Békéscsaba 1912 Előre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Békéscsabai Előre FC szócikkből átirányítva)

Koordináták: é. sz. 46,6863°, k. h. 21,1063°

Ez a szócikk a labdarúgócsapatról szól. A női kézilabdacsapatot lásd itt: Békéscsabai Előre NKSE
Békéscsaba 1912 Előre
Csapatadatok
Teljes csapatnévBékéscsaba 1912 Előre
BecenévLilák, Violák, Csaba
SzékhelyBékéscsaba, Magyarország
Alapítva1912. október 22.
Klubszíneklila és fehér
StadionKórház utcai stadion
2334 ülőhely,
villanyvilágítással
VezetőedzőCsató Sándor
ElnökHUN Kozma János
BajnokságNB III
Nemzeti sikerek
magyar Kupagyőztes1 (1988) alkalommal
Statisztika
Legtöbb mérkőzésPásztor József (361)[1]
Legtöbb gólBirtalan Botond (51 gól)
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Hivatalos honlap
Békéscsaba 1912 Előre honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Békéscsaba 1912 Előre témájú médiaállományokat.

A Békéscsaba 1912 Előre (régebbi nevein Előre MTE, Törekvés SE, Békéscsabai Előre Spartacus, Békéscsabai Előre FC, Előre FC Békéscsaba) egy békéscsabai sportegyesület és futballklub. Az egyesület a történelem folyamán Békéscsaba vezető klubja volt, több szakosztályt is magába foglalt. 1974-ben került fel először az első osztályba, majd 1–2 megszakítástól eltekintve 1998-ig az NB I stabil résztvevője volt. Legnagyobb sikere az 1988-as kupadöntő megnyerése, illetve az 1993–94-es bajnoki szezonban elért 3. helyezés volt. Fennállása során több válogatott játékost, híres edzőt adott a magyar labdarúgásnak, többek között Amsel Ignácot, Pásztor Józsefet, Kerekes Attilát. Itt edzősködött többek között Mészöly Kálmán, Csank János, valamint Supka Attila. Szervezeti felépítésében több változás is történt már, 1991 óta csak a labdarúgás tartozik a klubhoz, a többi szakosztály az önállósodás útjára lépett. A csapatnak a Kórház utcai stadion az otthona.

Története[szerkesztés]

A kezdetek[2][szerkesztés]

Békéscsabán 1912. október 22-én[3] alakult meg az Előre Munkás Testedző Egyesület. A sportklub megalakulását eredetileg már 1912 májusában bejelentették, az alapszabályt október 22-én fogadták el, majd hivatalosan 1913 tavaszán ismerték el az egyesület létrejöttét. A kezdeti nehézségek csak egy sportág, a labdarúgás megszervezését tették lehetővé. A klubszín az alakulást követően rövid ideig sárga-fehér volt, de az alapítók hamarosan áttértek az Előrét a későbbiekben évtizedeken át meghatározó lila-fehér színekre. Az egyesület első hivatalos mérkőzését a gyomai Kner SC otthonában vívta, és 1-0 arányban diadalmaskodott a vendéglátók ellen a csabai csapat.[4]

A békéscsabai labdarúgás első válogatott játékosa Amsel Ignác kapus volt, aki 1922. december 18-án mutatkozott be a nemzeti csapatban a Magyarország - Lengyelország mérkőzésen.[5][6]

A húszas-harmincas évek rossz gazdasági viszonyai, valamint a nagy gazdasági világválság a sport területén is éreztette hatását: 1933-ban az Előre MTE futballcsapata a felhalmozódott adósságai miatt feloszlott.

A világháború után[szerkesztés]

Ezt követően Törekvés SE néven vitte tovább a korábbi munkás sportegyesület a csabai sport hagyományait. 1946 augusztusától újra Előre MTE felirat került a lila-fehér zászlóra, majd 1950-től Építők név alatt, kék-fehér színekben szerepelt a klub. 1963-tól újra a patinás Előre név, és a hagyományos lila-fehér színek tartoztak az egyesülethez, és ebben az időszakban került a labdarúgó-szakosztály mostani otthonába, a Kórház utcába, és ekkor készült el a klubszékház is.

A csapat a 60-as évek közepén az NB II-ben (akkoriban harmadosztály) szerepelt, 1965-ben majdnem ki is esetek a harmadik vonalból. Ekkor egy döntés következtében a két rivalizáló csabai egyesület közül egyértelműen az Előrét helyezte előtérbe a városvezetés, átirányítva az egykori CSAK, akkori nevén Csabai VTSK legjobb játékosait a lilákhoz.[7] Ennek a döntésnek, valamint a szisztematikus munkának és az utánpótlás fejlesztésének köszönhetően a klub elindult felfelé és az 1968-as évben megszületett a klub első nagy sikere: Békéscsabai Előre SC csapata három pontos előnnyel megnyerte az NB II-es bajnokságot a Szolnoki MÁV előtt és feljutott az akkor másodosztályt jelentő NB I/B-be. A bajnoki idényben hazai pályán csak egy pontot veszített a gárda és csak 19 gólt kapott, ami abban az évben a nemzeti labdarúgó bajnokságokban a legkevesebb volt.[8]

A következő meghatározó dátum 1970. december 28-a volt a békéscsabai labdarúgás történetében. Ezen a napon több kis sportegyesület összeolvadását követően megalakult a Békéscsabai Előre Spartacus Sport Club. Az új egyesület 12 szakosztállyal kezdte meg működését. Mivel ekkoriban az országos ranglistán a magyar egyesületek közül csak a 239. helyen szerénykedett az Előre, ezért célul tűzték ki az országos egyesületi rangsorban való előrébb lépést, a biztos alapokon nyugvó utánpótlásbázis szélesítését.[9] A hathatós állami és tanácsi segítségnek, valamint az edzők áldozatos munkájának köszönhetően mindez az elkövetkező években meg is valósult, így 1986-ra a Békéscsabai Előre Spartacus egyesülete megkapta az országos kiemelt státuszt, és a klubok között az előkelő, 12. helyezést foglalhatta el, az egyik legjobbat az akkori vidéki klubok közül.

Az első nagy sikerek a 70-es évek második felétől[szerkesztés]

Több évi másodosztályú szereplés után az 1974. június 16-án, Szentendrén 5000 vendégszurkoló előtt lejátszott bajnoki találkozón aratott 2:0-ás győzelmével a labdarúgócsapat az NB I/B-s bajnokság második helyén végzett, és a Diósgyőrrel egyetemben felkerült a magyar labdarúgás első osztályába.[10] A feljutást követően valóságos fociláz tört ki Békéscsabán, a szurkolók sorban álltak a bérletekért. Ezen a nyáron rohamtempóban átépítették a stadiont is, felhúzva a mai napig is álló nagy lelátót. 1974. augusztus 31-én az MTK látogatott a Kórház utcába az első NB I-es bajnoki mérkőzésen és a lila-fehérek nagyszerű játékkal 3:1-es győzelmet arattak 16 000 néző előtt.[11]

A nem hivatalos nézőcsúcs 1975. május 10-én született, a korabeli újságok szerint 22 000 csabai néző látta, hogy 1:0-ra legyőzi a Ferencvárost.[12] Az első szezonban csak a létszámemelés tartotta bent a "lilákat", utána azonban sikerült állandósítani az NB I-es tagságot. 1982-ben az a megtiszteltetés érte a klubot, hogy a spanyolországi vb-n Kerekes Attila helyet kapott a válogatott keretben. 1983-ban kiesett a csapat, de a következő szezonban Pataki Tamás vezetésével rögtön visszajutott az első osztályba, sőt a Rába ETO ellen hatalmas érdeklődés mellett MNK-elődöntőt vívott a csapat.

