Mezei juhar

Mezei juhar
	Ősszel a mezei juhar
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids II;
Rend:	Szappanfavirágúak (Sapindales);
Család:	Szappanfafélék (Sapindaceae);
Nemzetség:	Juhar (Acer);
Fajcsoport:	Platanoidea;
Fajsor:	Platanoidea;
Faj:	A. campestre;
Tudományos név
	Acer campestre; L.
Szinonimák
Szinonimák
	Acer affine Opiz; Acer affine Hoffmanns. ex Walp.; Acer bedoi Borbás; Acer campestre f. aegaeicum Drenk.; Acer campestre f. argenteovariegatum Schwer.; Acer campestre f. bedoi (Borbás) Schwer.; Acer campestre f. bedoioides Drenk.; Acer campestre f. boomii Geerinck; Acer campestre f. brachypterum Borbás & Pax; Acer campestre var. collinum DC.; Acer campestre f. collinum (DC.) Schwer.; Acer campestre f. compactum Schwer.; Acer campestre f. deflexum Jovan.-Dunj.; Acer campestre var. fastigiatum Springer; Acer campestre f. ferrugineum Jovan.-Dunj.; Acer campestre var. foliis-variegatis Loudon; Acer campestre var. glabratum Wimm. & Grab.; Acer campestre f. glabratum (Wimm. & Grab.) Schwer.; Acer campestre var. hebecarpum DC.; Acer campestre subsp. hebecarpum (DC.) Schwer.; Acer campestre var. hederifolium Heinr.Braun; Acer campestre f. hederifolium (Heinr.Braun) Schwer.; Acer campestre var. hirtivalvum Borbás; Acer campestre f. hirtivalvum (Borbás) Schwer.; Acer campestre var. integrilobum Tausch; Acer campestre var. josifovicii Gajic & Diklic; Acer campestre f. josifovicii (Gajic & Diklic) Jovan.-Dunj.; Acer campestre f. jovanovicii Gajic & Drenk.; Acer campestre var. laevigatum Loudon; Acer campestre f. latilobum Jovan.-Dunj.; Acer campestre var. lobatum Pax; Acer campestre f. longipetiolatum Jovan.-Dunj.; Acer campestre var. macrocarpum Tausch; Acer campestre f. microcarpon (Masson ex Opiz) Schwer.; Acer campestre var. microcarpum Tausch; Acer campestre f. microphyllum Jovan.-Dunj.; Acer campestre f. molle (Opiz) Schwer.; Acer campestre var. mollissimum Tausch; Acer campestre var. nanum Loudon; Acer campestre f. oblongifolium Racib.; Acer campestre var. oxytomum Borbás; Acer campestre var. palmatifidum Tausch; Acer campestre var. palmatisectum Celak.; Acer campestre f. pendulum Schwer.; Acer campestre f. platypterum Jovan.-Dunj.; Acer campestre f. puncticulatum Schwer.; Acer campestre f. quinquelobum Schwer.; Acer campestre var. saniculifolium Borbás; Acer campestre f. saniculifolium (Borbás) Schwer.; Acer campestre var. serotinum Kit.; Acer campestre f. subtrilobum R.Uechtr. & Sint.; Acer campestre f. tauricum Schwer.; Acer campestre f. trichopodum Borbás; Acer campestre var. variegatum Pax; Acer collinum Ten.; Acer collinum Dalla Torre & Sarnth. [Illegitimate]; Acer eriocarpon Opiz; Acer erythrocarpum Opiz ex Rouy & Fouc.; Acer haplolobum Borbás; Acer heterolobum Opiz; Acer heterotomum Borbás; Acer macrocarpon Opiz; Acer marucum Walp.; Acer microcarpon Masson ex Opiz; Acer microphyllum Opiz; Acer molle Opiz; Acer orthopteron Masson ex Opiz; Acer palmatisectum Ortmann ex Celak.; Acer polycarpon Opiz; Acer praecox Opiz; Acer quinquelobatum J.Wagner ex Opiz; Acer robustum Opiz; Acer suberosum Dumort.; Acer sylvestre Wender.; Acer tauricum Dippel; Acer tauschianum Opiz; Acer tomentosum Kit. [Illegitimate]; Acer trilobum Gilib. [Invalid]; Euacer affine Opiz; Euacer austriacum Opiz; Euacer campestre (L.) Opiz; Euacer eriocarpon Opiz; Euacer erythrocarpon Opiz; Euacer kablikianum Opiz; Euacer leiocarpon Opiz; Euacer macrocarpon Opiz; Euacer microcarpon Opiz; Euacer molle Opiz; Euacer obtusilobum Opiz; Euacer orthopteron Opiz; Euacer pallens Opiz; Euacer palmatisectum Opiz; Euacer polycarpon Opiz; Euacer quinquelobatum Opiz; Euacer rubescens Opiz; Euacer rubrotinctum Opiz; Euacer scharkense Opiz; Euacer stenopteron Opiz; Euacer subquinquelobatum Opiz; az Acer campestre subsp. leiocarpum szinonimái: Acer austriacum Tratt.; Acer campestre var. austriacum (Tratt.) DC.; Acer campestre var. lasiophyllum Wimm. & Grab.; Acer campestre var. leiocarpum (Opiz) Tausch; Acer campestre f. leiophyllum Pax; Acer campestre var. pseudomarsicum Pax ex Schwer.; Acer campestre f. pseudomonspessulanum Bornm. & Pax; Acer leiocarpum Opiz; Acer trattinnikii Pohl; az Acer campestre subsp. marsicum szinonimái: Acer austriacum var. trifidum Borbás; Acer campestre var. eriocarpum; Acer campestre var. marsicum (Guss.) K.Koch; Acer marsicum Guss.; Acer marsicum f. deflexum Jovan.-Dunj.; Acer marsicum f. paeonicum Drenk.; Acer marsicum f. trifidum (Borbás) Jovan.-Dunj.; Acer marsicum f. vichodcevskyi Dendrovski;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Mezei juhar témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei juhar témájú médiaállományokat és Mezei juhar témájú kategóriát.

