Belváros (Békéscsaba)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Békéscsaba belvárosa
Békéscsaba belvárosa levegőből
Békéscsaba belvárosa levegőből
Közigazgatás
Település Békéscsaba
Népesség
Teljes népességismeretlen

Békéscsaba belvárosa Békéscsaba megyei jogú város belső részeit foglalja magába, ami döntő részben beépített, aránylag magas népsűrűséggel rendelkező, városias terület. Területileg és népesség szerint is a legnagyobb, míg az összes fontos közintézmény és gazdasági egység, valamint műemlék ezen a részen helyezkedik el.

A városrész elhelyezkedése

Fekvése[szerkesztés]

A városrész szinte teljes egészében megegyezik az egykori történelmi Csaba nevű település törzsterületével. Nyugatról a 120-as vasúti fővonal fővonal jelenti a határt Jamina felé, északról, keletről a város beépített határa a választóvonal, ez jellemzően az egykoron a Körös árvizei ellen épített körgát jelenti, kivéve a keleti városrészt, ami kívül fekszik ezen a területen. Délkelet felé szintén a körgát jelzi a Lencsési-lakóteleptől való különállását, míg délen szintén a beépített területek végei a határvonalak. Tengerszint feleletti magassága hasonlóképp alakul, mint az anyatelepülésének, 85-90 méterrel a tengerszint felett. A területet keleten átszeli az Élővíz-csatorna.

Története[szerkesztés]

Története gyakorlatilag teljesen megegyezik a megyeszékhely történelmével, mert 1890-ig Békéscsaba-központ maga az egész város is volt. Ebben az évben kapcsolták a városhoz Jaminát, majd 1970-ben Mezőmegyert, szintén a 70-es években kezdődött meg a Lencsési-lakótelep építése az addig beépítetlen területen, míg legvégül Gerla olvadt bele a városba 1984-ben.

Lakossága[szerkesztés]

A népszámlálások során külön külön nem foglalkoztak a területtel, így azt csak becsülni lehet. A 67 000 körüli lakosságszámból minden bizonnyal az abszolút többség itt lakik, olyan 30 000 személy bizonyosan a központi terület lakója. Mivel belvárosi, városiasodott területekről van szó, ezért feltehetőleg az itt lakó népesség mutatói (korösszetétel, elvégzett iskolai osztályok száma, kereseti lehetőségek) kedvezőbben mind a városi, mind az országos átlagnál is.

Közlekedése[szerkesztés]

Közlekedése hasonlóan rendkívül szorosan kötődik az egész város rendszeréhez. Vasúton a MÁV „Békéscsaba” állomásán keresztül kapcsolódik az országos hálózathoz, a városrész nyugati részén helyezkedik el a pályaudvar. Közúti közlekedésében a legjelentősebb változást a 2006 végén átadott elkerülőút jelentette, innentől kezdve az átmenőforgalom és a nehézgépjárművek immáron nem hajtanak be a belvárosba. A tömegközlekedést a Volánbusz végzi a várossal kötött szerződés alapján. Mindegyik helyi, illetve helyközi járat érinti a településrészt, mivel a központi autóbusz-pályaudvar is itt található, a vasútállomás mellett. Így közlekedésileg Békéscsaba legjobb helyzetben lévő része. Ezen a részen az úthálózat gyakorlatilag 100%-ban aszfaltozott, ami nem mondható el a többi városrészről.

Oktatás[szerkesztés]

Központi jellegéből adódóan itt összpontosul a legtöbb oktatási intézmény. Egyedül az általános iskolák között akadnak olyanok a körzetesítés miatt, amelyek nem itt helyezkednek el: József Attila, Szabó Pál téri, Mezőmegyeri és Gerlai általános iskolák. Az összes középfokú, illetve felsőfokú intézmény a központ területén helyezkedik el.

Sport[szerkesztés]

A város jelentősebb sporttelepei mind a központi részen helyezkednek el, annak is főleg keleti részén: (Kórház utcai stadion, Városi Sportcsarnok, Főiskola tornaterme, Mester Klub. Kivételt jelent ez alól a Kazinczy Ferenc Általános Iskola illetve a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium tornaterme, amelyek nagyon jó helyen, teljesen a belvárosban találhatók. A Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium sportlétesítményeihez fedett uszoda is tartozik. Két sporttelep fekszik más városrészben, a megyei első osztályban játszó Jamina futballcsapata értelemszerűen a jaminai városrészben játszik, míg a gerlai focicsapat székhelye Gerlán van.

Források[szerkesztés]