1988-ban kis híján kiesett az Előre Spartacus, de ennél történt egy jóval lényegesebb dolog (a bentmaradást egy 2:0-ás debreceni győzelemmel sikerült kiharcolni), hiszen a Csank János vezette gárda Szolnokon 4 000 csabai szurkoló előtt Csernus (60. p.), Gruborovics (69. p.) és Csató (80. p.) góljaival 3:2-re[13] legyőzte a Bp. Honvédot, elnyerve a Magyar Népköztársaság Kupát.[14] A KEK-sorozatban túljutott a csapat a norvég Brynén (3-0, 1-2), a következő fordulóban viszont a kinti 2:0-s vereség után itthon csak 1:0-ra nyertek a "lilák" (Ottlakán büntetőt hibázott a 90-ik percben ) a Sakariaspor ellen, így a törökök mentek tovább.[12]

Az MNK-győztes Békéscsabai Előre névsora: Miklya Zoltán, Bánfi János, Gruborovics Tibor, Horváth László, Ottlakán Mihály, Fabulya György, Szenti Zoltán, Csató Sándor, Mracskó Mihály, Kanál Zoltán, Árky Lajos, Belvon Attila, Csanálosi Miklós, Szekeres József, Csernus István, Zahorán Zoltán, Gulyás István, Baji Tamás, Pásztor József, Kasik Zsolt.

Edző: Csank János

A remek eredmény után mélyrepülésbe kezdett a gárda, amely odáig tartott, hogy ki is esett az első osztályból 1991-ben, ekkor került a csapat élére a későbbi sikerkovács, a volt csabai gólkirály, Pásztor József.

1990 utáni helyzet[szerkesztés]

A rendszerváltás nem kímélte a klubot sem, 1991-ben összeomlott az Előre Spartacus. Így még az év januárjában megalakult a Békéscsabai Előre FC. Az őszi jó szereplés után tavasszal mindössze egy győzelmet ért el a csapat, kiesett az NB II-be. Ekkor nevezték ki a gárda élére a későbbi sikerkovácsot, Pásztor Józsefet. A másodosztályt a kezdeti bizonytalanság után magabiztosan nyerte a gárda, az 1992/93-as szezonban pedig újoncként 5. hely a bajnokságban és kupaelődöntő a Haladás ellen (0–3, 3–1), majd az 1993–1994-es menetelés következett. Nagyon sok egykori szurkoló, néző a mai napig emlegeti ezt az évadot, mint a majdnem megvalósult csoda időszakát. A csapat szinte a teljes bajnoki évadban a tabella élén állva az utolsó három fordulóban bukta el az aranyérmet a Vác ellen.[15] A bronzérmet egy nagyszerű Intertotó Kupa-sorozat követett. Csak a dán Odensetől kapott ki a csapat. A sorozatban megverte az osztrák Rapid Wient (3–0), a svájcu Siont (7–2) és a német Dynamo Dresden csapatát (3–2) is. Az utolsó kettő ráadásul hazai pályán. Az UEFA-kupában sikerült továbbjutni a Vardar Skopjével szemben (1–1, 1–0), majd a következő fordulóban az orosz Kamisin már nem hagyott esélyt (1:6 és 1:0). A bajnokságban elindult a klub lefelé, az 1995-ös 5. hely után 1996-ban már osztályozó (0–0 és 5–0 a Kaposvár ellen). 1997-ben még sikerült a bennmaradás, 1998-ban viszont már nem.[12]

Az új idényt új névvel kezdte a gárda: Előre FC Békéscsaba. A célként kitűzött feljutás nem jött össze, azonban tavasszal a kiesés szele is megérintette a csapatot. 2000 őszén hasonló volt a helyzet, ekkor a kiskőrösi ki-ki meccsen (1:2) sikerült a bentmaradás. A 2001/02-es szezont nagy meneteléssel kezdte a csapat, ami a bajnokság végéig is kitartott, így sikerült visszajutni az NB I-be.

A mozgalmas 2000-es évek[szerkesztés]

A 2002-ben a feljutott Előre háza táján látszólag rendben mentek a dolgok, viszonylagosan jónak mondható volt a játékoskeret is, és a szurkolók is szép számmal látogatták a meccseket. Mégis, az ősz rémálomszerűen indult, és csak a remek tavaszi menetelésnek (a tavaszi tabellán második lettek a csabaiak a ZTE mögött), valamint az időközben sikeres edzőváltásnak (Supka Attila váltotta[16] Garamvölgyi Lajost) köszönhető, hogy bent maradt az egyesület. Szerencséje is volt a csapatnak, mert a Kispest és a Dunaferr jelentősen meggyengült év közben, így e két gárdát sikerült megelőzni a kiesésért folytatott nagy csatában. A következő évadot kicsit megerősödve kezdték a „lilák”, jobban is indult, mint az előző, de itt a végére fogyott el a lendület. Csak osztályozón sikerült megőrizni az első osztályú tagságot a fővárosi REAC ellen.[17] Ezek után a 2004-ben induló bajnokságban fény derült a klub nem túl rózsás anyagi helyzetére. Előre Fc Kft. kizárólagos tulajdonosai: Békéscsaba Labdarúgásáért Alapítvány (Ursz József képviseletében), Borbély Ferenc, Hungária Nyomda Rt., Óré András, többszöri tárgyalás után eladta a klubot Darko Canadic bosnyák „vállalkozónak”. Az „alvilági”[18][19][20] kapcsolatokkal is rendelkező üzletember minden valószínűség szerint a legnagyobb ígérethalmazt produkálva Magyarországon cserben hagyta a csapatot – ami teljesen széthullott; fuldokolva az adósságban és rengeteg jogtalanul[21] levont ponttal sújtva várta az MLSZ – MLL jogilag kifogásolt, hibás döntésének helyesbítését. Nem fogadta el a tulajdonos az Előre Fc Kft. NB III-ba való besorolását, mivel az egyesület 44 millió forint adóhátralékot halmozott fel. Ezen a nyáron tehát vészhelyzet alakult ki a békéscsabai labdarúgásban, az NB I-ből kiesett gárda nem kapott rajtengedélyt az NB II bajnoki osztályban. Közben a város felbontotta a teljes objektum (pályák, öltözők, irodák) használatára megkötött szerződést az Előre Fc Kft.-vel, így fennállt a veszély, hogy a város fociszerető lakossága labdarúgás nélkül marad. A kialakult helyzetben az NB III-as indulási joggal rendelkező Jamina SE és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata összefogásával megalakult a Békéscsaba 1912 Előre SE, amely a szerzett jogának megfelelően a harmadosztályú bajnokság Alföld Csoportjába nyert besorolást a 2005/2006 bajnoki idényre. Az új alapokra helyeződött békéscsabai labdarúgás zászlóshajója lett az új egyesület, amely szoros együttműködésre törekszik a megyeszékhely másik csapatával, a Megyei I. osztályú Erzsébethely SE-vel, és az Utánpótlásnevelő FC-vel. A Békéscsaba 1912 Előre a békéscsabai labdarúgás tradicionális lila-fehér színeit viseli.[22]

