz
  • Acer quinquelobatum J.Wagner ex Opiz
  • Acer robustum Opiz
  • Acer suberosum Dumort.
  • Acer sylvestre Wender.
  • Acer tauricum Dippel
  • Acer tauschianum Opiz
  • Acer tomentosum Kit. [Illegitimate]
  • Acer trilobum Gilib. [Invalid]
  • Euacer affine Opiz
  • Euacer austriacum Opiz
  • Euacer campestre (L.) Opiz
  • Euacer eriocarpon Opiz
  • Euacer erythrocarpon Opiz
  • Euacer kablikianum Opiz
  • Euacer leiocarpon Opiz
  • Euacer macrocarpon Opiz
  • Euacer microcarpon Opiz
  • Euacer molle Opiz
  • Euacer obtusilobum Opiz
  • Euacer orthopteron Opiz
  • Euacer pallens Opiz
  • Euacer palmatisectum Opiz
  • Euacer polycarpon Opiz
  • Euacer quinquelobatum Opiz
  • Euacer rubescens Opiz
  • Euacer rubrotinctum Opiz
  • Euacer scharkense Opiz
  • Euacer stenopteron Opiz
  • Euacer subquinquelobatum Opiz

az Acer campestre subsp. leiocarpum szinonimái:

  • Acer austriacum Tratt.
  • Acer campestre var. austriacum (Tratt.) DC.
  • Acer campestre var. lasiophyllum Wimm. & Grab.
  • Acer campestre var. leiocarpum (Opiz) Tausch
  • Acer campestre f. leiophyllum Pax
  • Acer campestre var. pseudomarsicum Pax ex Schwer.
  • Acer campestre f. pseudomonspessulanum Bornm. & Pax
  • Acer leiocarpum Opiz
  • Acer trattinnikii Pohl

az Acer campestre subsp. marsicum szinonimái:

  • Acer austriacum var. trifidum Borbás
  • Acer campestre var. eriocarpum
  • Acer campestre var. marsicum (Guss.) K.Koch
  • Acer marsicum Guss.
  • Acer marsicum f. deflexum Jovan.-Dunj.
  • Acer marsicum f. paeonicum Drenk.
  • Acer marsicum f. trifidum (Borbás) Jovan.-Dunj.
  • Acer marsicum f. vichodcevskyi Dendrovski
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Mezei juhar témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei juhar témájú médiaállományokat és Mezei juhar témájú kategóriát.

A mezei juhar (Acer campestre) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe és a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A mezei juhar egész Európában közönséges; főleg az irtásokon, legelőkön feltűnő.

Alfajok, változatok[szerkesztés]

  • Acer campestre subsp. leiocarpum (Opiz) Schwer.
  • Acer campestre subsp. marsicum (Guss.) Hayek
  • mátrai juhar (Acer campestre var. acuminatilobum) J.Papp

Az Appennini-félsziget déli részén élő változata, az Acer campestre var. marsicum levelei háromkaréjúak, ép szélűek – ezzel a francia juharhoz (Acer monspessulanum) hasonlít, ezért lehetségesnek tartják, hogy e két faj természetes hibridje.

Megjelenése[szerkesztés]

A mezei juhar kisebb termetű, lombhullató fa, ritkán éri el a 10–15 méternél nagyobb magasságot, de kivételes esetekben akár 25 méterig is felmagasodhat. Koronája sűrű, szabályos gömbölyded, sokszor terebélyes.

Kérge mélyen repedezett, apró pikkelyekben hámlik. A frissen levált pikkelyek helyén a kéreg narancsbarna, később vörösbarnára sötétül. Az első éves hajtások kérge még zöldesbarna, és sárga paraszemölcsök tarkítják. A többnyire görbe törzs keskenyen bordás, a vesszők gyakran vastagon paralécesek. Fiatal hajtásai kissé szőrösek.

Szabályosan 5 karéjú, 4–8 centiméteres, hosszú nyelű levelei átellenesen állnak, a csúcsuk lekerekített, a szélük ép vagy kevés tompa foggal tagolt. Egyes karéjok az alapjuk felé elkeskenyednek. A levéllemez felül fénytelen sötétzöld, a fonákja világosabb, enyhén pelyhes. A porzós virágban öt csészelevél és ugyancsak öt visszás-lándzsás alakú, zöldessárga sziromlevél alakult ki.

Termős és porzós virágai ugyanazon a fán, de külön, kevés virágot tartalmazó, laza, molyhos kocsányú bugákban nyílnak.

Iker lependék termésének szárnyai csaknem egy vonalban (közel 180°-os szögben) állnak. A szárnyfüggelék kissé görbült.

Életmódja[szerkesztés]

A tápanyagban gazdag vályog- vagy törmeléktalajokon 800–900 méter magasságig az ártéri erdőktől a karsztbokorerdőkig a legtöbb erdőtársulásban előfordul, de a legjellemzőbben az aljnövényzetben bővelkedő gyertyános–tölgyesekben.

Virágai áprilisban, a levélrügyek kipattanásával egy időben nyílnak. Levelei ősszel aranysárgára sárgulnak.

Felhasználása[szerkesztés]

A Földközi-tenger egyes vidékekein oszlop helyett telepítették, és az így ültetett fák közé húzták ki a szőlőt tartó drótokat. Jól esztergálható fájából főleg konyhai eszközöket és ültető szerszámokat készítenek. Díszfának is ültetik, ezért a városokban sem ritka.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6
  • David More, Alastair Fitter, 1986: Fák. Gondolat Kiadó, Budapest. p. 194.
  • Instituto Geografico de Agostini S.p.A., Novara: Fák – kertben, parkban és a szabad természetben. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. p. 196.
  • http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2615447