A mezei juhar (Acer campestre) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe, ezen belül a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A mezei juhar egész Európában közönséges; főleg az irtásokon, legelőkön feltűnő. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.^[1]^[2]

Alfajok, változatok

Acer campestre subsp. leiocarpum (Opiz) Schwer.
Acer campestre subsp. marsicum (Guss.) Hayek
mátrai juhar (Acer campestre var. acuminatilobum) J.Papp

Az Appennini-félsziget déli részén élő változata, az Acer campestre var. marsicum levelei háromkaréjúak, ép szélűek – ezzel a francia juharhoz (Acer monspessulanum) hasonlít, ezért lehetségesnek tartják, hogy e két faj természetes hibridje.

Megjelenése

A mezei juhar kisebb termetű, lombhullató fa, ritkán éri el a 10–15 méternél nagyobb magasságot, de kivételes esetekben akár 25 méterig is felmagasodhat. Koronája sűrű, szabályos gömbölyded, sokszor terebélyes.

Kérge mélyen repedezett, apró pikkelyekben hámlik. A frissen levált pikkelyek helyén a kéreg narancs-barna, később vörösbarnára sötétül. Az első éves hajtások kérge még zöldesbarna, és sárga paraszemölcsök tarkítják. A többnyire görbe törzs keskenyen bordás, a vesszők gyakran vastagon paralécesek. Fiatal hajtásai kissé szőrösek.

Szabályosan 5 karéjú, 4–8 centiméteres, hosszú nyelű levelei átellenesen állnak, a csúcsuk lekerekített, a szélük ép vagy kevés tompa foggal tagolt. Egyes karéjok az alapjuk felé elkeskenyednek. A levéllemez felül fénytelen sötétzöld, a fonákja világosabb, enyhén pelyhes. A porzós virágban öt csészelevél és ugyancsak öt visszás-lándzsás alakú, zöldessárga sziromlevél alakult ki.

Termős és porzós virágai ugyanazon a fán, de külön, kevés virágot tartalmazó, laza, molyhos kocsányú bugákban nyílnak.

Iker lependék termésének szárnyai csaknem egy vonalban (közel 180°-os szögben) állnak. A szárnyfüggelék kissé görbült.

Életmódja

A tápanyagban gazdag vályog- vagy törmeléktalajokon 800–900 méter magasságig az ártéri erdőktől a karsztbokorerdőkig a legtöbb erdőtársulásban előfordul, de a legjellemzőbben az aljnövényzetben bővelkedő gyertyános–tölgyesekben.

Virágai áprilisban, a levélrügyek kipattanásával egy időben nyílnak. Levelei ősszel aranysárgára sárgulnak.

Felhasználása

A Földközi-tenger egyes vidékekein oszlop helyett telepítették, és az így ültetett fák közé húzták ki a szőlőt tartó drótokat. Jól esztergálható fájából főleg konyhai eszközöket és ültető szerszámokat készítenek. Díszfának is ültetik, ezért a városokban sem ritka.

Képek

A növény
ősszel
Fiatal példány
Törzse,
kérge,
ága,
rügyek és
levelei
Mátrai juhar levél
Levelek őszi
Virágai
Termései
Beteg levél
Rajzok a növényről

Jegyzetek

↑ "Varázslatos karsztvidék" (PDF). lithosphera.hu. 2017. március 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. március 22..
↑ "A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben" (PDF). kitaibelia.unideb.hu. Hozzáférés: 2017. március 22..

Források

Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6
David More, Alastair Fitter, 1986: Fák. Gondolat Kiadó, Budapest. p. 194.
Instituto Geografico de Agostini S.p.A., Novara: Fák – kertben, parkban és a szabad természetben. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. p. 196.
http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2615447

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] "Varázslatos karsztvidék" (PDF). lithosphera.hu. 2017. március 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. március 22..

[2] "A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben" (PDF). kitaibelia.unideb.hu. Hozzáférés: 2017. március 22..

[1]

[2]