Rögtön az első évben a csapat megnyerte az Alföld-csoportot, jogot szerezve a másodosztályú tagságra. Itt a Keleti-csoportba kapott besorolást, abba a csoportba, ami jelentősen megerősödött, elég csak a Nyíregyháza és Ferencváros csapataira gondolni. A tragikus őszi szereplést követően edzőt váltott a gárda, hazahívva a volt csabai Csató Sándort. A tavasz már jobban sikerült, de ez sem volt elegendő a másodosztályú tagság meghosszabbításához. Így, köszönhetően az MLSZ-nek is, ami mindent elkövetett, hogy ne maradhasson bent az egyesület,[23][24] kiesett az NB II-ből.[25] Így a 2007/2008-as szezont ismét a harmadik vonalban kezdte a gárda, döntően saját nevelésű fiatal játékosokkal, kiegészülve néhány igazolással. A cél még ebben az évadban visszakerülni a második vonalba, ami teljesült is a Szarvas-Kiss edzőpárossal.[22][26] A 2008–2009-es idényben ősszel nagy lendülettel kezdett az Előre, a másodosztályban újoncként a 6. helyig jutottak ősszel, emlékezetes csatát vívva a Fradival, majd a tavaszi mélyrepülés miatt edzőt váltott a csapat, a korábbi sikeres csabai és újpesti játékost, Belvon Attilát nevezték ki a lila-fehér csapat vezetőjévé.[27] A célként megfogalmazott bennmaradás már a záróforduló előtt eldőlt, a 12. helyen zártak az Előrés focisták.[28] Így a 2009–2010-es bajnoki évadot is Belvon vezetésével kezdte a csapat az egyezkedéseknek megfelelően.[29] Az eredmények azonban elmaradtak a várttól, a kiesés szele is megérintette a csapatot, ezért 2010 áprilisában ismét a korábbi tréner, Pásztor József vette át a csapatot. Vezetésével a gárda a 13., bennmaradást érő helyen végzett, 1 ponttal megelőzve a kieső Ceglédet.

Az új, sorrendben 5. Pásztor-időszak egyre jobb eredményeket hozott. A bennmaradás kiharcolása után a következő évben már a 6. helyen fordult az Előre, majd a 2011/12-es bajnokságban a bajnoki aranyéremért végig harcban állva a harmadik lettek, ami egyértelműen túlteljesítette a szezon kezdetén megfogalmazott elvárásokat, hiszen anyagilag csak a 6-8. helyen állt az Előre az NB II. Keleti Csoportjában, illetve egyébként sem volt tervbe véve a feljutás.

A 2012-től induló új kor, az Előre Zrt. létrehozása[szerkesztés]

A 100. évfordulóhoz közelítve a tulajdonos Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy látta, hogy a rendelkezésre álló anyagi és szervezeti struktúrából kihozta a maximumot. A továbbfejlődés érdekében ezért külső támogatót keresett, amely a békési székhelyű Békés-Drén Kft. lett. A kft. és a város 70–30% tulajdonosi részaránnyal létrehozta 2012 júniusában a Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt.-t. Ezzel párhuzamosan bejelentették, hogy a csapat élére a Békéscsabán már többször bizonyított régi-új edzőt, Dajka Lászlót nevezik ki, Pásztor József szakmai segítőként marad.[30] Dajka sok új igazolást hozott, a csapat a 2012/13-as bajnoki évad őszi felében még a tabella élén állt az NB II. Keleti Csoportjában, szoros versenyben az üldözők előtt. A téli alapozás nem sikerült igazán jól, valamint egyre inkább látszódott, hogy jó néhány újonnan igazolt játékos nem hozza az elvárt szintet, főleg a légiósok esetén nyelvi problémák is akadtak. Ezt követően a tavasz közepén 4 mérkőzésen csak 1 pontot szereztek a lilák (mindkét közvetlen üldöző riválisuk ellen kikaptak), felerősödtek a kritikai hangok. Dajka László összeveszett a szurkolók egy részével, akik kritizálták az új igazolásokat és a sok légióst a pályán, feszültté vált a légkör a csapat körül. Ebben a helyzetben 2013. április 2-án Dajka közös megegyezéssel szerződést bontott a klubbal és Pásztor József vette át a csapat irányítását, akihez csatlakozott Felcsútról az egykori Vasas-játékos Komjáti András is. A csapat Pásztor véleménye szerint nem túl jól játszva ismételten a bronzérmes helyen végzett a 16 csapatos másodosztályban.[31] A bronzérem feljutást sajnos nem eredményezett. A szezon felénél Komjáti váltotta Pásztort, de utóbbi is a klub kötelékében maradt szakmai elnökként. A 2013–2014-es szezonra összevont 16 csapatos másodosztályú bajnokságában pedig a hatodik helyen végzett a csapat. Komjáti András a bajnokság vége előtt bejelentette távozását, illetve nyilvánosságra került Zoran Spisljak érkezése a vezetőedzői posztra.[32] A 2014–15-ös szezonra kitűzött cél pedig az NB I-es szereplés kiharcolása, illetve egy olyan csapat építése, amely a legmagasabb osztályban képes maradni.[33] A szezon végére ez teljesült is, az Előre második helyezett lett a Vasas SC mögött, ezzel jogot szerezve a legmagasabb osztályban való szereplésre. Az őszi szezon gyengére sikeredett, a csapat az NB I utolsó helyén állt. A bajnokság tavaszi szakaszában néhol bravúrokat bemutatva, szorgosan gyűjtögette a pontokat az Előre (bejutottak a Magyar Kupa elődöntőjébe is), azonban hiába a rutinos egykori válogatott játékosok (Vaskó Tamás, Laczkó Zsolt, Vukasin Poleksic), a csapat végül kiesett az idény végén. A következő idényben 2017. március 16-ig még Zoran Spisljak vezette a csapatot, de a Puskás Akadémia ellen elszenvedett 3-0 arányú vereség után lemondott. Ezt követően Boér Gábor, megbízott vezetőedzőként vezényelte le a bajnokságból még hátralévő 13 fordulót, melynek eredményeképpen az 5. helyen végzett az Előre. A 2017/2018-as idénytől már Boér Gábor irányította a Lilákat és a 38. fordulós, másodosztályú bajnokságban bronzérmet szerzett a csapattal. A 2018/2019-es szezonban jócskán átalakult a játékoskeret, de a szakmai stáb végül maradt Békéscsabán, és a jócskán megfiatalított játékos-állománnyal a hatodik hely megszerzése sikerült. Az idény végén Boér Gábor bejelentette, hogy az WKW ETO FC Győr együttesénél folytatja pályafutását.

A 2022-2023-as szezon végén a csapat kiesett a másodosztályból.[34]

Sikerek[szerkesztés]

Nemzetközi kupaszereplések[szerkesztés]

Szezon Bajnokság Forduló Ellenfél Otthon Idegenben Össz.
1988-89 KEK Selejtező Norvégia Bryne FK 3–0 1–2 4–2
1. forduló Törökország Sakaryaspor 1–0 0–2 1–2
1994 Intertotó-kupa Csoportkör Svájc FC Sion 7–2 7–2
Ausztria SK Rapid Wien 3–0 3–0
Németország Dynamo Dresden 3–2 3–2
Dánia Odense BK 1–3 1–3
1994-95 UEFA-kupa Selejtező Macedónia FK Vardar 1–0 1–1 2–1
1. forduló Oroszország FC Tekstilshchik Kamyshin 1–0 1–6 2–6
1995 Intertotó-kupa Csoportkör Portugália UD Leiria 2–2 2–2
Dánia Næstved BK 3–3 3–3
Wales CPD Ton Pentre AFC 4–0 4–0
Hollandia SC Heerenveen 0–4 0–4

Sportsikerek[szerkesztés]

A klub az 1960-as évek második felétől folyamatosan fejlődött, ez kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel kitartott egészen a rendszerváltásig, onnantól már jóval mozgalmasabb évek következtek.[12]

Kronológia:[22]

  • 1968: Az Előre feljutott a második vonalba, megelőzve a Szolnoki Spartacust
  • 1970: Összeolvadt számtalan kis egyesület, belőlük létrehozva a Békéscsabai Előre Spartacust
  • 1974: A csapat kiharcolta az NB I-es indulási jogot
  • 1988: A klub eddigi legnagyobb sikere, megnyerte a Magyar Népköztársaság Kupát, a mai magyar labdarúgókupa elődjét.[13] Utána a KEK-sorozatban 3 mérkőzést játszott és az első fordulóban kiesett.
  • 1993/94: Történetének legjobb eredményét, a bajnokságban a 3. helyet érte el a csapat, ami feljogosította az Intertotó-kupában az indulásra. A sorozatból továbbjutott az UEFA-kupa küzdelmeibe, ahol 2 fordulót is sikeresen teljesített.

Híres játékosok[szerkesztés]

* a félkövérrel írt játékosok rendelkeznek felnőtt válogatottsággal.

Vezetőedzők[szerkesztés]

Játékoskeret[szerkesztés]

Utolsó módosítás: 2023. január 9.[68]
*A vastaggal jelzett játékosok felnőtt válogatottsággal rendelkeznek.
**A dőlttel jelzett játékosok kölcsönben szerepelnek a klubnál.
Mezszám Név Nemzetiség Születési hely Születési idő (kor) Korábbi csapat Érték (€) Szerződés lejárta
Kapusok
1 Czinanó Antal HUN Gyula 1998. június 30. (25 éves) Utánpótlásból került fel 75 000 Nem publikus
33 Bukrán Erik HUN Eger 1996. december 6. (27 éves) HUN Pécsi Mecsek FC 75 000 Nem publikus
35 Krnács Richárd HUN Békéscsaba 1996. szeptember 30. (27 éves) HUN Szarvasi FC 50 000 Nem publikus
Póser Dániel HUN Debrecen 1990. január 12. (34 éves) HUN Diósgyőri VTK 200 000 Nem publikus
Védők
4 Farkas Márk HUN Szeged 1992. augusztus 17. (31 éves) HUN Szeged-Csanád Grosics Akadémia 75 000 2023.06.30.
19 Mikló Roland HUN Tarcavajkóc 1998. december 28. (25 éves) HUN Kazincbarcikai SC 50 000 Nem publikus
20 Babinyecz Balázs HUN Orosháza 1997. február 7. (27 éves) Utánpótlásból került fel 25 000 Nem publikus
21 Fazekas Lóránt HUN Gyöngyös 2002. május 15. (21 éves) HUN Budapest Honvéd U19 50 000 Nem publikus
25 Albert István HUN Debrecen 1992. június 25. (31 éves) HUN Aqvital FC Csákvár 50 000 Nem publikus
30 Korógyi Szabolcs HUN Medgyesegyháza 2004. szeptember 12. (19 éves) HUN Újpest FC U19 10 000 Nem publikus
55 Bora György HUN Debrecen 1995. december 21. (28 éves) HUN BFC Siófok 125 000 2023.06.30.
66 Szalai Dániel HUN Kecskemét 1996. szeptember 5. (27 éves) HUN Budafoki MTE 125 000 Nem publikus
81 Puskás Gábor magyar Szekszárd 1992. január 12. (32 éves) magyar Kecskeméti TE 50 000 Nem publikus
középpályás
6 Kitl Miklós HUN Zenta 1997. június 1. (26 éves) HUN Dorogi FC 100 000 Nem publikus
8 Zvara Levente HUN Békéscsaba 2001. január 19. (23 éves) HUN Budapest Honvéd FC II 50 000 Nem publikus
14 Váradi Ádám HUN Békéscsaba 2001. február 8. (23 éves) Utánpótlásból került fel 25 000 Nem publikus
15 Máris Dominik HUN Békéscsaba 2000. június 22. (23 éves) Utánpótlásból került fel 150 000 Nem publikus
23 Sipos Gábor HUN Hódmezővásárhely 2002. november 1. (21 éves) HUN Puskás Akadémia II 75 000 Nem publikus
28 Hodonicki Márk HUN Hódmezővásárhely 2001. március 16. (23 éves) Utánpótlásból került fel 50 000 Nem publikus
32 Farkas Botond HUN Budapest 2003. március 5. (21 éves) HUN Vasas FC 10 000 2023.06.30.
77 Horváth Péter HUN Zalaegerszeg 1995. július 4. (28 éves) HUN FC Ajka 125 000 2023.06.30.
Futó Zsombor HUN Debrecen 1992. január 31. (32 éves) HUN Pécsi Mecsek FC 125 000 Nem publikus
csatárok
9 Lukács Raymond román HUN Nagyvárad 1988. május 30. (35 éves) HUN Kazincbarcikai SC 75 000 Nem publikus
17 Ilyés Tamás HUN Gyula 1998. június 17. (25 éves) HUN Körösladányi MSK 25 000 Nem publikus
30 Yasin Hamed SDN magyar Nagyszalonta 1999. szeptember 12. (24 éves) HUN Nyíregyháza Spartacus FC 175 000 2023.06.30.
37 Czékus Ádám HUN Szeged 2003. február 1. (21 éves) HUN Ferencvárosi TC II 75 000 Nem publikus
64 Zádori Krisztián HUN Szeged 1997. január 15. (27 éves) HUN Tiszakécskei LC 50 000 Nem publikus
95 Talpalló Norbert HUN Körösladány 2003. január 23. (21 éves) HUN Debreceni VSC II 25 000 Nem publikus
Kóródi Nándor HUN Szolnok 1999. augusztus 15. (24 éves) HUN Szeged-Csanád Grosics Akadémia 125 000 2023.06.30.
Kölcsönadott játékosok
Név Poszt Nemzetiség Születési hely Születési idő (kor) Kölcsönadva ide Érték (€) Kölcsön lejárta

Szezonok[szerkesztés]

Szezon Bajnokság Vezetőedző(k) He Mé Gy Dö Vé Pt % Nézőszám
1974/75 NB I Babolcsay György 14. 28 6 9 13 21 38% 14 553
1975/76 NB I Szita László, Szűcs Gyula 15. 30 8 8 14 24 40% 11 877
1976/77 NB I Mészöly Kálmán 13. 34 9 10 15 28 41% 13 412
1977/78 NB I Mészöly Kálmán 10. 34 12 7 15 31 46% 11 353
1978/79 NB I Ondrik István 12. 34 11 9 14 31 46% 11 236
1979/80 NB I Ondrik István, Marosvölgyi Károly 14. 34 10 12 12 32 47% 9 294
1980/81 NB I Zalai László 9. 34 13 10 11 36 53% 8 559
1981/82 NB I Zalai László 10. 34 11 13 10 35 51% 6 412
1982/83 NB I Zalai László, Pataki Tamás 16. 30 5 7 18 17 28% 7 467
1983/84 NB II Süle István 3. - - - - - - 4 895
1984/85 NB I Süle István 6. 30 12 6 12 30 50% 7 800
1985/86 NB I Süle István 12. 30 8 9 13 25 42% 7 533
1986/87 NB I Csank János 8. 30 10 11 9 31 52% 10 600
1987/88 NB I Csank János 13. 30 8 11 11 27 45% 8 867
1988/89 NB I Csank János 7. 30 16 0 14 46 51% 8 066
1989/90 NB I Vígh Tibor 10. 30 10 8 12 38 42% 6 733
1990/91 NB I Vígh Tibor 15. 30 7 7 16 21 35% 5 667
1991/92 NB II Pásztor József 1. - - - - - - 3 733
1992/93 NB I Pásztor József 5. 30 12 12 6 36 60% 6 333
1993/94 NB I Pásztor József 3. 30 19 3 8 41 68% 8 333
1994/95 NB I Pásztor József 5. 30 11 15 4 48 53% 7 367
1995/96 NB I Pásztor József, Silviu Iorgulescu 14. 30 6 11 13 29 32% 5 067
1996/97 NB I Bozai Gyula 14. 34 6 10 6 36 40% 4 765
1997/98 NB I Pásztor József 17. 34 7 10 17 31 34% 4 971
1998/99 NB1/B Pásztor József, Vágó Attila 13. - - - - - - -
1999/00 NB1/B Vágó Attila 6. - - - - - - -
2000/01 NB1/B Vágó Attila 8. - - - - - - -
2001/02 NB1/B Dajka László, Pásztor József, Sikesdi Gábor 1. - - - - - - -
2002/03 NB I Garamvölgyi Lajos 10. 32 9 5 18 32 33% 3 668
2003/04 NB I Supka Attila, Vágó Attila 11. 32 8 8 16 32 33% 3 150
2004/05 NB I Dajka László, Pajkos János 16. 32 4 7 19 4 4% 2 668
2005/06 NB III Jakab Péter 1. - - - - - - -
2006/07 NB II Csató Sándor 14. 30 8 4 18 28 31% -
2007/08 NB III Szarvas János 1. - - - - - - -
2008/09 NB II Kiss János 12. 30 9 7 14 34 38% -
2009/10 NB II Belvon Attila 13. 28 7 7 14 28 33% -
2010/11 NB II Pásztor József 6. 30 11 10 9 43 48% -
2011/12 NB II Pásztor József 3. 30 13 12 5 51 57% -
2012/13 NB II Dajka László, Pásztor József 3. 30 15 10 5 55 61% -
2013/14 NB II Komjáti András 6. 30 12 7 11 43 48% -
2014/15 NB II Zoran Spišljak 2. 30 18 7 5 61 68% -
2015/16 NB I Zoran Spišljak 12. 33 6 9 18 27 -
2016/17 NB II Zoran Spišljak 5. 38 19 8 11 65 -
2017/18 NB II Boér Gábor 3. 38 19 8 11 65 -
2018/19 NB II Boér Gábor 6. 38 17 9 12 60 -
2019/20 NB II Schindler Szabolcs 15. 26 8 8 10 32 31% -

Címerek[szerkesztés]

Az egyesület 1912 óta íródó történelme alatt már több címer volt hivatalos, közös volt mindegyikben, hogy a vezérmotívum végig a lila és a fehér szín volt. A rendszerváltás után egyre inkább előtérbe került Békéscsaba mint város logója, címere is.

Stadion[szerkesztés]

Bővebben: Kórház utcai stadion
A stadion lelátója

Az Előrének a hagyományos otthona Békéscsaba VI. kerületében, a keleti városrészben, a Kórház utcában, a körgáttól nem messze található egy elég mély fekvésű területen. A klubnak több helyen is volt régebben pályája, az első a Csányi utcában, majd Kórház utca, Kazinczy utca, aztán ismét Kórház utca.

Jelenlegi állapotában nem számít modern létesítménynek, hiszen 1974 óta gyakorlatilag nem végeztek rajta semmilyen felújítást, csak az 1990-es végén erősítették meg a tartóoszlopokat és esztétikai burkolatot kaptak a betonlelátók. 2004-re készült el a villanyvilágítás a 4 darab 47 méter magas kandaláberrel (avatómeccs: Békéscsaba - Haladás 2:0), illetve lefestették a székeket és pár helyen a vakolatot. Bár a stadion jelen állapotában is elöregedett, de felújítása még várat magára.

2001-ben a stadionrekonstrukciós programban a 3. csoportba kapott besorolást az aréna, de sajnos csak a tervekig jutottak el, pénz már nem maradt a tényleges munkákra. Egyedül a "Fű 2" edzőpálya rekonstrukciója valósult meg, ami modern, mai követelményeknek megfelelő műfüves borítást kapott. 2005 őszétől 2006 tavaszáig zajlott egy nagyobb munka, mikor is a futballpálya körüli atlétikapályát felszámolták, kicsit megnövelve szélességében a játékteret, a maradék részt füvesítették. A régi, magas kerítéseket váltotta egy kb. 120 cm magasságú rácsozat. A füvet kicserélték, így jó állapotú lett a centerpálya. 2007 novemberében kezdődött el a város felőli oldalon egy új keresztlelátó építése 500 férőhellyel, ami tervek szerint 2008 áprilisára készül el.[22]

Jelenlegi állapotában kb. 6 500 embert képes befogadni, ebből körülbelül 3000 külön háttámlás ülőhely, 2500 pados fedett ülőhely, a fennmaradó fedetlen állóhely. Egészen 2014-ig a kapacitása jelentősen nagyobb, mintegy 13 000 fő, amíg az állóhelyeket és a padrészeket fel nem számolták. Teljes teltház utoljára 2002 őszén volt, mikor is az FTC elleni mérkőzésre 16 000-en váltottak jegyet az akkori klubvezetés elmondása alapján.

Megközelíteni nem túlzottan nehéz, a város vasúti pályaudvaráról egyenesen kell elindulni az Andrássy úton, majd a főtérre érkezvén balra fordulni, és az Evangélikus nagytemplomnál jobbra, innen egyenesen visz az út a stadionig. Az autóval érkezők (Budapest, Debrecen, Szeged) irányból a békési elágazásnál kell jobbra tartani, majd az előbb említett templomnál balra fordulni. Gyula-Doboz felől a kórház előtt kell jobbra fordulni és onnan már csak pár száz méter

Helyi közlekedéssel legegyszerűbben a 14, 14-A buszokkal (Patyolat-megálló) lehet elérni a pályát, de számos járat áll meg igen közel a sporttelephez.

Az 1A és 3-as buszokról a „Malom térnél” kell leszállni, majd 5 perc séta, míg a 8, 8A, 9, 19, 20-as buszokról a „Kórház” megállónál kell leszállni, onnan pár perc gyalog.

Statisztikák[szerkesztés]

A lejátszott mérkőzések száma szerint[1][szerkesztés]

Meccsek
száma 		Játékos neve
361 Pásztor József
296 Kerekes Attila
270 Királyvári Károly
240 Csató Sándor
228 Szenti Zoltán
218 Fabulya György
180 Mracskó Mihály
178 Láza János, Ottlakán Mihály
Meccsek
száma 		Játékos neve
175 Csanálosi Miklós
163 Szekeres József
160 Vágási Sándor, Steigerwald Zoltán
147 Kurucz Ádám, Kulcsár Sándor
134 Zsömbörgi János
132 Belvon Attila
130 Kasik Zsolt
Meccsek
száma 		Játékos neve
126 Pogács Ferenc
122 Budavári László
120 Kőhalmi István, Kanyári Zoltán
114 Fodor Tibor
113 Zsíros György, Szarvas János
112 Gulyás István, Baji Tamás
101 Tisza Gábor

Az elért gólok száma szerint[69][szerkesztés]

Gól Játékos neve
51 Birtalan Botond
45 Pásztor József
43 Kulcsár Sándor
41 Szarvas János
37 Csató Sándor
35 Kurucz Ádám
31 Királyvári Károly
Gól Játékos neve
30 Szekeres József
28 Vágási Sándor
27 Budavári Sándor
26 Pogács Ferenc, Kanyári Zoltán
22 Melis Béla
18 Csanálosi Miklós

Szurkolók[szerkesztés]

A Békéscsabai Előrének hagyományosan nagy és hűséges szurkolótábora volt. A mai magyar labdarúgás helyzete ellenére is a csapatnak sokáig lelkes, nagyszámú[70][71] rajongótábora volt, akik mindenhová elkísérték a csapatot. A 2000-es évek legvégétől a sorozatos rossz szereplés miatt a nézőszám jelentősen visszaesett, csak a nagyobb derbiken volt számottevő.

Egy kis történelem[szerkesztés]

A szocializmus alatt értelemszerűen nem működtek szervezett szurkolói csoportok a Viharsarok fővárosában, ahogy az ország más részein sem. Békéscsaba azonban mindig is az egyik olyan pontja volt az országnak, ahol az emberek nagyon szerették a futballt, és a város méreteihez képest Magyarországon arányaiban igen sokan jártak ki a mérkőzésekre. Már a két világháború között sem voltak ritkák a 4-5000-es létszámok, ami csak tovább emelkedett 1945 után. Amikor a csapat feljutott az NB I-be, akkor például 5000 „lila” kísérte el kedvenceit a 250 km-re fekvő Szentendrére.[12] Az első bajnoki évadban az akkor 60 000-es lakosságszámú Békéscsabán 14 500 volt az átlagnézőszám,[70] ami az országban igen magas értéknek számított. A nagy nézőszámok nagyon sokáig megmaradtak, az 1993/94-es szezonban például csak a Ferencváros stadionját látogatták többen a Kórház utcainál.[70] Még a 2000-es évek elején is elfogadható létszámok voltak, a 2002-es telt ház azonban már nem valószínű, hogy egyhamar újra elő fog fordulni. A mai napig ez az egyik olyan létszám, ami az ezredforduló óta az egyik legmagasabb volt magyar bajnokságban. A csapat szereplése 1997 óta finoman szólva is gyenge, tehát ez rányomta a bélyeget a szurkoló életre is. Manapság az NB II-ben stabilan 600-800 ember jár ki, idegenbe pedig mindenhová kíséri a csapatot pár ember.

A szervezett szurkolói csoportok megjelenését 1992-re tehetjük Békéscsabán, ami elég korai volt a hazai viszonyok közepette. Ez még a másodosztályban történt. A csoportok, idősorrendben:

  • Violet Fanatics

Az első kezdeményezés. A zászló 1992 tavaszán debütált a másodosztályban. Három évvel később már Football Crew volt a név, majd "beolvadt" a Violet Side-ba.

  • Viola Settore

1993-ban került ki először a kerítésre a drapéria. A társaság Békéscsaba egyik külső kerületéből, Mezőmegyerről verbuválódott. A nagy sikerek idején minden stadionban látható volt zászlójuk, így akkor mindenki velük azonosította tábort. Létszámuk a legjobb időkben is legfeljebb 15 fő volt. Néha manapság is kiteszik transzparensüket nosztalgiából.

  • Viola Zone

Ez a zászló is 1993-ban jelent meg először. A név onnan vált ismertté, hogy egy drapéria Újpesten (1994), egy pedig Kispesten (1996 kupameccsen) cserélt gazdát. Utóbbi év második felétől a társaság főleg kézilabdameccseken tűnt fel, sokszor idegenben is.

  • Viharsarki Viola Terror

A csapat 1993-tól futott ezen a néven, bár a drapi csak két évvel később készült el. Ők próbáltak keményebb vonalat hozni, ami nem igazán sikerült nekik, hiszen csak 15-17 évesek voltak. Néhányszor összetűzésbe kerültek más táborokkal, illetve a rendőrséggel is. Idővel létszámuk is megfogyatkozott.

  • Violet Side

Kezdetben Mesecsoportként indult a társaság, Hókuszpók arcképével ellátott karszalagot hordtak és ez a fej díszelgett a zászlón is. Sokszor komolytalankodtak, de egy idő elteltével már komolyabban vették a szurkolást.

  • Viola Devils

1996-ban alakult a fiatalokat tömörítő társaság. Régebben még röplabda-meccseken tűntek fel és elkövettek néhány látványt is. A tagok közül a mai napig sokan járnak meccsre, így tagjai az egyesült csoportnak is.

Csoportok[szerkesztés]

Békéscsabán a jelen pillanatban két szervezett szurkolói csoport működik, az alábbiakban ezek kerülnek bemutatásra. Fontos azonban kiemelni, hogy van elég sok olyan ember is, aki bár nem tagja egyik csoportnak sem, mégis a táborhoz tartozónak érzi magát és rendszeresen buzdítja a „lilákat” itthon, úgy mint idegenben is.

  • Stormcorner

Az előbb említett csoportocskák maradék emberei gyűltek össze 1997 végén, hogy ezentúl egy csoportként működjenek tovább. Mivel a többség már jól ismerte egymást, így nem volt nehéz zöld ágra vergődni. A név kiválasztásakor fontos volt, hogy egyedi legyen, az „ultra” és a „viola” szavak mellőzésével. Így lett a csoport neve Stormcorner, ami mind a mai napig létező és aktív alakulat. A mag, mint szinte mindenhol, egy baráti társaság. A tagok átlagos életkora 25-32 év közé tehető, létszámuk a sikertelenségek, bajok közepette megcsappant, de aki maradt, azt már valószínűleg semmi sem tántorítja el a lelátók világától. A politikai beállítottság jobboldali, de ez nem mindig kerül előtérbe. Szurkolási stílusban nem jellemzi a csoportot semmi idegen dolog utánzása, döntően hűek maradnak magunkhoz, sokszor spontán történnek a dolgok.

  • Bad Boys Békéscsaba

A Bad Boys nem olyan régi alakulat, 2002. április 20-án debütált egy hazai, Diósgyőr elleni mérkőzésen a másodosztályban. Kezdetben egy 6 fős baráti társaság alkotta a csoportot, amely a későbbiekben folyamatosan bővült, köszönhetően az első osztályú szereplésnek. Ebben az időszakban mintegy 30 fizető tagot számlált a tagság, amely kézilabda illetve labdarúgómeccseken egyaránt jelen volt és van. A BB alapításának idején talán az ország egyik legfiatalabb csoportja volt, és mivel idegenbe is rendszeresen eljártak, hát értelemszerűen előfordultak összetűzések más táborokkal, amiből nem mindig jöttek ki jól a fiúk. Azonban ez javukra vált, a nem oda valók kihullottak, és aki maradt, az tényleg igazi fanatikus. Az átlagéletkoruk még most is csak 20 év körül van, és ez pozitívum a jövőre nézve. Egyre inkább részt vesznek a látványelemek gyártásában is. A két csoport kapcsolata teljesen jó, az „öregek” és „fiatalok” jól megértik egymást.

Szurkolói élet[szerkesztés]

A B-közép a kezdetektől az állóhely közepén tanyázott, ezen a téren nem is történt változás. Jelenleg ez a „C” szektort jelenti, annak is főleg az alsó részét. A korláttól felfelé a korosabb drukkerek szoktak állni, és természetesen ők is kiveszik a részüket a buzdításból. Jelenleg kb. olyan 100-200 ember szokott állni ezen a helyen, de ebből értelemszerűen nem mindenki tagja a tábornak. Volt ugyan néhány próbálkozás átköltözni valamelyik kanyarba, de ez nem vonzott sokakat, így abbamaradt. A stadion nyugati oldalán (a mostani vendégszektor mellett) elkezdődött az új lelátói rész építése, ha kész lesz, akkor esetleg majd még lehet e téren változás.

Sokszor gondot jelent, hogy a kiemeltebb meccseken nagyon közel található egymáshoz a hazai, illetve a vendégtábor. Emiatt az évek során sokszor történtek kisebb incidensek, ám a nagy balhék már egy ideje elkerülik a Kórház utcát.

A csabai tábor jó viszonyban volt az Újpest, Haladás, Videoton, Nyíregyháza és a Vasas szurkolóival, bár néhány kontaktust illetően megoszlottak a vélemények. Ezen kapcsolatok egy része leépült, másik része fönnmaradt. A Bad Boys jó viszonyt ápol az újpesti Fidelityvel, illetve pár Hali-drukker is járt már a Kórház utcában vizitálni. Jelenleg a magyar csoportok döntő részével semleges a kapcsolat.

Az ellenfelek listáját a Debrecen,[72] a Szeged-Hódmezővásárhely,[73] a Ferencváros[74][75] és a Diósgyőr jelenti.

A debreceniekkel 1992-ben romlott meg a viszony, az azóta eltelt időkben már jó párszor találkozott egymással a két tábor, és az egymás iránt érzett utálat nem sokat változott.[76]

A szegedi-hódmezővásárhelyi táborral a csabaiak sokáig nem találkoztak, aztán ahogy jött fel a vásárhelyiek kézilabdacsapata, úgy lett felmelegítve ismét a korábbi viszony. Mára már lehiggadt az egykor parázs szembenállás, mivel a felek jobbnak látták a korábbi sérelmeken való felülemelkedést.[77]

A fradisták egészen más kategóriát jelentenek,[78] míg a diósgyőriek iránt érzett antipátia Tornyi Barnabás pár megnyilvánulása, illetve néhány egyéb ok miatt ered.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Előre meccsek az élvonalban Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben Előre Lapok, 1998
  2. ↑ Machalek István: A Békéscsabai Előre 75 év krónikája, 11-62. old, A "Borjú-réten" kezdődött, Békéscsaba, 1987
  3. ↑ Machalek István: A Békéscsabai Előre 75 év krónikája, 13-14. old, 1912. október 22.: megalakult az Előre Munkás Testedző Egyesület, Békéscsaba, 1987
  4. ↑ Machalek István: A Békéscsabai Előre 75 év krónikája, 12. old, A sárga-fehér mezes labdarúgók, Békéscsaba, 1987
  5. ↑ Machalek István: A Békéscsabai Előre 75 év krónikája, 24. old, A magyar válogatott kapuját Amsel Náci védte, Békéscsaba, 1987
  6. ↑ Amsel Ignác, Budapest Honvéd Online
  7. ↑ Egy elfelejtett sportklub Archiválva 2015. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, Tót Melanzs, 2011. június 3.
  8. ↑ Machalek István: A Békéscsabai Előre 75 év krónikája, 140. old, Baj-nok-csa-pat! Békéscsaba, 1987
  9. ↑ Machalek István: A Békéscsabai Előre 75 év krónikája, 143. old, A szövetkezeti mozgalomra épülve, a régi Előre-szívvel tovább! Békéscsaba, 1987
  10. ↑ Machalek István: A Békéscsabai Előre 75 év krónikája, 150-152. old, Teljesült a labdarúgó-szurkolók évtizedes vágya, Békéscsaba, 1987
  11. ↑ Machalek István: A Békéscsabai Előre 75 év krónikája, 158-159. old, A Békéscsaba új színfolt a magyar labdarúgás sokszínű palettáján, Békéscsaba, 1987
  12. ↑ a b c d e A békéscsabai labdarúgás története. [2007. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 29.)
  13. ↑ a b MNK döntő 1988. YouTube
  14. ↑ A Magyar Kupa története 1909–2003 Archiválva 2007. december 31-i dátummal a Wayback Machine-ben mlsz.hu
  15. ↑ 1994-ben a csapatból 3 játékost is meghívtak a Lengyelország elleni barátságos válogatott meccsre.
  16. ↑ Edzőváltás az Előre FC-nél, Békés Megyei Hírlap Online, 2003. április 1.
  17. ↑ Előre FC Békéscsaba - REAC, osztályozó (2-1) Archiválva 2007. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben www.stormcorner.hu
  18. ↑ Sport Plusz, legek. [2007. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 19.)
  19. ↑ Megfogyatkozott csapat, sima vereség Archiválva 2008. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben Keleten.hu, 2005. március 20.
  20. ↑ Nem békés Csaba - Népszabadság Online 2005. február 10
  21. ↑ Canadic szerint két csapat jogosulatlanul szerepel a ligában Nemzeti Sport Online, 2005. május 24.
  22. ↑ a b c d A békéscsabai labdarúgás rövid története www.1912elore.hu
  23. ↑ A kiírás szerint 3 kieső volt, ha az NB III-ból három feljutó közül egy sem vállalja a másodosztályt, akkor a legjobb kiesettet (ez esetben a Békéscsabát) kellett volna felkérni az NB II-es indulásra. Itt nem ez történt, hanem az MLSZ az egyébként Nyugati-csoportba tartozó Komlóval töltötte fel a mezőnyt. Megvan a két hiányzó, PMSC-Pécs Pláza
  24. ↑ Mégis a másodosztályban maradhat a Békéscsaba?[halott link], Hír6.hu, 2007. június 14.
  25. ↑ Az NB II versenykiírása. [2007. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 19.)
  26. ↑ Bajnokavatás: kétezren ünnepelték a Békéscsabát[halott link], Beol.hu, 2008. június 15.
  27. ↑ Menesztették Kiss Jánost az Előre éléről Archiválva 2009. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, Beol.hu, 2009. április 15.
  28. ↑ Az Előre célkitűzése kipipálva Archiválva 2009. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, Beol.hu, 2009. június 19.
  29. ↑ Belvon Attila az új évadban is marad a kispadon Archiválva 2009. június 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, Beol.hu, 2009. június 12.
  30. ↑ Részvénytársaságként folytatja az Előre Archiválva 2012. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, Beol.hu, 2012. június 22.
  31. ↑ Két hét alatt elbukták - mérlegen a bronzérmes Előre SE Archiválva 2013. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, Beol.hu, 2013. június 4.
  32. ↑ Előre: már megfogalmazták az új célokat Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, bmsextra.hu, 2014. június 5.
  33. ↑ Előre: a sikeresebb évhez kreatívabb labdarúgókra lett volna szükség Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, bmsextra.hu, 2014. május 23.
  34. ↑ NB II: megmenekült a Csákvár, osztályozós a Misleny és a Szpari, kiesett a Csaba, NSO, 2023. május 21.
  35. ↑ Az Előre edzőtáborozásán. Békés Megyei Népújság, XIX. évf. 162. sz. (1864. július 12.) 10. o.
  36. ↑ Az MNK legjobb 16 csapata közé jutnak-e a Bcs. VTSK labdarúgói? Békés Megyei Népújság, XX. évf. 175. sz. (1965. július 27.) 6. o.
  37. ↑ Kiket igazolnék, kik távoznak? Békés Megyei Népújság, XXII. évf. 298. sz. (1967. december 17.) 10. o.
  38. ↑ Babolcsay György: Nagy örömmel jöttem Békéscsabára. Békés Megyei Népújság, XXVIII. évf. 174. sz. (1973. július 27.) 6. o.
  39. ↑ Babolcsay Györgyöt. Békés Megyei Népújság, XXX. évf. 76. sz. (1975. március 30.) 12. o.
  40. ↑ Szűcs Gyula mesteredző. Békés Megyei Népújság, XXX. évf. 210. sz. (1975. szeptember 7.) 9. o.
  41. ↑ Edzőváltozások Csabán. Békés Megyei Népújság, XXXIII. évf. 161. sz. (1978. július 11.) 8. o.
  42. ↑ Marosvölgyi Károly a Bcs. Előre Sp. vezető edzője. Békés Megyei Népújság, XXXV. évf. 142. sz. (1980. június 19.) 8. o.
  43. ↑ Zalai László az NB l-es labdarúgócsapat új vezető edzője. Bácskiskunmegyei Népújság, XXXVII. évf. 2. sz. (1982. január 5.) 8. o.
  44. ↑ Új edző Békéscsabán. Békés Megyei Népújság, XXXVIII. évf. 78. sz. (1983. április 2.) 8. o.
  45. ↑ Sülé István irányításával július 9-én kezdődik az NB l-re a felkészülés. Békés Megyei Népújság, XXXIX. évf. 152. sz. (1984. június 30.) 16. o.
  46. ↑ Az új vezető edző „állomáshelyei”. Békés Megyei Népújság, XLI. évf. 156. sz. (1986. július 4.) 8. o.
  47. ↑ Az Előre Spartacus új vezető edzője Vígh Tibor. Békés Megyei Népújság, XLIV. évf. 138. sz. (1989. június 14.) 8. o.
  48. ↑ Pásztor József a kispadon. Békés Megyei Népújság, XLVI. évf. 124. sz. (1991. május 29.) 16. o.
  49. ↑ Silviu Iorgulescu az új vezető edző. Békés Megyei Népújság, LI. évf. 160. sz. (1996. július 10.) 12. o.
  50. ↑ Bozai Gyula az új vezetőedző. Békés Megyei Népújság, LI. évf. 303. sz. (1996. december 30.) 12. o.
  51. ↑ Ismét Pásztor József a kispadon. Békés Megyei Népújság, LII. évf. 301. sz. (1997. június 7.) 12. o.
  52. ↑ Paróczai váltja Pásztort a Békéscsaba kispadján. Nemzeti Sport, XI. évf. 163. sz. (2000. június 16.) 8. o.
  53. ↑ Vágó Attila az új edző. Békés Megyei Hírlap, LV. évf. 216. sz. (2000. szeptember 14.) 11. o.
  54. ↑ Hétfőn még Vágó Attila tartotta az edzést. Békés Megyei Hírlap, LVI. évf. 159. sz. (2001. július 10.) 12. o.
  55. ↑ Ismét Pásztor a kispadon. Békés Megyei Hírlap, LVI. évf. 298. sz. (2001. december 22.) 16. o.
  56. ↑ Garamvölgyi az új edző. Békés Megyei Hírlap, LVII. évf. 199. sz. (2002. augusztus 27.) 14. o.
  57. ↑ Edzőváltás az Előre FC-nél. Békés Megyei Hírlap, LVIII. évf. 76. sz. (2003. április 1.) 13. o.
  58. ↑ A Vágó-Németh páros a kispadon. Békés Megyei Hírlap, LIX. évf. 134. sz. (2004. június 10.) 16. o.
  59. ↑ Tegnap már Dajka László tartotta az edzést. Békés Megyei Hírlap, LIX. évf. 264. sz. (2004. november 12.) 15. o.
  60. ↑ Pajkos János nem tett csodát. www.nemzetisport.hu (2005. április 24.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
  61. ↑ NB II: edzőváltás Békéscsabán, Kiss helyett Belvon a kispado. www.nemzetisport.hu (2009. április 15.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
  62. ↑ NB II: Zoran Szpisljak lesz a Békéscsaba vezetőedzője. www.nemzetisport.hu (2014. május 21.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
  63. ↑ NB II: Kinevezték a Békéscsaba új edzőjét. www.csakfoci.hu (2017. március 22.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
  64. ↑ NB II: megvan a Békéscsaba új edzője, NB III-as bajnoktól jön (magyar nyelven). Nemzeti Sport Online, 2019. június 4. (Hozzáférés: 2019. június 4.)
  65. ↑ Békéscsaba: Preisinger Sándor az új vezetőedző – hivatalos. www.nemzetisport.hu (2020. szeptember 16.) (Hozzáférés: 2020. szeptember 16.)
  66. ↑ NB II: visszatért a volt sikeredző Békéscsabára. www.nemzetisport.hu (2021. szeptember 9.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
  67. ↑ NB II: Brlázs a megbízott vezetőedző Békéscsabán. www.nemzetisport.hu (2022. április 19.) (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
  68. ↑ Békéscsaba 1912 Elöre SE - Club profile (angol nyelven). www.transfermarkt.com. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
  69. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Előre gólok az élvonalban nevű lábjegyzeteknek
  70. ↑ a b c A magyar bajnokság átlagnézőszámai 1988-tól. [2008. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 29.)
  71. ↑ A magyar bajnokság átlagnézőszámai 1999 és 2006 között. [2008. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 29.)
  72. ↑ Háború! Archiválva 2007. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Hajdú-Bihari Napló, 1992
  73. ↑ Botrány a csabai csarnokban Archiválva 2007. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Nemzeti Sport, 2002
  74. ↑ Itt járt a Fradi Archiválva 2007. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Békés Megyei Hírlap, 1997
  75. ↑ A WC-ben is fradista bújt Archiválva 2008. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben BEOL.hu, 2007. május 31.
  76. ↑ Csabai örömtüzek, laza kocsitöréssel Archiválva 2007. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Hajdú-Bihari Napló, 1994
  77. ↑ Békéscsabai siker botrányos körítéssel Archiválva 2008. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben www.promenad.hu, 2007. szeptember 10.
  78. ↑ A fradisták a verekedésben nem maradtak alul Archiválva 2007. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Békés Megyei Hírlap, 1989

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Békéscsaba 1912 Előre SE
A Wikimédia Commons tartalmaz Békéscsaba 1912 Előre témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Békéscsaba_1912_Előre&oldid=26249140”